A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem adja ki azokat a számításokat, amelyekből kiderülhetne, mire alapozta a kormány a paksi beruházás szükségességét. Ezek nélkül viszont az „évszázad üzletére” hivatkozni nem más, mint politikai propaganda. Itt van, amit Orbán aláírt Putyinnál. A dokumentumok még 10 évig nem nyilvánosak. Húsz év múlva visszaküldik a paksi atomhulladékot az oroszok
Az Energiaklub közérdekű adatigénylésben kérte január közepén, hogy hozzák nyilvánosságra az új paksi atomerőműről szóló döntést megalapozó dokumentumokat. Ezek nélkül ugyanis nem lehet komolyan venni azokat állításokat, melyek szerint „elképzelhetetlen, hogy a beruházás ne térüljön meg”, és „a kormány az előkészítési folyamatban minden lehetséges rizikófaktort alaposan megvizsgált”.
Az NFM válaszában az szerepel, hogy a döntés megalapozását szolgáló adatok a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, azokat nem adják ki. A kormány szándékai szerint tehát legkorábban csak az új blokkok üzembe helyezésekor tudhatnánk meg, hogy – többek között – milyen gazdaságossági vizsgálatokat végeztek, milyen terheket jelent majd a 3000 milliárd forintos és a beruházáshoz szükséges további devizahitelek visszafizetése a magyar állampolgároknak, és foglalkoztak-e egyáltalán az atomenergiával versenyző, fenntartható megoldások – megújulók, energiahatékonyság – megvalósításának lehetőségeivel. Az „évszázad üzlete” kijelentés ezek nélkül az információk nélkül értelmezhetetlen, üres frázis. Így még abban sem lehetünk biztosak, hogy ilyen számítások egyáltalán léteznek.
Legutóbb a Miniszterelnökségtől kaptunk tartalom nélküli választ, amelyben 15 nappal meghosszabbította az új paksi atomerőművel kapcsolatos adatigénylésünk válaszadási határidejét- írta az Energiaklub.
Húsz év múlva visszaküldik a paksi atomhulladékot az oroszok
Benyújtotta a kormány a parlamentnek a Moszkvában aláírt orosz-magyar szerződést a Paksi Atomerőmű bővítéséről. Ebből kiderül, hogy Oroszország csak húsz évig vállalja az elhasznált fűtőelemek tárolását vagy feldolgozását, ez után a hulladékot visszaszállítják Magyarországra. Pénzről és határidőkről viszont nincs szó a megállapodásban.
Az orosz fél húsz évig vállalja a Paks 2 atomerőmű nukleáris fűtőanyaggal történő ellátását, de a megállapodás meghosszabbítható – derül ki abból az orosz-magyar szerződésből, amelyet január 14-én írtak alá Moszkvában, és amelyet ma délután nyújtott be az Országgyűlésnek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Egyebek mellett kiderül, hogy a nukleáris hulladéknak minősülő kiégett kazettákat kezelés céljából Oroszországba szállítják, ahol tárolják, vagy újrafeldolgozzák azokat. A húsz év elteltével viszont – áll a szerződésben – a kiégett kazettákat, vagy az újrafeldolgozás után maradt hulladékot visszaszállítják Magyarországra.
A szerződés alapján az együttműködés tárgya a paksi 5. és 6. blokk tervezésére, megépítésére, üzembe helyezésére és üzemen kívül helyezésére vonatkozik. Mindkét blokk legalább 1000 MW teljesítményű VVER típusú (a jelenleg is működő blokkokhoz hasonló) reaktor. A blokkokat egy, az orosz állami irányítás alatt álló (legalább 95 százalékban állami tulajdonú) szervezet építi, míg egy hasonlóan állami magyar szervezet (vélhetően az Magyar Villamos Művek) teljesíti a kötelezettségeket.
„A felek minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy elérjék a 40%-os minimális lokalizációs szintet” – áll a szerződésben, utalva arra a magyar kormányzati ígéretre, hogy a beruházást 40 százalékban magyar alvállalkozók valósíthatják meg. Az atomerőmű területének őrzése már a szerződés szerint is magyar feladat. A szerződés értelmében „a felek minden tőlük telhetőt megtesznek”, hogy a megállapodások „árképzésébe szabad betekintést biztosítsanak”. Külön kiemelik, hogy a szerződés keretében a felek nem adnak át egymásnak államtitoknak minősülő adatot.
