Aki fával fűt, és ezt megfelelő módon, megfelelő tüzelőberendezésben teszi, töredék áron megússza a telet. Mit, miért, hogyan? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni írásunk első része. A nedves tűzifa legalább négyszer drágább.
A víz nem éghető és hűti a tűzifa égését. Így a fában lévő energia nagy része a víz forralására megy el. Ehhez hozzáadódik a víz melegítéséhez szükséges energia is, nem csak forralni kell. Fontos még, hogy forralással csökken a fa tömege, ezzel a fajlagos energiatartalma nő. Frissen termelt fának a fele víz, ha felére csökkentjük a tömeget, duplájára nő az energia! 1 kg frissen termelt fa fűtőértéke 1,9 kWh, a légszáraz fa fűtőértéke 4,3 kWh kilogrammonként. A vízgőz egy része a kéményen át a szabadba távozik és az utcát fűti, a másik fele lecsapódik a kémény falán és bűzös barna lé formájában megjelenik a falon átszivárogva. Az égéstermékek nitrózus gázokat és szén-dioxidot tartalmaznak, amelyek vízzel elegyedve savat alkotnak és szétmarják a falazott kéményt. Sajnos ma még nagyon kevés házban van korszerű, hőszigetelt, saválló samottbetétes kémény, mely ellenáll ennek. Az alacsony égési hőfok miatt a fagázok nem égnek el, hanem füst, korom és kátrány keletkezik hő helyett. Ha sok kátrány rakódik le, elzárja a füst útját és halálos szén-monoxid mérgezést okozhat. A kátrány jó hőszigetelő, a tüzelőberendezésben lerakódva rontja annak hőleadását. Az ideális nedvességtartalom 20% alatti, de inkább 10-15% között van. Ezzel szemben a frissen kivágott fa 40-50% vizet tartalmaz, égéskor a víz elpárologtatása elnyeli a benne lévő energia felét.
Már vásárláskor ellenőrizhetjük a nedvességtartalmat egy egyszerű digitális mérőeszközzel, felhasítunk frissen egy rönköt és a fa belső felületén mérünk.
Ilyen mérőeszközök 5000 forint körüli áron kaphatók, érdemes rákeresni az interneten a fa nedvességmérő kifejezésre. Ennek ellenére nagyon sokan frissen kivágott, nedves fával fűtenek, sőt fűtés előtt meglocsolják a fát. A locsolás oka, hogy tovább tartson a tűz. Pedig ez kikerülhető lenne megfelelő tüzelőberendezéssel, mely akkor is fűt, amikor a tűz már nem ég.
Hogyan tároljuk a tűzifát?
Az ideális fatároló dél felé néz, csapdába ejti a napot, esőtől és talajnedvességtől védett. A fát lehetőleg hasogatva tároljuk, mert úgy sokkal gyorsabban szárad nagyobb felülete miatt. A tárolóba berakott fa elé rakhatunk egy UV stabilizált nejlon fóliát, vagy polikarbonát lemezt, mely alul és felül is hagy egy arasznyi rést a szellőzéshez.
A fólia mögött az üvegházhatás miatt még gyorsabban szárad a fa. A fát mindig rakjuk lábakon álló pallóra, hogy a felverődő esőtől, hótól vagy talajnedvességtől megvédjük. Az ideális tűzifa két évig szárad, és érdemes legalább 24 órával a fűtés előtt bekészíteni a fűtőberendezés közelébe olyan helyre, ahol kienged és leadja a magába szívott vízpárát.
