A szélerőművek tulajdonosai 2012-ben 460 millió forint helyi iparűzési adót (IPA) fizettek a településeknek. A szélipart sújtó korlátozó szabályozás miatt az önkormányzatok eddig 600 millió forint szél-IPA-tól estek el.
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) Győrben tartott rendezvényén polgármesterek példákon keresztül mutatták be a szélenergia helyi fejlesztő hatásait. A lakosság és az önkormányzatok, azok hasznát látva egyértelműen támogatják a szélenergia terjedését és újabb szélerőművek telepítését. A szélipar és helyi közösségek ezért együtt sürgetik az országos szintű korlátok feloldását.
A jelenleg működő 330 MW-nyi szélenergia kapacitás az adóforintokon keresztül minden megtermelt kWh áram hálózatra adásával közvetlenül járul hozzá a helyi fejlődéshez, munkahelyek megtartásához. Ezek a pozitív hatások sokkal nagyobbak lennének, ha a szélipar 2006 óta tartó adminisztratív korlátozását feloldanák, és a Magyar Energia Hivatal újra adna ki termelési engedélyeket. Szélenergia tekintetében Magyarország ma nem használja ki lehetőségeit. Adminisztratív korlátok nélkül a jelenlegi 330 MW-nál legalább másfélszer több kapacitás működhetne már az országban. A 2010-ben kitűzött megújulós célszámokhoz képest is jelentős elmaradásban van az ország. A Megújulós Cselekvési Terv szerint 2013-ban már 552 MW szélerőműnek kellene üzemelnie. Ehhez képest az energetikai
kormányzat 2006-óta 330 MW-on bekorlátozta a beruházások engedélyezését. Ez a nem megépült 223 MW szélerőmű kapacitás önmagában évi több mint 300 millió forint, a mai napig legalább 760 millió forint tiszta vesztesége az önkormányzatoknak az IPA kieséből fakadóan.
A MSZIT és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara önkormányzatok számára „Helyi munka, helyi adóbevétel – a szélenergia hozzájárulása a helyi növekedéshez” címmel rendezett üzleti reggelijén az iparág és önkormányzait vezetők jelentek meg. A felszólaló polgármesterek kiemelték a szélipar pozítív helyi hatásait. A bemutatott példák szerint a szél-IPA iskolák, óvodák megtartásához, fejlesztéséhez, önkormányzati hitelképesség javításhoz, fejlesztések önrészéhez, sok esetben a működőképesség fenntartásához volt kulcseszköz. Az önkormányzati képviselők egyértelműen úgy látták, hogy a helyi közösségek, a választók az előnyöket látva minden korábbi ellenérzéstől megszabadultak, és támogatják a szélipar fejlődését. Az szélerőművek által fizetett helyi iparűzési adó az egyik legfontosabb forrás az önkormányzatoknak. Ezek a befizetések folyamatosak, biztosak, szabadon felhasználhatóak, ezért a befizetések forint értékénél is többet jelentenek. Önkormányzatok pályázatainak önrészét biztosítják, hitelképességet javítanak, így a támogatások lehívásához elengedhetetlen. A szélipar által 2009-2013 között óta befizetett közel 2 milliárd
forint helyi adó több mint 10 milliárd forintnyi beruházás megvalósulását tette így lehetővé. Dr. Hoffmann László elnök szerint „lassan azért kezd a döntéshozók számára is nyílvánvalóvá válni, hogy a szélipar környezetvédelmi és importfüggőség csökkentési hozadékkal jár, és az egyéb megújuló energetikai beruházások elmaradása miatt lassan egyetlen eszköze a témában vállalt Európai Uniós kötelezettségünk teljesítésének.”
A befektetők továbbra is készek a szélerőmű beruházások megvalósítására. Ezért ha a szélipar szabályozása kimozdulna a jelenlegi befagyasztott állapotából, és az állam újra adna ki engedélyeket, a szélipar még nagyobb mértékben tudna a helyi közösségek fejlődéséhez hozzájárulni.
