Szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack vagy a Szentesi rózsavirágú naspolya. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján már termeszthetők, forgalmazhatók lesznek az őshonos gyümölcs tájfajták.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter aláírta a hazai őshonos gyümölcs tájfajták szaporításáról és forgalmazásáról szóló rendeletet, így az Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára meg is jelenhet a Magyar Közlönyben. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) új rendelete szerint a hazai őshonos gyümölcs tájfajták egyszerűsített elismerési és minősítési eljárással kerülhetnek a Nemzeti Fajtajegyzékbe.
Ahhoz, hogy a tájfajtákat forgalmazni lehessen, fel kell kerüljenek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) által vezetett Nemzeti Fajtajegyzékbe. Ehhez az új jogszabály értelmében elegendő a termelő, vagy a forgalmazó által benyújtott egyszerűsített leírás a más fajtáknál kötelező hivatalos leírással szemben. Fontos, hogy a termelők betartsák a gyümölcsfajták szaporításakor a növény-egészségügyi előírásokat. Az olyan régi őshonos tájfajtáink, mint például a Szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack vagy a Szentesi rózsavirágú naspolya nemcsak az ízvilág és a gazdagabb tartalom miatt értékesek. Ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóbbak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem. Az üzletekben alig néhány zöldség- és gyümölcsfajta közül válogathatnak a fogyasztók, pedig több ezret őriznek belőlük a hazai génbankok. A zöldség és gyümölcs tájfajták, valamint házikerti fajták fontosak a biológiai sokféleség fenntartásához.
Ezen a hétvégén lesz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, melyre Zala és Vas megyei civilek országos mozgalmat indítottak az őshonos gyümölcsfáink megőrzéséért: több magyarországi településen ültetnek ritka gyümölcsfákat. Örömteli egybeesés, hogy a kezdeményezést a gyümölcs tájfajtákról szóló rendelet megjelenésével támogathatja a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Ma Kovács Gyula pórszombati erdész őshonos tájfajtákból álló, Medes-hegyi birtokán V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárral mutatja be a gyümölcsoltás tudományát. Ehhez a programhoz kapcsolódva 25-én a Vas Megyei Önkéntes Centrum hirdetett faültetési akciót, hogy minél több településen létesüljön egy-egy őshonos fákból álló gyümölcsöskert.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt évtizedben is megpróbált a régi gyümölcsfajtákért tenni valamit, ezért Csopakon az Igazgatóság székházának kertjében számos régi gyümölcsfajt és fajtát (pl. fehércseresznye, borízű cseresznye, osztrák körte, szüreti körte, üvegalma, kései szilva, cukormeggy) telepített. Csatlakozva a Vidékfejlesztési Minisztérium által támogatott kezdeményezéshez, 2012. mácius 23-án Puskás Zoltán igazgató közreműködésével további 40 régi gyümölcsfa (pl. házi berkenye, fehérszilva, zöld ringló, árpával érő körte, szegfű körte, húsvéti rozmaring alma, bőralma, nagytermésű húsos som) telepítésére kerül sor az Igazgatóság csopaki székházának és zalaegerszegi irodájának kertjében, a Salföldi majorban, és a tihanyi Levendula Háznál.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban számos helyen vannak még régi gyümölcsösök, útmenti gyümölcsfasorok. Ezekre a gyümölcsökre jellemző, hogy rendkívül mozaikosan, általában szőlőkkel, gyepekkel, szántókkal, kisebb-nagyobb erdőfoltokkal együtt fordulnak elő, sokszor kis területen, néhány száz négyzetméteren. Az ezekben a gyümölcsösökben található régi gyümölcsfajták rendkívül veszélyeztetettek, hiszen az új telepítések vagy pótlások leggyakrabban világfajtákkal történnek, mivel a faiskolák ezeket a fajtákat kínálják leginkább. E fajták nagy része nem adaptálódik az itteni termesztési körülményekhez, termésmennyiségük és minőségük messze elmarad az edzettebb, igénytelenebb, betegségekkel, kártevőkkel szemben ellenálló régi gyümölcsfajtákkal szemben. A tájfajták ritkulása, kipusztulása, az adott gyümölcsfajon belül a génkészlet beszűkülését, a faj életrevalóságának csökkenését vonja maga után.
Az agrártárca 1998-ban létrehozta Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A jelenleg 300 tételes gyűjtemény 54 gyümölcs tájfajta szakmai-történeti leírását tartalmazza. A gyümölcsök regionális megoszlása alapján a hagyományos tájjellegű gyümölcsfajtában leggazdagabb három régió a Dél- Alföld, Közép- Magyarország, és az Észak- Alföld. Tájfajtáink közül a Gönci barack uniós oltalmat szerzett, a Szentendre-szigeti szamóca pedig elnyerte a HÍR védjegyet.
A zöldség tájfajták termeszthetőségére és forgalmazhatóságára vonatkozó jogszabály 2011. július 14-én lépett életbe. A gyümölcs tájfajtákról szóló rendeletet is már tavaly szeptemberben elkészítette a tárca, de jóváhagyásra (notifikálásra) el kellett küldeni az Európai Uniónak, ezért a jogszabály csak most jelenhet meg.