Begyújtás
Ha rosszul gyújtjuk be a kályhát, légszennyezést okozunk, mely minden esetben pénzkidobást is jelent, hiszen hasznosítatlan energia lép ki a kéményen. Ez olyan, mintha baltával hámoznánk krumplit és nem hámozókéssel. A jó begyújtás titka két fontos szabály betartása. A vastag fát alulra kell rakni, felfelé pedig fokozatosan vékonyabbakat egész a gyufaszál vastagságig. A tüzet pedig felül kell meggyújtani, ahová a vékony fa kerül. Ha kellően száraz a fa, és jól raktuk meg, egy szál gyufával meg kell tudni gyújtani. A tűz hősugárzás által terjed lefelé, és csak annyi fagáz szabadul fel, amennyi rögtön el is tud égni. A fa energiájának 67%-át, tehát kétharmadát az illó anyagok adják, melyek égéskor elpárolognak a fából, a maradék 33%, egyharmad energia pedig a faszén égésének köszönhető. Tehát ha hirtelen sok hőt kap alulról a tűz, mert helytelenül ott gyújtottuk meg, a keletkező sok fagáz nem tud elégni, csak füstöl.
Hogyan tüzeljünk?
A tökéletes égéshez három feltételnek kell teljesülnie – ezt nevezzük 3T-nek – különben a felszabaduló anyagok egyre növekvő arányban égés és hőtermelés nélkül, légszennyezés formájában elhagyják a tűzteret, rosszabb esetben egyenesen a tűztér falán rakódik le vastag ragacsos kátrány formájában egy részük.
De mi is ez a 3T?
Magas hőmérséklet, 900 °C felett (első T, Temperature),
jó keveredés, az égésgázok és az oxigén elegyedése (második T, Turbulencia),
idő az égéshez, mielőtt leadja az energiát és lehűl a füstgáz (harmadik T, Time).
Tehát ez a „3T”, jól jegyezzük meg.
Ha egy feltétel is hiányzik, csak füstöt gyártunk. Ezért van óriási eltérés az egyes berendezések hatásfoka között, mert az első két T lényegében a berendezéstől függ, de nagyrészt a harmadik is. Például a kandallók, kandallókályhák csak 10-50% hatásfokot érnek el, míg egy olyan berendezés, mely a „3T” alapján optimalizált, akár 90% feletti hatásfokkal is működhet. Mit tegyünk mégis, hogy a fatüzelésünk közelítsen a 3T-hez? A berendezésen magán nem nagyon tudunk változtatni (első és második T), de a tüzelési móddal emelhetjük a hőmérsékletet. Ha mégsem akarunk megsülni, rakjunk kevés fát a tűzre, de az égjen intenzíven. Az intenzív égést a fa apróra hasogatásával érhetjük el. Az ujjnyi, de legfeljebb csuklónyi vastag fa felülete nagyobb, gyorsabban átmelegszik és intenzívebben ég. Így magasabb lesz az égési hőmérséklet, közelíti a 900 fokot. Fontos, hogy elegendő levegőt kapjon a tűz, véletlenül se fojtsuk vissza az égést, mert azonnal füst termelődik hő helyett. A levegő elzárása egyenlő azzal, mintha egy feneketlen kútba szórnánk a pénztárcánk tartalmát.
Ki pokolra akar jutni…annak elegendő hulladékot, kezelt fát a kályhába rakni. Azon nem mellékes ténytől eltekintve, hogy a hulladékok illegális égetése bűncselekmény (BTK 281/A.§), rendkívüli veszélyt jelent magára az égetőre. Műanyagok égetésekor olyan sok éghető anyag szabadul fel hirtelen, hogy szinte lehetetlenség tökéletesen elégetni, és gyors ütemben lerakódik a kéményben egy feketés massza formájában elzárva azt. A füstgáz így visszajut a lakásba és halált is okozhat. Több ilyen eset is előfordult hazánkban az elmúlt években, ezért mindenki a halállal cimborál, ha szemetet rak a kályhába. Sokan azt gondolják, hogy a pozdorja, OSB, bútorlap, rétegelt lemez égetése ártalmatlan. Pedig nem az. Az OSB például 2,2-2,5% fenolgyantát tartalmaz, de a többi ragasztott faárút is ez tartja egyben. Égetéskor a fenolgyantából felszabaduló formalin mozgékony gyökké, formiáttá (HCOO−) alakul. Ez tipikusan ráksejtekben keletkező gyök. A fenol-formaldehid műgyantaragasztó hődarabolódásának másik ága a hírhedett PAH-ág (PAH = Policiklusos Aromás szénHidrogének), amely alacsony égési hőfoknál 100 féle rákkeltő, mutagén, teratogén anyagot produkálhat. Ennél is veszélyesebb a PVC égetése (Pld. Hypós flakon, vízvezeték csövek, műanyag úszómedence). A PVC klór tartalma miatt poliklórozott dibenzo-dioxinok szabadulnak fel égésekor, melyekből akár 1 molekula is rákot okozhat a szervezetbe jutva. A dioxinok felhalmozódnak a szervezetben, sőt anyatejjel az utódokban is átjutnak így hetedíziglen mérgezik az égetőt és még sok millió embert, állatot.
