Az orosz kormány tegnap fogadta el a paksi beruházást fedező hitelszerződést, és ki is rakták az internetre a megállapodást, amit azóta levették az orosz kormány honlapjáról. Benne van több minden, amiről a magyar kormány eddig hallgatott: a konstrukció Magyarország számára egyoldalúan hátrányos. Az építkezés az első naptól kezdve pénzünkbe kerül.
A 10 milliárd eurós hitel pénzügyi feltételei drasztikusak. A törlesztést elvileg a két új blokk működésbe lépését követő első március vagy szeptember 15-én kell megkezdeni (ezek a törlesztési fordulónapok), de 2026 márciusától akkor is fizetni kell, ha addigra nem épül fel a két reaktor. Az elmúlt két évtizedben Európában egyetlen atomerőmű sem készült el a tervezett idő- és költségkereten belül.
A fizetési kötelezettségek nagy része a 21 éves törlesztési ciklus második felében jelentkezik, vagyis aránytalanul nagy terhet ró a következő generációra és kormányokra: az első 7 évben a pénz 25, a második 7 évben a 35, a harmadikban pedig a 40 százalékát kell visszafizetni, miközben a kamat is folyamatosan emelkedik, 3,95-ről 4,95 százalékra. A törlesztésnél 15 napos csúszás a kamat 150 százalékát kitevő büntetést „eredményez", 180 napos csúszás esetében pedig a hitelező azonnali inkasszót nyújthat be a teljes tőke- és kamattartozásra (euróban), amivel akár államcsődöt is előidézhet.
Ez a kitétel szakértők szerint arra is alkalmas lehet, hogy a magyar felet menet közben a szerződés (számunkra előnytelen) módosítására kényszerítse, miközben magyar részről nincsenek hasonló aduk egy esetleges szerződésmódosítás elfogadtatására. A kormányrendelet mellékleteként közzétett hitelszerződés-tervezet a két új paksi blokk finanszírozásával kapcsolatos, nem pénzügyi természetű kérdések többségére is választ ad. A hitel „ügynökei" – azaz az elszámoló felek – az orosz Vnyesekonombank és a magyar Államadósság Kezelő Központ (utóbbi részvétele jelzi, hogy nem klasszikus beruházási hitelről, hanem a magyar kormánynak folyósítandó állami hitelről van szó).
A két fél meghatalmazottja orosz részről a pénzügyminisztérium és a gazdaságfejlesztési minisztérium, magyar részről pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezt azért fontos rögzíteni, mert a hitelszerződés szerint a két említett orosz tárca eseti döntésein múlik, hogy mire költheti a magyar fél a pénzt (abszurd esetben akár a paksi beruházástól függetlenül is): a szövegben az szerepel, hogy az orosz meghatalmazott által a magyar meghatalmazott számára kiállított számlában, szerződésben vagy jegyzőkönyvben feltüntetett összegek 80 százaléka válik automatikusan hitellé (20 százalék a magyar önrész). Kedvező elemnek tekinthető, hogy lehetőség van költségmentes előtörlesztésre, ezt azonban 90 nappal előbb jelezni kell. Nem világos ugyanakkor, hogy honnan lesz fedezet a várható költségtúllépésekre (a magyar megvalósíthatósági tanulmányok minimálisan 25-30 százalékos túlköltéssel számolnak), a csatlakozó beruházásokra (hűtés, tartalék áramtermelő kapacitás, hálózatfejlesztés stb.), illetve arra, hogy a Putyin–Orbán-megállapodásban olvasható 20 éves időtartam után visszafogadjuk és ártalmatlanítsuk a kiégett fűtőelemeket.
A Népszabadság értesülései szerint zárt ajtók mögött, a lehallgatástól is védett szobában találkozott tegnap Szél Bernadett, az LMP képviselője a Paks II projektcég illetékeseivel, hogy tájékoztatást kérjen azokról a megalapozó számításokról, amelyek a Putyin–Orbán-megállapodás, illetve a hitelszerződés megkötését indokolttá tehetik. A találkozó előzménye, hogy Németh Lászlóné fejlesztési miniszter az ökopárt több közérdekű adatkérési ügyében is a projektcéget nevezte meg adatgazdaként. Pakson ugyanakkor az derült ki, hogy egyrészt erről az érintettek nem tudnak, másrészt a kért adatok sem állnak náluk rendelkezésre. Az orosz hitelszerződés kapcsán Mesterházy Attila, az MSZP elnöke úgy fogalmazott: „Egyre világosabb az, hogy a paksi bővítés csak egy apropó volt, alapvetően pénzre volt szüksége a kormánynak. Látszik, hogy az első két hónapban elköltötték az éves deficitcél majd ötven százalékát, tehát egy IMF-hitel helyett most egy orosz hitelbe hajszolja bele Orbán Viktor az országot." A baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje közölte, ha kormányra kerülnek, felülbírálják a paksi bővítést – írta a nol.hu.
Az orosz kormány tegnap fogadta el a paksi beruházást fedező hitelszerződést, és ebből az alkalomból ki is rakták az internetre a megállapodást. A szöveg lényegét a vs.hu ismertette először. A dokumentumot azóta levették az orosz kormány honlapjáról.
Benne van több minden, amiről a magyar kormány eddig hallgatott – összegezte az írást a 444.hu. Íme:
A legfontosabb újdonság, hogy ez az építkezés az első naptól kezdve pénzbe fog kerülni Magyrországnak. Korábban Lázár János azt mondta, hogy a hitelt csak akkor kell elkezdeni törleszteni, ha az első új blokk már készen van, és arra törekszünk, hogy az önrészt csak az építkezés végén kelljen betenni. Ennek az állításnak az első fele részben igaz. A második pedig nem jött össze. A megállapodás szerint legkésőbb 2026. március 15-én törleszteni kell az első részletet, akár van már erőmű, akár nincs. Ugyanakkor az építkezés költségeinek ötödét az első kapavágástól a magyar félnek kell állnia.
Az eddig is tudott volt, hogy az oroszok a beruházás 80 százalékára adnak hitelt, 20 százaléknak pedig önrésznek kell lennie. Most azonban kiderült, hogy az önrészt kezdettől bele kell tenni. A kivitelező Roszatom minden számlát két felé bont, és 20 százalékot eleve a magyar költségvetésnek nyújt be. Minden számlát 15 napig vizsgálhat a magyar kormány, ha két hét alatt nincs kifogás, akkor azt ki kell egyenlíteni. Ez azt jelenti, hogy akár már az idén is komoly összeget kell majd áldozni a paksi beruházásra, hiszen a hitelt 2014-2025 között lehet lehívni. A hitelt 21 év alatt kell visszafizetni. A törlesztést az első blokk elkészülte után kell megkezdeni, de legkésőbb 2026-ban. Vagyis ha csúszik a kivitelezés, akkor is törleszteni kell. A kamat egyre nagyobb lesz. Az építkezés megkezdésétől a törlesztés megkezdéséig 3,95 százalék. Utána hétévenként emelkedik: 4,5, 4,8 majd 4,95 százalékra.
Ez kedvezőbb, mint amennyiért most a magyar állam képes hitelhez jutni a piacon, azonban egyáltalán nem biztos, hogy a 2030-as vagy 2040-es években ez kedvező euróhitelnek számít majd. (Idén februárban 5 évre átlagosan 5,31 százalékos kamatra, 15 évre átlagosan 6,69 százalékos kamatra tudott a magyar állam hitelt felvenni.) Nemcsak a kamatok, hanem a törlesztendő rész is folyamatosan emelkedni fog. Az első hét évben a teljes tartozás 25, a következő hét évben 35, az utolsó hét évben pedig 40 százalékát kell visszafizetni. Vagyis a legnagyobb részt a legmagasabb kamat mellett kell majd törleszteni.
Évente kétszer kell utalni a törlesztőrészleteket, márciusban és szeptemberben. Nagy büntetés jár, ha csúszunk. 15 napos csúszás esetén másfélszeres lesz a büntetőkamat. 180 napos késés esetén az oroszok felmondhatják az egészet, és egy összegben követelhetik vissza a pénzt. Előtörleszteni viszont lehet majd. A szerződésről még a magyar parlamentnek is szavaznia kell, hogy hatályba lépjen. Ez a mostani tervek szerint csak a választások után történhet meg.
Kapcsolódó anyagok:
