Az egész Európai Unió energiabiztonságának növeléséhez járul hozzá a hosszú távú magyar-orosz együttműködés a nukleáris energia területén – írta Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökének címzett levelében. A sokadik szakmai számítás szerint is bukta a paksi hitel: ezer milliárdokat csak kamatra fizetünk.
A kormany.hu oldalon közzétett levélben a kormányfő azt írta José Manuel Barrosónak, hogy a magyar hatóságok folyamatosan tájékoztatják a bizottságot a két ország közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról. A megállapodást a vonatkozó uniós szabályok figyelembe vételével dolgozták ki, és külön kitérnek benne Magyarország uniós tagállamként vállalt kötelezettségeire – közölte. Magyarország tisztában van azzal, hogy tájékoztatnia kell a bizottságot, és időben eleget is tesz e kötelezettségének.
A miniszterelnök kifejtette: az energiaárak emelkedése aggodalomra ad okot nemcsak Magyarországon, hanem az egész unióban. Erről szólt a bizottság január 22-én kiadott közleménye is, és az elmúlt három évben az Európai Tanács több ülésén is felmerült, hogy az energiaellátás, a diverzifikáció és az éghajlatváltozás kérdésében európai együttműködésre van szükség – emlékeztetett. Ennek szellemében tájékoztatta a kormányfő a bizottság vezetőjét a paksi bővítésről. Orbán Viktor közölte: Magyarország áramszükségletének 40 százalékát fedezi a paksi atomerőmű. Az első reaktort 1982-ben állították működésbe, és úgy tervezték, hogy 30 évig üzemel. Bár jelenleg dolgoznak azon, hogy 20 évvel növeljék a reaktorok élettartamát, hosszú távú megoldásra van szükség – mutatott rá.
Orbán szerint a kormány több lehetőséget fontolóra véve úgy döntött, hogy az ország hosszú távú energiabiztonságát egy összetett, magyar-orosz kormányközi megállapodással szavatolja. Ez biztonsági szempontból is a legjobb megoldás, mert jelenleg is orosz reaktorok működnek Pakson – írta. Hozzáfűzte: továbbá évtizedek óta sikeresen a két ország együttműködése a fűtőanyag-ellátásban és az elhasznált fűtőanyag kezelésében. A kormányfő felidézte: a kormányközi megállapodás tervezetét az Euratom szerződés 103. cikke szerinti kötelezettségnek eleget téve a bizottság rendelkezésére bocsátották tavaly decemberben. Mivel a bizottság nem emelt kifogást a dokumentummal szemben, a magyar kormány januárban aláírta az egyezményt. Orbán Viktor arra is kitért, hogy a megállapodás két új reaktor építéséről, a fűtőanyag biztosításáról és a használt fűtőanyag visszavételéről szól. Ezek költségeinek fedezésére az orosz állam hitelt nyújt. Jelenleg még folynak az egyeztetések a pénzügyi feltételek néhány részletéről – közölte. Mint írta, az orosz állami cég, a Roszatom felel a paksi munkálatokért, de amennyiben valamely feladat végrehajtását nem tudja megoldani, az orosz fél nyílt és diszkriminációtól mentes pályázatot ír ki.
Jóváhagyta-e az EU a paksi bővítést?
Nyilatkozatháború dúl arról, hogy az EU végül is jóváhagyta-e a paksi bővítéssel kapcsolatos orosz-magyar megállapodást, ahogy a kormány – például Németh Lászlóné miniszter írásbeli kérdésemre adott tegnapi válaszában – állítja, vagy sem, ahogy az Energiaklub mondja, egy, a Bizottságtól ugyancsak tegnap kapott tájékoztatás alapján.
Most akkor van jóváhagyás, vagy nincs, ha van, miért nem tud róla a Bizottság?
Az ügy kulcsa az Euratom-szerződés részleteiben rejlik. A Szerződés 103. cikke szerint: "A tagállamok közlik a Bizottsággal a harmadik állammal, nemzetközi szervezettel vagy harmadik állam állampolgárával kötendő megállapodások vagy szerződések tervezeteit, amennyiben a megállapodások vagy szerződések e szerződés alkalmazási körét érintik."