Magyarország a szerződésben külön vállalja, hogy az orosz féltől kapott hasadóanyagot nem dúsítja tovább, nem használja katonai célra, vagyis nem épít belőle atombombát. Hiányzik ugyanakkor a szerződésből az új atomerőmű ára, a finanszírozás kérdése, illetve az is, hogy mikor kell elkezdeni és befejezni az építkezést. A határidőkről csak annyit lehet megtudni, hogy a szerződés határozatlan időre szól, de csak akkor lép hatályba, mikor „diplomáciai csatornákon megérkezik az utolsó írásos tájékoztató arról, hogy a felek eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges hazai eljárásoknak”. A szerződést bármelyik fél egyoldalúan felmondhatja, elég egy írásos értesítést küldeni erről, egy évvel ez után az egyezmény megszűnik. A felek ugyanakkor felmondás esetén is egyeztetnek arról, hogyan lehetne mégis megvalósítani a projektet, a nukleáris hulladék kezelésére, illetve a felelősségvállalásra vonatkozó kötelezettségek viszont ebben az esetben is érvényben maradnak- írta a hvg.hu.
Itt van, amit Orbán aláírt Putyinnál
Felkerült a parlament honlapjára törvényjavaslatként az a harmincoldalas dokumentum (pdf-ben itt olvasható), ami alapján megkezdődhet a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése. A törvénytervezet magyarul és oroszul is rögzíti a megállapodás részleteit, a magyar rész törvényi paragrafusokból álló része 12 oldal, de valódi újdonság sem ebből, sem az általános és a részletes indoklásból nem derül ki. Az általános indoklásban az építkezések és az új blokkok beindításának ütemezéséről lehet olvasni, kicsit homályos leírást kapunk arról, hogyan fog nőni a következő évtizedekben Európa energiaéhsége, kiderül belőle, hogy Magyarországnak fontos az atom, és hogy jó darabig, évtizedeken át az is marad. Kiderül, hogy a beruházás 40 százalékban magyar vállalkozóknak ad majd munkát, ami miatt kicsit jobban fog nőni a magyar gazdaság (előzetes számítások szerint évente legfeljebb fél százalékkal), és több ezer munkahely jöhet létre. Kiderül, hogy az atomerőmű állami tulajdonban marad, és hogy a kiégett fűtőelemeket az oroszok elszállítják. Ezekben viszont tényleg semmi új nincs, csak azoknak az érveknek az ismételgetését látjuk, amikkel a fideszes politikusok, például Lázár János, a Miniszterelnökség államtitkára korábban már védelmébe vette a terveket.
A megállapodás egyik pontjából úgy tűnik, hogy ha az oroszok legalább 95 százalékban orosz állami tulajdonú céggel akarnak szerződni, akkor azt a magyarok megkérdezése vagy velünk való egyeztetés nélkül megtehetik. („Az Orosz Kijelölt Szervezet közvetlen szerződést köthet Alvállalkozókkal, amennyiben azok részvényeinek vagy tulajdonrészeinek [vagy azzal egyenértékű jogoknak] legalább 95%-a az Orosz Illetékes Hatóság tulajdonában van és amennyiben az Orosz Illetékes Hatóság közvetlenül vagy közvetve rendelkezik az azokra jutó szavazatokkal.”)
Az index szerint viszont nem derül ki, hogy például mekkora kamatot fizetünk a 30 évre felvett orosz kölcsönre, amiről jelenleg csak azt tudjuk, hogy biztosan 5,5 százalék alatt lesz a kamata. Nem derül ki, hogy van-e bármilyen egyéb ígéretünk az oroszoknak, illetve semmilyen utalás nincs benne arról, hogy milyen kockázatot rejt például az, ha az Európai Bizottság az egész finanszírozási konstrukciót tiltott támogatásnak minősíti. (A tervek eddig arról szóltak, hogy a hitel törlesztése nem épül majd be az új blokkokból érkező áram árába.) A dokumentum szerint a finanszírozás részleteit majd egy külön megállapodás rögzíti, ahhoz viszont előbb ezt a törvényjavaslatot el kell fogadni.
Az LMP tiltakozik
Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint „a kormány által az Országgyűlésnek beterjesztett javaslatot egyetlen felelős képviselő sem szavazhatja meg, mivel az Orbán-Putyin paktumot törvénybe iktató szöveg csak egy bármire felhasználható biankó felhatalmazás, amiből kihátrálni sem lehet."
A Greenpeace, és több zöld szervezet felkéri mindazokat, akik nem értenek egyet ezzel a felelőtlen és előkészítetlen döntéssel, hogy csatlakozzanak a február 1-jén, szombaton 15:30-kor kezdődő civil tüntetéshez Budapesten, a József nádor téren. Mutassuk meg a képviselőknek: nem értünk egyet azzal, ha alternatívák és ellenérvek vizsgálata nélkül ilyen horderejű döntést hoznak a nevünkben!
