A feljegyzések 1910-es kezdete óta a legmelegebb esztendőt mérték tavaly Ausztráliában. Ezt azért is aggasztónak tartják tudósok, mert anélkül következett be, hogy a 2013-as év folyamán bármikor is jelentkezett volna az El Nino csendes-óceáni légköri jelenség, amely rendszerint forróságot és szárazságot okoz a kontinensen.
Az éves átlaghőmérséklet 1,2 Celsius fokkal haladta meg a 21,8 fokos sokévi átlagot, és 0,17 fokkal a korábbi, 2005-ös rekordot – közölte pénteken az ausztrál Meteorológiai Hivatal.
A felmelegedést szokatlanul hosszú hőhullámok, pusztító erdőtüzek, helyenként heves esőzések kísérték.
A kontinensnyi ország minden területén meghaladta az évi átlaghőmérséklet a sokévi átlagot. A legmelegebbet – 49,6 fokot – a dél-ausztráliai Moombában mérték január 12-én, 1998 óta ez volt a legmagasabb hőmérséklet egész Ausztráliában.
Már az év is egy szokatlanul hosszú hőhullámmal indult, január 2. és 8. között hét egymást követő napon át haladta meg az országos napi átlaghőmérséklet a 39 Celsius fokot, míg a korábbi leghosszabb ilyen periódus csak négy napig tartott 1973-ban.
Január 7-én az ország történetének legmagasabb napi átlaghőmérsékletét (40,3 fok) mérték, heti és havi hőmérsékleti rekord is született. A 2012/13-as nyár a legforróbb volt Ausztráliában a mérések kezdete óta.
A tavasz is hőmérsékleti rekordot hozott Ausztráliában, és csak két tél volt enyhébb a tavalyinál.
Ausztrália 1950 óta összességében körülbelül egy Celsius fokkal lett melegebb, összhangban a globális felmelegedéssel.
A Meteorológiai Hivatal emlékeztet arra, hogy 2013 elején Tasmánia szigetén két nagy erdőtűz pusztított, később pedig az enyhe tél és a korai tavasz 1968 óta a legsúlyosabb tüzeket okozta Sydney térségében.
A tavalyi melegrekordot azért is aggasztónak tartják tudósok, mert anélkül következett be, hogy az év folyamán bármikor is jelentkezett volna az El Nino csendes-óceáni légköri jelenség, amely rendszerint forróságot és szárazságot okoz Ausztráliában.
A hőhullámok gyakoribbá válása a korábbi tanulmányokban jósoltnál is jobban növeli az erdő- és bozóttüzek veszélyét, és stresszeli az embereket, az állat- és növényvilágot – mutatott rá Roger Jones klímaszakértő.
