Egy új kutatás szerint a Csendes-óceán felett repülő járatok miatt különösen sok klímakárosító ózon keletkezik. A legnagyobb kárt az Egyesült Államokból, valamint az Ausztrália és Új-Zéland között közlekedő gépek okozzák.
Az általuk használt tíz légi folyosóban keletkezik a legtöbb ózon, többek között azért, mert a gépek nagyok, és igen hosszan repülnek – olvasható a cambridge-i Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT) tudósainak az Environmental Research Letters című szaklapban megjelent tanulmányában.
Az amerikai kutatók a földi légkör vegyi összetételét modellező számítógépes program (Geos-Chem) segítségével kiderítették, hogy a körülbelül 83 ezer légi folyosón a világ mely régióiban képződik a legtöbb új ózon. Azt fedezték fel, hogy a Salamon-szigetektől mintegy ezer kilométerre fekvő csendes-óceáni területet érinti a legérzékenyebben a repülés. A régió fölött a repülőgépmotorokból kibocsátott minden egy kilogramm nitrogén-oxid körülbelül 15 kilogramm ózont hoz létre évente átlagosan – írják a MIT tudósai. Egyetlen Sydney-Mumbai járat 25 300 kilogramm ózon képződését okozza. A repülők kibocsátotta nitrogén-oxidra a csendes-óceáni vidék légtere ötször olyan érzékenyen reagál, mint Európáé, és 3,7-szer erősebben, mint Észak-Amerikáé. "Adataink szerint Földünk légkörének legtisztább zónái reagálnak a leginkább drámaian a repülési emisszióra" – írta közleményében Steven Barrett, a kutatás vezetője.
A Csendes-óceán fölött nagyobb ózontöbblet képződik, mint más légi folyosók körül. A légi közlekedés 9-12 kilométer magasságban bocsátja ki a gázokat és a szemcséket. Az ózonrétegre és az éghajlatra gyakorlott hatása itt nagyobb, mint a talaj közelében. Az ózon bomlékony, üvegházhatású gáz, amelynek képződése és lebomlása erősen függ a légkör kémiai összetételétől. Az alsó légköri szférában elsősorban a nitrogén-oxidok bomlásakor keletkezik. A légi forgalom atmoszférát alakító hatásairól sok tanulmány született már, ez volt azonban az első, mely a légi folyosókat egyenként elemezte – írják tanulmányukban a szerzők.
A szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy az éghajlat védelmében a járatok a jövőben a kibocsátott gázokra kevésbé érzékeny területek fölött, kerülő úton járjanak, természetesen minden alkalommal figyelembe kell venni az így megnövekvő kerozinfogyasztást.