A magyar kormány, a nyilvános kommunikációnak és Némethné válaszának megfelelően, valóban küldtek tájékoztatást a 103. cikk alapján az EB-nek az Oroszországgal, mint harmadik féllel kötendő megállapodásról, a Bizottság pedig az egy hónapos határidőn belül ténylegesen nem emelt kifogást. Igen ám, de a Szerződésnek van egy 41. cikke is, ami a harmadik feles szerződések jóváhagyásán túl, előírja a konkrét projektek részleteiről szóló tájékoztatást is:
"Az e szerződés II. mellékletében felsorolt ipari tevékenységeket folytató személyek és vállalkozások közlik a Bizottsággal az olyan új létesítményekre, valamint kiegészítő létesítményekre vagy átalakításokra vonatkozó beruházási projekteket, amelyek jellege és mérete megfelel a Tanács által a Bizottság javaslata alapján megállapított feltételeknek."
Márpedig a paksi bővítési projekt nem alapjaiban sérti az Euratom szerződést, hiszen az lehetővé teszi nemzetközi megállapodások megkötését a nukleáris fejlesztésekre/együttműködésekre, hanem a részletek miatt fog elvérezni várhatóan az EU-ban. Biztosan súlyos kifogások fognak felmerülni a tendereztetés elmaradása miatt. Ugyancsak borítékolható a körvonalazódó finanszírozási megoldás EU-s elutasítása. A Bizottság a magyarhoz képest kristálytiszta Hinley Point-i brit atomerőműberuházást is vizsgálja, a beruházó konzorcium számára biztosított fix, 92 fontos MWh-ként átvételi ár miatt. Ehhez képest a magyar kormány elképzelése, hogy a tőkeköltséget egyszerűen nem terhelik rá a beruházó MVM-re, hanem az államadósságban könyvelik el, olyan tisztán tiltott állami támogatás kategória, hogy azt tanítani fogják a versenyjogi kurzusokon. Hinkley Pointhoz képest a különbség nagyjából leírható a klasszikus, mindenki belepisil a medencébe, de azért nem trambulinról-történettel.
Egyértelmű a játék, amit a kormány játszik. Gondosan kiküldtek egy olyan tájékoztatást a Bizottságnak, amiről sejthető volt, hogy nem fognak kifogást emelni ellene, ugyanakkor – jóllehet már megkötötték a hitelszerződést, és folyamatban van további szerződések aláírása – az EU ellenállást várhatóan kiváltó részletekről "elfelejtették" tájékoztatni az Uniót. Így vígan hivatkozhatnak arra, hogy az EU mindent jóváhagyott, és utólagos, politikai indíttatású kekeckedésnek fogják beállítani a projekt részleteinek megismerését követően beinduló EU-s kritikai sortüzet. Ami ellen már hadrendbe lehet állítani majd a Békemenetet – írta ma blogjában Jávor Benedek.
Paksi hitel: ezer milliárdokat csak kamatra fizetünk
Bár még mindig nem ismerünk valamennyi részletet, de kalkulációnk szerint jó eséllyel legalább 2200 milliárd forintnyi kamatot kell majd összesen a paksi hitel után fizetnünk – számolta ki az mfor.hu.
Immár hat hete tudjuk, hogy a kormány megállapodást kötött az oroszokkal a paksi atomerőmű fejlesztésére, amelynek két új blokkját, egy hatalmas, 10 milliárd eurós moszkvai hitelből finanszíroznánk. A kölcsön pontos konstrukcióját azonban még mindig nem ismerjük, egyelőre két, egymásnak részben ellentmondó hír jelent meg azóta. Az elsőt február elején ismerhettük meg Varga Mihály jóvoltából.
