Kantonban az emberek tüdeje már negyvenes éveikben befeketedik. Pekingben az elmúlt évtizedben 60 százalékkal nőtt a tüdőrákos megbetegedések száma. Évente 30-50 ezer zavargás, tüntetés történik Kínában, s ezek többsége már inkább a környezetszennyezéssel hozható összefüggésbe, a földkisajátítások ügye csak a második.
Megnőtt a környezetszennyezés elleni tüntetések száma Kínában. Csen Csi-ping, aki korábban a központi pártapparátus tagja volt, azzal magyarázta az arányok eltolódását, hogy az emberek – aggódva egészségükért – egyre többet foglalkoznak környezetük állapotával, egyre fontosabb nekik a levegő, a víz és a talaj minősége. Az utcai tüntetések mellett – amelyek főleg a falvakban fordulnak elő – a fejlett kommunikációs eszközök, az internet tág teret adnak a véleménynyilvánításnak. Mint Csen mondta, a maga részéről érthetőnek tartja, hogy ha például elterjed a hír, hogy egy leendő ipari üzem működése rákbetegséget okozhat, az emberek követelik az építkezés leállítását.
A szórványosan erőszakba torkolló vidéki tüntetések száma jelentősen csökkent, de hatásuk ezzel párhuzamosan nőtt. A Cinghua egyetem korábban közölt kutatása szerint 2000 és 2010 között a tömeges zavargások száma megduplázódott, és elérte az évi 180 ezret.
A parlamenti ülésszakot megnyitó kormánybeszámolóban Ven Csia-pao miniszterelnök külön felhívta a figyelmet arra, hogy az országnak egyensúlyban kell tartania a gazdasági növekedést és a környezet védelmét. Ez azt jelzi, hogy a közvéleményben egyre nagyobb hangsúlyt kapó probléma kormányzati szintű kezelésére készülnek, ami szigorúbb szabványokat és kiterjedtebb ellenőrzést jelenthet.
Az egyik legsúlyosabb gond, a levegő állapota gyakori téma volt az elmúlt hetekben, s a kérdésben máris történtek intézkedések. Mindazonáltal Li Ko-csiang első miniszterelnök-helyettes, kormányfőjelölt türelmet kért az eredményeket hozó rendelkezések kidolgozásához.
A dél-kínai Kanton városában az emberek tüdeje már negyvenes éveikben befeketedik, Pekingben pedig az elmúlt évtizedben 60 százalékkal nőtt a tüdőrákos megbetegedések száma – jegyezte meg egy neves kínai tüdőspecialista, képviselő a parlament most folyó éves ülésszakán. Csung Nan-san, akit a youth.cn internetes hírportál idéz, egy tanulmányra hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a levegőben található 2,5 mikron nagyságú (PM2,5), vagy annál kisebb finom porszemcsék jelentik a legnagyobb kockázatot az emberi egészségre és tüdőrákot okozhatnak. Egyúttal igyekezett eloszlatni azt a tévhitet, hogy azok, akik már hozzászoktak a szennyezett levegőhöz, "immunisakká" válnak.
– Ezek a kis részecskék kéndioxidot, de még vírust is tartalmazhatnak, amikor bejutnak a tüdőbe és onnan soha nem távoznak – figyelmeztetett Csung. Megerősítette, hogy veszélyt jelentenek a légzőszervekre, a szív- és érrendszerre, az endokrin rendszerre, valamint az idegrendszerre.
Csung szerint szemléletváltásra van szükség. "Beszéljünk egyenesen. A GDP növelése a fontosabb, vagy az emberek egészsége?" – jegyezte meg. Úgy vélte, a vezetők teljesítményének értékelésében, a minősítésükben a kormánynak fontos szempontként kellene érvényesítenie a környezetszennyezés elhárításában végzett tevékenységüket. A szakember álláspontja szerint a levegőszennyezés ellen van megoldás. "A brit kormánynak 30 évébe került annak idején, úgy gondolom, ha elég eltökéltek vagyunk, a kínai helyzet 10 év alatt megoldható" – fogalmazott.
Pekingben január 1. és január 28. között 23 szmogos napot regisztráltak, körülbelül tízzel többet, mint az elmúlt tíz év átlagában és a legtöbbet 1954 óta. Országosan 1961 óta nem volt ilyen hosszantartó szmogos idő egyetlen hónapban.
Egy felmérés szerint, amelyet a Hszinmin magazinban közöltek korábban, a 15 milliós lakosságú dél-kínai Kantonban a legrosszabb a helyzet. Ott egy nap a szabadban annyi, mint ha valaki 25 szál magas kátránytartalmú cigarettát szívott volna el, míg a fővárosban ugyanez 21 szálnak felel meg. A sanghajiak és a nankingiak levegője körülbelül napi fél csomaggal egyenértékű.
