A szennyező anyagok lebontására képes mikrobákat keresnek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) biológusai egy, a Maros folyó vízminőségének vizsgálatára indult magyar-román kutatási program keretében.
A 2000 végén hatályba lépett európai uniós Víz Keretirányelv fő céljai között szerepel, hogy a vízvédelem kiterjesztésével 2015-ig jó állapotba kerüljön minden felszíni és felszín alatti víz a közösség egész területén. A legtöbb olyan tagállamban, amely a nemzetközi vízgyűjtő terület része hatályba léptek a szükséges intézkedések és együttműködési egyezmények.
Az Európai Unió vizeire nagy fenyegetést jelentenek a mezőgazdasági és ipari eredetű szennyezések. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának Mikrobiológiai Tanszéke, a temesvári Bánáti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság március végén indított közös kutatási programot a kiemelten veszélyes anyagok vizsgálatára a Maros folyóban. Az uniós támogatással zajló projekt célja a folyó vízminőségének vizsgálata a magyar-román határ mindkét oldalán.
A projekt során a Víz Keretirányelv listáján szereplő, kiemelten veszélyes anyagok mellett sor kerül olyan szennyezések mérésére is, melyek jelenléte regionális problémát jelent a Maros vizében. A projekt kiemelt célja egy speciális, szennyező anyagok lebontására képes mikrobákból álló törzsgyűjtemény létrehozása is.
A szakemberek rendszeresen mérik, hogy a kiemelten veszélyes szennyező anyagok jelenléte egy éven belül hogyan alakul az évszakok váltakozásával. Megvizsgálják a folyóban a baktériumok és gombák sokféleségét, valamint azoknak a fajoknak az előfordulási arányát, amelyek képesek a kiemelten veszélyes szennyező anyagok lebontására vagy semlegesítésére. A mikroorganizmusok sokféleségének vizsgálata és a lebontó törzsek azonosítása modern molekuláris biológiai és analitikai módszerekkel történik. A projekt során létrejövő törzsgyűjteményben elhelyezett törzsek felhasználásával a jövőben lehetőség nyílhat a lebontást elősegítő technológiák kifejlesztésére.