A miniszter az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, hogy az első tizenegy évben 3,95 százalék, a másodikban 4,5, a befejező időszakban pedig 4,9 lesz az eurókamat. Azt is megtudhattuk, hogy 2025 után jön majd a 21 éves törlesztési idő, amely 2046-ig tart. (Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a tudósítás szerint 36 évre szól a megállapodás és 2046-ig tart, akkor ezek szerint azt már 2010-ben megkötöttük? 🙂 )
Ezeket az információkat részben megerősítette a múlt héten Giró-Szász András kormányszóvivő is, miután a kabinet megtárgyalta a hitel-megállapodást. Varga szavaihoz képest az azonban újdonság, hogy immár nem három, hanem négy kamatsávról (3,95%, 4,5%, 4,8%, 4,95%) van szó. A fenti információk alapján, illetve azzal a feltételezéssel, hogy a kormány teljesíteni akarja a csökkenő adósságra vonatkozó kritériumokat, ezért egyenletesen veszi fel 10 éven keresztül a hitelt, többé-kevésbé jól meg lehet határozni egy összeget, amennyibe a kölcsön a magyar költségvetésnek kerülni fog. Varga szavai szerint a beruházás 2025-ben fog elindulni egy féléves próbaüzemet követően, vagyis 2024-re, ha minden a tervek szerint alakul, le fogjuk hívni a teljes hitelkeretet. Ahogy arra a "Paksi matek: az adósság nem akadály" cikkünkben rámutattunk, csak akkor nem fog sérülni a csökkenő államadósság kritériuma, ha a hitelt egyenletesen vesszük fel, tehát évi 1-1 milliárd eurós "pakkonként". A február eleji Varga nyilatkozat alapján a 2025-ös beüzemelésig 3,95 százalékot fizetünk a felvett tőke után, így addig összesen 2,57 milliárd euróra (310-es euróval 797 milliárd forintra) fog rúgni a kamatszolgálat.
Ezt követően viszont csak annyit tudunk, hogy a törlesztési időszak 21 év lesz, és 2046-ban fog befejeződni. Ha a felvételhez hasonlóan itt is egyenlő nagyságú részletek tételezünk fel, akkor évente 476 millió euró tőkét kell majd visszafizetnünk. Amit még meg lehet állapítani, hogyha 21 év a törlesztési idő, ami 2046-ban jár le, akkor a hitelt 2026-ban kell elkezdeni törleszteni. Mivel a hitelt feltételezésünk szerint 2024-ig teljesen felvesszük, így csak 2025-ben fogjuk a teljes hitelkeretet "használni".
Azt, hogy a törlesztési időszak alatt a tőkére milyen kamatot kell majd fizetnünk, egyelőre nem tudjuk. Varga ugye 3, Giró-Szász 4 sávról beszélt, arról viszont egyikőjük sem, hogy a törlesztési idő alatt melyik sáv mikor lesz érvényben. Varga annyi "kapaszkodót" adott, hogy előbb 4,5, majd később 4,9 százalék lesz a kamat. Vagyis a törlesztési időszakra van egy Varga-féle, illetve egy Giró-Szász-féle 4,5, 4,8 és 4,95 százalékos sávunk.
Mivel ezen felül mást nem tudunk, így három "forgatókönyvet" készítettünk. A fenti kamatok közül kiválasztottuk a legkisebbet, a legnagyobbat, valamint a Giró-Szász-féle sávokból "összeraktunk" egy 7-7 éves kamatperiódusú törlesztési menetrendet. Az első kettő, mivel nem használtuk fel valamennyi kamatot, biztosan nem fog megvalósulni, de meghatározza azt a sávot, amelyen belül a tényleges érték lesz.
A kalkulációnk szerint a minimális, 2026-tól 4,5 százalékos kamattal 7,07, a maximális, 4,95 százalékossal 7,51 milliárd eurót fogunk kifizetni kamatra. Vagyis a jelenlegi 310 forintos euróval számolva 2191-2328 milliárd forint közzé fog esni a hitel kamata. A Giró-Szász-féle sávokkal és 7-7 éves kamatperiódussal az összes kamat 7,21 milliárd euróra, tehát 2235 milliárd forintra fog rúgni. mfor.hu
Kapcsolódó anyagok:
Paksi bővítés: mégsem értesítették Brüsszelt?
