Karl E. Lorber professzor szerint a veszélyes hulladék folyamatos szállítását és “komposztálását” az almásfüzitői vörösiszap tározóba le kell állítani, mivel ez a technológia korszerűtlen. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. cáfolja a Greenpeace állításait.
A Föld napján, 2010. április 22-én az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség környezetvédelmi működési engedélyt adott évi 132.000 tonna, 161 fajta veszélyes hulladék és évi 280.000 tonna nem veszélyes hulladék komposztálására a Tatai Környezetvédelmi Zrt. számára. Annak ellenére kapott engedélyt a tevékenység, hogy a nem szigetelt tározókból szennyezés szivárog a talajvízbe. Bár az ominózus hetes kazetta és a Duna közötti szakaszon nincs mérőkút, sőt a területre lerakott kiemelkedően szennyező anyagokat sem mérik, a vörösiszap szennyezőanyagai – molibdén, fluorid, arzén – a hatályos határértékek sokszorosát érik el a tározók körül a talajvízben a felügyelőség adatai alapján.
A greenpeace egy év alatt több mintát vett az Almásfüzitő melleti VII-es tározóból, és ezt bevizsgáltatta. Emellett az EMLA Egyesületet felkérte, hogy véleményezze a zöldhatóság által kiadott engedélyt.
A Greenpeace tegnapi sajtótájékoztatóján Karl E. Lorber professzor, a neves osztrák hulladékkezelési szakértő és dr. Kiss Csaba, az Enviromental Law and Management Association igazgatója osztotta meg az almásfüzitői hetes tározóval kapcsolatos elemzéseit.
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. engedélye komposztálásra szól, valójában veszélyes szerves és szervetlen hulladékok lerakását végzi. Csak egy joghézagra hivatkozva sorolhatják be – a Greenpeace szerint megkérdőjelezhető módon – komposztálásnak. A többszázféle összekevert hulladékból képzett toxikus vörösiszap takaró a Duna közvetlen közelében ketyegő időzített bomba. A Greenpeace a cég engedélyének sürgős felfüggesztését és a veszélyes hulladékok beszállításának azonnali leállítását követeli Orbán Viktor miniszterelnöktől. Részletek: http://mereg.greenpeace.hu/
Greenpeace sajtótájékoztató 2011 10 13
Karl E. Lorber professzor, az osztrák leoben-i egyetemen Fenntartható Hulladékkezelési és Technológiai Intézetének igazgatója, hitelesített bírósági igazságügyi szakértő szerint: „Az almásfüzitői tározó kockázata jelentős. Szennyezőanyagok nagy mennyiségű környezetbe kerülésére lehet számítani és ezzel nagy veszélynek tesszük ki az emberi egészséget, a talajvíz-készleteket és a Natura 2000 területeket. Különösen így van ez kivételes természeti jelenségek (jelentős csapadékmennyiség, árvíz, földrengés) esetén. Szerintem, azonnali cselekvésre van szükség.”
Az osztrák hulladékkezelési szakértő a tározóban zajló tevékenység kapcsán hozzátette: “A veszélyes hulladék folyamatos szállítását és “komposztálását” le kell állítani, mivel ez a technológia korszerűtlen. Almásfüzitőn csak összekeverik a veszélyes hulladékokat, és nem játszódnak le a komposztálásra jellemző folyamatok. A szennyezőanyagok nagy része nem bomlik le, és nem is köti meg őket semmi. Így lehetséges ugyan csökkenteni a szennyezőanyagok koncentrációját, a szennyezőanyagok mennyisége azonban évente 132 ezer tonnával nő. A módszer elavult és a fenntarthatóság elveivel ellentétes.”
Dr. Kiss Csaba, az EMLA igazgatója aggályait fejezte ki a sajtótájékoztatón az engedély jogszerűségével kapcsolatban: „A Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek a győri székhelyű környezetvédelmi felügyelőség által kiadott engedélye számos kifogásolható elemet tartalmaz. A határozatban nincs szó arról, hogy hogyan teljesülnek a veszélyes hulladékok összekeverésének jogszabályi feltételei, hogy milyen hatása lehet a tevékenységnek a Natura 2000-es védettségű Dunára. A felvetett jogszerűségi kérdések megoldására az engedély visszavonását javasoljuk” – mondta.
Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse hozzátette: „A megoldás a veszélyes hulladékok létező legjobb technológiával, az összes Uniós előírás betartásával való kezelése – így csökkenhet a mérgezések és egészségkárosodások veszélye. A legfontosabb az Európai Unió szerint is a veszélyes hulladékok keletkezésének minimalizálása.
Kapcsolódó cikk: Bűvészkedés az almásfüzitői hulladékkal
A Greenpeace közleménnyel kapcsolatban a Tatai Környezetvédelmi Zrt. az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünknek:
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. a vonatkozó szabályoknak és hatósági előírásoknak megfelelően, minden előírást megtartva működik az almásfüzitői vörösiszap tározó pormentesítésekor. A Greenpeace sajtótájéjoztatóján tevékenységünkkel kapcsolatban hamis információkat közöltek a sajtó képviselőivel, illetve valós tényeket hamis színben tüntettek fel. Minden mérés és hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a környékbeliek életminősége tevékenységünk nyomán javult, a környezeti állapot ma sokkal kedvezőbb, mint tevékenységünk megkezdése előtt volt.
Ami a Greenpeace állításait illeti:
A Greenpeace szerint nincs megfelelő védőövezett kialakítva. A valóság az, hogy a lerakó a jogszabályi előírásoknak megfelelő védőtávolsággal rendelkezik.
A Greenpeace köveketező hamis állítás szerint nincs vizsgálat arról, milyen hatást gyakorol a tevékenység a Natura 2000 védelem alatt álló Dunára. Az igazság ezzel szemben az, hogy öt évente teljes körű és átfogó felülvizsgálatot kell végezni, amelyet az illetékes hatóságok mindig rendben találtak. A mérések egyébkén igazolják, hogy a környéken a talajvíz szennyezetség mértéke és a szálló por mennyisége tevékenységünk nyomán jelentősen csökkent.
A Greenpeace vádjai szerint kifogásolható, hogy a mentesítés során szerves és szervetlen hulladékokat keverünk össze és ebből alakul ki egy mesterséges talaj. Azonban szerves és szervetlen anyagok a természetes talajban is vannak – önmagában tehát e kétféle anyag összekeverése semmiféle veszélyt nem jelenthet. Megtervezett és ellenőrzött folyamatok végén jön létre az a komposzt, amellyel a vörösiszap tározókat lefedjük, hogy így szüntessük meg a veszélyes kiporzást.
A Greenpeace állítása szerint veszélyt jelenthet egy esetleges gátszakadás. Ám a valóság az, hogy itt szilárd anyagot tárolunk, így nincs minek kifolynia. Ráadásul a gátakat folyamatosan ellenőrzik. Az elmúlt egy évben 7 hatóság 14 alkalommal talált mindent rendbenlévőnek a gátak állapotában épp úgy, mint a Tatai Környezetvédelmi Zrt. tevékenységében.
Egyetértünk a Greenpeace szakértőinek azon megállapításával, hogy a megszáradt vörösiszap kiporzása veszélyes – tevékenységünk célja éppen az, hogy a kiporzást megakadályozzuk. A mérések szerint ebben igen jelentős eredményt értünk el. Amióta a TKV zrt. A mentesítést végzi a kiporzás harmincadára csökkent.
Farkas Béla, környezetvédelmi igazgató
Kapcsolódó anyagok:
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. szerint tévedett a Greenpeace Almásfüzitőn
