Közép-és Kelet Európa volt a központi témája az Európai Szélenergia Társaság 2013-as bécsi konferenciájának. Írországot miniszter, Magyarországot senki nem képviselte. Lengyelországban nyolcszor, Romániában hatszor, Bulgáriában kétszer annyi szélenergia kapacitást engedtek telepíteni mint Magyarországon.
Stabil szabályozás nélkül elmaradnak a beruházások. Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) múlt héten, bécsben megrendezett 2013-as éves konferenciáján adta ki „Keleti szél” c. kiadványát, ami Közép-és Kelet Európával foglalkozik. A konferencián 60 országból, napi 8000 résztvevő látogató vitatta meg a szélipar európai helyzetét.
„Míg 2005-ben az új kapacitások 2 %-át, addig 2011-ben már 12,5 %-át telepítették az új csatlakozó országokban” –mondta Jacopo Moccia, az EWEA vezető politika elemzője. Lengyelországban 2012-re 2 497 MW kapacitást telepítettek. 2020-ra 6 650 MW-ot terveznek. Hasonlóan jelentős a fejlődés Romániában, ahol 2012-re 1 905 MW állt munkába, 2020-ra viszont 4 000 MW-ot akarnak elérni. Egyik nagy kedvenc Törökország, ahol már 2 312 MW szélerőmű működik, de 2023-ra 20 0000 MW-ot akarnak. Ehhez képest Magyarországon 2006-ban adták ki az utolsó engedélyt, jelenleg 330 MW-nál több nem működhet, és 2020-ra is csak 750 MW szerepel a tervekben.
A szélipar növekedése igen jelentős volt az EU-ban, és a térség számos országában. 2000 óta telepített új villamoskapacitások 27,6 %-a szél, 23,6 %-a egyéb megújuló, kb. 40 %-a földgáz alapú, és mindössze 8,8 %-a épül egyéb energiaforrásra. 2012-ben Uniós szinten 44,6 GW új kapacitás települt, ebből 31 GW megújuló alapú. Az EU egészét nézve 2012-re minden 100 MW-ból 11,3 MW szél (2011-ben 10,4 volt).
A számos ígéretes jel ellenére, a térség országaira különösen jellemző a szabályozás kiszámíthatatlansága, ami a befektetések legnagyobb ellensége. Ebben a befektetők, és az egyre inkább a megújulós iparág felé forduló nemzetközi fejlesztési bankok (EBRD, EIB) is egyet értenek. Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza szerint „ha a szabályozási változások csak annyira lennének előre jelezhetőek mint a szél, nyert ügyünk lenne”.
A technológiai fejlődéssel a szélipar egyre versenyképésebbé válik. Az egyik legnagyobb akadályt továbbra is a fosszilis energiahordozóknak nyújtott – az IEA szerint évente 500 milliárd dollárnyi – piactorzító támogatás jelenti. Ha ezek a torzító támogatások eltűnnének, fair versenyhelyzetben a szél biztosan megnyerné a versenyt. Összehasonlításképpen a megújulós ipar mindössze 88 millárdot, ezen belül a szél 21 milliárdot kap. Magyarországon az elavult Vértesi Erőműnek több támogatás jut, mint az egész megújulós iparágnak.
Magyarország a megújulókban rejlő hatalmas üzleti lehetőségeket korlátozó hozzáállásával erősen lemarad a régió országai között. Jól szimbolizálja a szabályozás szempontjából a hovatartozásunkat, hogy a mára 160 országból álló Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökségbe (IRENA) az Uraltól nyugatra fekvő országok közül csak Oroszország, Ukrajna és Magyarország nem lépett be. Magyarország így a hasonló méretű országokat tekintve a szintén nem tag Laos, Surinam, Malawi országcsoportba tartozik.
Az iparág azonban bízik a döntéshozók racionalitásában. Ha a szabályozás engedékenyebbre változik, akkor a befektetők a többi feladatot már elvégzik.
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) az Európai Szélenergia Ipari Társaság (EWEA) tagja. A társaságot a magyarországi szélenergia-ipar meghatározó gazdasági szereplői alapították 2010-ben azzal a céllal, hogy a tagság és a szélenergia-ipar érdekeit koordináltan, egyedi érdektől mentesen, szakmai alapon és professzionális módon képviselő szervezet jöjjön létre. A társaság tagságának együttes szélenergia kapacitása 248 MW, ezzel a teljes a hazai szélerőmű-kapacitás kétharmadát jeleníti meg, és mintegy 130 milliárd forintos magyarországi beruházási értéket képvisel. Az MSZIT tagjai együttesen több mint 550 GWh villamos energiát állítanak elő évente. A valódi megújuló erőforrásra alapozott termelés évente több mint 410 000 tonna széndioxid kibocsátás megtakarítását jelenti Magyarország számára. Az MSZIT célja, hogy a szélenergia a valódi megújulók között megfelelő súllyal megjelenjen, a terület műszaki és jogi szabályozása hosszú távon stabil és kiszámítható legyen.
Kapcsolódó anyagok:
