Teljes a bizonytalanság az agrárkormányzat GMO-intézkedései után. A vetőmagos világcégek perelnek, a károsultak némi kártérítésre számíthatnak, az indulatok pedig változatlanul forrnak.
„Amit mi most itt tapasztalunk, az önkényesség és zsarnokság” – írta az Európai Vetőmagszövetség tagjainak szóló levelében Garlich von Essen. A főtitkár arra hivatkozva fogalmazott ilyen keményen, hogy a magyar hatóság 7,5 millió euróig terjedő pénzbírsággal fenyegeti azokat a vetőmagos cégeket, amelyek termékei genetikailag módosított szervezetet (GMO) tartalmaztak, sőt még a cégvezetők büntetőjogi felelősségét is felvetette. Mint ismert, az utóbbi hetekben 4600 hektár kukoricát kellett kitárcsázni, mert vetőmagjaik között GMO-s is akadt.
A vetőmagok vizsgálatát egy márciustól érvényes rendelet alapján írta elő Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a feladat azonban a jelek szerint felkészületlenül érte a hatóságot. „Két és fél hónappal az után kaptuk kézhez a megsemmisítési határozatot, hogy beküldtük a mintát a hatósági laborba” – érzékeltette Máté József, a Pioneer Hi-Bred Zrt. kelet-európai közkapcsolati igazgatója a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) laborjának munkatempóját. A cég mintáinak vizsgálatakor egyéb furcsaság is történt: az ugyanazon tételből vett egyik mintában az MGSZH egyik laboratóriuma hibahatár alatti GMO-keveredést mutatott, míg egy másik mintából egy másik MGSZH-labor eredménye negatív lett. Korábban a Pioneer saját vizsgálata is GMO-mentességet mutatott ki, a hatóság viszont nem végzett újabb vizsgálatot, hanem saját ellentétes eredményei közül a cégre nézve kedvezőtlenebb alapján hozott határozatot. Ráadásul a magyarországi hatósági laboroknak a mérések időpontjában nem volt akkreditációjuk, amit – a hatóság eljárási hibái mellett – a Pioneer és a nála több GMO-s tétellel érintett Monsanto aduként használhat fel az általuk indított perekben.
A hatósági időzavar legfőbb oka a laborok szűkös kapacitásán kívül az, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) rosszul időzítette a GMO-mentesség igazolásához laborvizsgálati eredményeket előíró rendeletét, illetve az ellenőrzéseket, így a már kifejlett kukoricaállományokat kellett megsemmisíteni. De a kérdésre, hogy miért lett ilyen az időzítés, a HVG egyik minisztériumi forrása csak annyit mondott, „valószínűleg a miniszter sem tudná a választ”.
„A laborok az akkreditációjukat a szervezeti átalakítás miatt vesztették el, azaz nincs szó arról, hogy a műszerek megbízhatósága vagy a vizsgálati módszerek változtak volna” – reagált az egyik kifogásra Bognár Lajos, a VM helyettes államtitkára, hozzátéve, hogy július 27-étől a kukorica és a repce vizsgálatára ismét van akkreditációjuk. A termékek minőségéért pedig mindenképpen a vetőmag-kereskedők felelnek, ebből a szempontból mellékes, hogy csak áprilisban, a kukorica vetésekor, illetve utána kezdődtek az ellenőrzések – tette hozzá. A VM adatai szerint egyébként a megvizsgált 535 mintából 14-et találtak pozitívnak. Ez a hivatalos adatok szerint 4600 hektár kukoricára jelent megsemmisítési kötelezettséget, míg a jogszabály által előírt 400 méteres izolációs – az átterjedés megakadályozására szolgáló – távolság miatt az erre ítélt terület a becslések szerint legalább tízezer hektárra nő. Az izolációs távolság nagyságát a vetőmagtermesztők szintén vitatják. Szerintük tudományos kísérletekkel igazolható, hogy egy közvetlenül a 0,1 százalékban GMO-szennyezett kukoricatábla mellett lévő másik táblában legfeljebb 40 méterig fordulhat elő a GMO terjedése.
A termelők állítása szerint az is elbizonytalanítja őket, hogy a megsemmisítést előíró határozatok után az MGSZH-tól kapott körlevél szerint a szecskázott kukoricaszár a tábla mellett silózható, takarmányozásra felhasználható, illetve biogáz-felhasználásra is elszállítható. „Erősebb az a tudományos nézet, amely szerint a silózáskor felszabaduló hő és erjedés hatására a gének a darabjaikra esnek, így nem jelentenek szennyezési kockázatot” – indokolta a furcsa levelet Bognár, amit tudományos cikkekkel illusztrált. Ám ezt az állítást több termelő is vitatja.
Az agrárkormányzat a GMO-mentes státus fenntartását hangsúlyozza, arra hivatkozva, hogy ez komoly anyagi előny a gabona-, illetve vetőmag-kereskedelemben. A hazai vetőmag-előállítás értéke évi 180-190 milliárd forint, amiből 110 milliárd az export – érzékeltette Bognár, hogy mekkora piacot vesztene el Magyarország, ha kikerülne a GMO-mentes körből. „A legnagyobb hazai vetőmagexportőrként a Pioneernek szintén a GMO-mentes státus fenntartása az érdeke” – jelezte ugyanakkor Máté. Feltehetőleg ennek a piaci előnynek a védelme magyarázza, hogy a kormányzó többség a GMO-mentesség kinyilvánítását még az alaptörvénybe is beemelte. Lehetséges azonban, hogy inkább a nagy hatósági purparlé bizonytalanította el az importőröket, mint a módosított génekkel keveredett minták. Könnyen előfordulhat, hogy a vevők még a sima gabonaszállítmányok mellé is GMO-mentességet igazoló papírokat kérnek, ami igencsak csökkentheti a gabonakereskedelmen realizálható profitot – latolgatják a lehetséges következményeket az agrárszakértők. Az Európai Vetőmagszövetség az Európai Bizottságnál is panaszt emelt a magyar hatóság GMO-ügyben hozott intézkedései miatt, egyebek mellett kifogásolva, hogy az EU-n belülről érkező vetőmagokra is GMO-mentességet igazoló laborvizsgálatot ír elő.
A termelők és a vetőmag-kereskedők most arra várnak, mit tesz a hatóság a repcemagpiacon. Augusztus 20-a után indul ugyanis a repceszezon. Az MGSZH a közelmúltban ígéretet tett, hogy szeptember 1-jéig befejezi a repcemagok vizsgálatát, amit a piacon meglehetős kétkedéssel fogadtak. A vetőmag-kereskedők ezt megelőzően nem nagyon mernek értékesíteni. Óvatosságukat csak fokozhatja, hogy bár a jelenlegi tervek szerint az EU-ból érkező tételeket csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik, de egy esetleges VM-utasítással a vizsgálódás bármikor teljes körűvé válhat, és kiterjedhet a hazai előállítású repcemagokra is. Úgy vélik ugyanis, ez is benne van a pakliban.