Kémény tudomány
A jó tűzhöz megfelelő huzatú kémény kell. Ökölszabályként elmondható, hogy ehhez a kéménynek a kályha vagy kazán tüzelőajtó magasságánál legalább 5 méterrel magasabbnak kell lennie. Hazánkban a legtöbb kémény kisméretű téglából épült mészhabarcs vakolattal. Ezek korlátozott élettartamúak, mert a füstgázokban lévő nitrózus gázok és széndioxid a párával elegyedva savakat alkotnak, mely lassan kioldja a meszet a habarcsból és csökkenti a kémény állékonyságát. A lecsapódó pára ezen kívül télen a kémény tető fölötti részeinek szétfagyását okozza. Ezért ezeket a kéményeket időről időre le kell bontani és újra kell építeni. Ezt elkerülhetjük, ha alumínium vagy rozsdamentes acél csővel béleljük ki a kéményt. A huzatot jelentősen fokozza, ha a kémény kívülről hőszigetelő burkolattal van ellátva, illetve ha huzatfokozó berendezést építünk a torkolati nyílásba. A jó huzat kevesebb pára, korom és kátrány lecsapódását teszi lehetővé. A kéményt rendszeresen tisztítani kell, ha a tüzelőberendezésünk nem égeti el tökéletesen a fát (sajnos az esetek túlnyomó részében), különben a lerakódó kátrány annyira csökkenti a keresztmetszetét, hogy a huzat megszűnik és a füst visszajut a lakótérbe. Ilyen esetben halálos szén-monoxid mérgezést kaphatunk. Az igazán jó huzatú és tartós kémények belül samott füstjárattal rendelkeznek, és gyárilag huzatfokozó van építve rájuk. A kör keresztmetszetű samott cső ellenáll a savaknak és a hő hatásának. Kívülről hőszigetelő réteg és betonelem burkolja.
A cikksorozat 2. részében segítünk eligazodni a tüzelőberendezések útvesztőjében >>>
A korszerű, energiatakarékos fűtési módszereket is megismerheti a veszprémi ZöldLakban A Diófa utca 3.-ban egy közel 100 éves romházból varázsolt környezetvédelmi lakossági bemutató központként funkcionáló ZöldLakot a Kör Alapítvány, melyre a környezet és energia operatív programból 47 millió forintot nyertek. A Magyarországon egyedülálló program lényege egy olyan zöld lakás létrehozása, és öt éven keresztül bemutatóközpontként való üzemeltetése, ahol a látogatókkal működés közben megismertetik azokat a környezettudatos megoldásokat, amelyekkel gazdaságosabbá, hatékonyabbá, zöldebbé tehetik a saját lakásukat. Nem drága, csúcsminőségű beruházásokra kell gondolni, hanem olyan megfizethető megoldásokra, amelyeket bárki megtehet, kialakíthat. A bemutatandó praktikák mellett részletes leírás is található számításokkal, hogy mindenki tudja, mivel járhat otthonának környezetbarátabbá tétele.
Kapcsolódó anyagok:
