Először félre akarta vezetni a Blikket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), most pedig a júniusban hatályba lépett „sumáktörvényre” hivatkozva titkolózik. Nem akarják ugyanis elárulni, kik használják azt a mintegy 30 ezer hektár, vagyis félbalatonnyi állami földet, amit pályázat nélkül adott kezelésbe a szerv.
A szóban forgó területekre vagy nem írtak ki pályázatot, vagy nem adták oda egyik jelentkezőnek sem. De állami föld parlagon nem maradhat, ezért a szántókat kényszerművelésre adták ki. Mivel így már nem kellett pályáztatni, akár csókosoknak is ki lehet játszani a földeket, ezért igyekszünk megtudni az NFA-tól a használók listáját, csakhogy az próbálja kijátszani a Blikket.
– A kért adatok nem állnak szervezetüknél rendelkezésre – hárították el kérésünket idén áprilisban. Természetesen nem dőltünk be ennek, bírósághoz fordultunk. Az ügy szerdán kerül a testület elé, s mint az az NFA ellenkérelméből kiderül: a földalapkezelő korábban mellébeszélt. Most már ugyanis nem tagadják, hogy náluk vannak a kért adatok.
– Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az NFA-ra bízott ingatlanvagyon feletti rendelkezési jogának teljesülését, nem a felperes – írta a bíróságnak a földalap ügyvédje, aki amiatt is aggódott, hogy adataikból „nyomon követhetnénk az NFA-val megbízási szerződések útján kapcsolatba kerülő személyek életútját”. Ezenfelül az időközben elfogadott információszabadságról szóló törvényre is hivatkoztak, vagyis a „sumáktörvényt” citálták elő. Ez volt az a jogszabály, amivel a törvényalkotók az olyan adatigényléseket akarták megakadályozni, amelyek akkora többletmunkát rónak az állami szervekre, hogy azzal már a működésük kerül veszélybe. Csakhogy a törvény lehetőséget ad a titkolózásra is, mert a hivatalok így elutasíthatják az adatigénylést. Bár a képviselők az elfogadás után azt mondták: a közvagyon sorsát az újságírók ezt követően is nyomon tudják követni, most itt az első példa arra, hogy a sumáktörvényre hivatkozik egy állami szerv.
Ha most a Fővárosi Törvényszék a földalapkezelőnek ad igazat, úgy a nyilvánosság nem tudhatja meg, kiknél landoltak a földhasználati jogok. Az ismeretlen gazdálkodók nem csak a művelésből húzhatnak szép hasznot. A területalapú uniós támogatásokat is bezsebelhetik, amely hektáronként 60-100 ezer forint lehet évente. Ez azt jelenti, hogy összesen majdnem 3 milliárd forintnyi közpénzhez jutnak, miközben mentesülnek a pályázati feltételek alól – írta ma a blikk.hu.
