Az Energiaklub adatigénylése alapján az derül ki, hogy a kormány, közlésével ellentétben, nem értesítette hivatalosan az Európai Bizottságot az új atomerőmű-blokkok terveiről.
A magyar kormány állítása szerint az új paksi blokkokról szóló államközi szerződés ügyében mindenről tájékoztatták előzetesen az Európai Bizottságot. Ezt most a Bizottság az Energiaklub adatigénylésére válaszolva cáfolja. A válaszban az szerepel, hogy a beruházásról őket még nem értesítették, és ebben az ügyben semmilyen hivatalos dokumentum nem született.
Korábban a Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is megtagadta a választ arra a kérdésre, hogy pontosan kivel és miről folytattak a Bizottsággal tárgyalásokat, és nem küldték meg azt a hivatalos levelet sem, amelyben állítólag Brüsszel rábólint a beruházásra. Ezért fordultunk február elején az adatigénylésünkkel Európai Bizottsághoz- írta ma az Energiaklub.
Brüsszel vizsgálódik
Február elején írtuk: Miközben a magyar kormány arról beszél, nem indul vizsgálat amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyilvános pályázatot nélkülözve állapodott meg Oroszországgal a két új paksi blokk felépítéséről, Brüsszelben nem így tudják. Az Európai Bizottság szóvivője, Chantal Hughes a Hvg.hu megkeresésére úgy fogalmazott: az Európai Bizottság hamarosan szakértőkkel vizsgáltatja meg a paksi bővítésről kötött egyezmény közbeszerzési vonatkozásait. Ahogy mindig, a bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a megfelelő versenyeztetési irányelvek alkalmazásának, hiszen ezek az unió gazdaságpolitikájának alapját jelentik – tette hozzá.
Paksi erőmű – Magas szinten egyeztetett Budapest és Brüsszel
Január 19-én írtuk: Mind tagállamok, mind uniós intézmények részéről nagy érdeklődést keltett a Magyarország és Oroszország között létrejött megállapodás a paksi atomerőmű bővítéséről – közölte egy név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrás pénteken az MTI-vel. A tisztviselő arról is beszámolt, hogy az ügylet nem okozott teljes meglepetést Brüsszelben, a magyar hatóságok ugyanis magas szinten előre egyeztettek az oroszokkal való megállapodás részleteiről az uniós intézményekkel, ez pedig arra utal, hogy a magyar kormány nem akar konfliktust ebben az ügyben.
Sabine Berger, Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője szerdán megerősítette, hogy a magyar hatóságok kötelességüknek eleget téve előre eljuttatták a tervezett megállapodás szövegét Brüsszelbe, viszont még nem tudták olyan mélységben tanulmányozni, hogy megállapítható legyen, közbeszerzési szempontból is megfelel-e az uniós szabályoknak a magyar-orosz megállapodás. Egy bizottsági forrás szerint ugyanakkor nem csak Brüsszel emelhet szót a dokumentum ellen, erre azoknak a vállalatoknak is lehetőségük adódhat, amelyek úgy érzik, jelentős hátrány érte őket a közbeszerzésben, például a tendereztetés elmaradása miatt, ők az uniós jogorvoslati irányelvek alapján bírósághoz fordulhatnak az ügyben. Ezek az irányelvek azt hivatottak közösségi szabályokkal elősegíteni, hogy az érintettek gyors és hatékony jogorvoslati lehetőséggel élhessenek, ha úgy vélik, egy szerződést, megbízást méltánytalanul ítéltek oda.
