Kishantosért is aggódik Szabó Marcel, a jövő nemzedékek védelméért felelős biztoshelyettes. A rendszerváltás idejéhez viszonyítva a zöldek kevésbé hatékonyan fejtik ki álláspontjukat, aminek az az egyik magyarázata, hogy jelentősen csökkentek anyagi forrásaik.
A KSH közelmúltban publikált adata szerint hazánkban a biológiai típusú gazdálkodás aránya mindössze 2,4 százalék, míg az uniós átlag ennek több mint a duplája, a hegyes-erdős Ausztriában pedig 17 százalék. Kishantos hatalmas előnye az volt, hogy nem apró parcellákon folyt a gazdálkodás, hanem nagy, összefüggő területen. Kishantos modellt teremtett, ez volt a nagy értéke – mondta lapunknak Szabó Marcel, a jövő nemzedékek védelmét ellátó biztoshelyettes. A Kishantos kapcsán indult vizsgálat során Székely László alapvető jogi biztossal együtt még tavaly decemberben állapították meg a terület alkotmányos védelemre való alkalmasságát. A biztos és helyettese 2013 decemberében felhívta a vidékfejlesztési minisztert, hogy tegye meg az értékek megóvását biztosító intézkedéseket.
A miniszter február 5-i válaszlevelében úgy tájékoztatott, hogy intézkedett „a javasolt, illetve kifogásolt szempontok, valamint eljárási hiányosságok figyelembevételéről, pótlásáról”. Emellett ígéretet tett arra is, hogy létrehozza azt a szakmai fórumot, amelynek bevonásával kidolgozza az alkotmányos védelemhez szükséges stratégiát és intézkedési tervet. Civil szervezetek és ellenzéki politikusok hónapok óta tiltakoznak amiatt, hogy a biogazdaságot működtető cég helyett új bérlők használhatják a kishantosi földeket. A biztoshelyettes aggályosnak tartja, hogy a bizottság nem alakult meg, és azt sem tudni, hogy a miniszter milyen intézkedéseket tett azért, hogy megőrizzék a létrejött környezeti értékeket. Kérdés, hogy mi értelme van a bizottságnak, amikor a kishantosi növényeket beszántották. Szabó Marcel szerint a tanulságokat le kell vonni, és ki kell dolgozni egy átfogó védelmi koncepciót a biogazdálkodás érdekében.
hirdetés
De nemcsak Kishantos jelent tennivalót a jövő nemzedékek érdekeit képviselő helyettes ombudsmannak.
Szabó Marcelnek alapvető megszólalási kötelezettsége van minden olyan esetben, amikor a jövő nemzedékeket érintő lényeges ügyek súlyos terheket rakhatnak – környezeti és természetvédelmi szempontból – gyerekeinkre, unokáinkra. A hivatalába érkező panaszok döntő többségét magánemberek személyes sérelmei teszik ki, ritkán fordul elő, hogy egy egyén közösségi érdekek miatt emel szót. A zöldszervezetek e hét végi komáromi találkozójára éppen azért megy el, hogy megkérje a szervezeteket, közösségi célú beadványaikat a hivatalhoz is nyújtsák be.
Az ombudsman is látja, hogy a rendszerváltás idejéhez viszonyítva a zöldek kevésbé hatékonyan fejtik ki álláspontjukat, aminek az az egyik magyarázata, hogy jelentősen csökkentek anyagi forrásaik. Lelkes és elkötelezett emberek most is vannak, de pénz nélkül nem lehet fenntartani egy hálózatot. Aki a mindennapi megélhetésért küzd, annak nem marad elég ereje az ügyek képviseletére.
Ügyeket egy önálló zöldtárca is képviselhetne, de ilyen jelenleg nincs. A Vidékfejlesztési Minisztérium vette át a korábban önálló környezetvédelmi tárca feladatát, ám azt tapasztalni, hogy a gazdaság szereplőinek érdekei gyakran felülírják a környezeti érdekeket. Szabó Marcel szerint egy erőteljes környezeti érdekeket szolgáló centrumra mindenképpen szükség lenne, mert a környezetvédelem nem ágazati érdeket, hanem holisztikus célokat szolgál. A Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia is számos olyan célt jelölt ki, amelynek megvalósításához is szükséges a környezeti kérdések hangsúlyos, elkülönült kezelése. Például azért, mert zöld ombudsmanként megkapja ugyan a jövő generációk életére befolyással bíró jogszabálytervezeteket, de gyakran nincs elegendő idő a tervek átgondolására.
Paks kapcsán egy érdekes szempontra hívta fel a figyelmet Szabó Marcel.
Olyan döntés született a magyar energiapolitikával kapcsolatban most, 2014 elején, mintha 1910-ben hoztak volna 1980-ig szóló hasonló jellegű határozatot. Gondoljunk bele, hogy mi minden történt 1910 és 1980 között a Kárpát-medencében! Hasonló időtartamra szól a tíz múlva elkészülő és várhatóan 2085-ig működő két atomreaktorra vonatkozó magyar–orosz megállapodás. A helyettes ombudsman szerint ilyen volumenű kérdésben a népszuverenitást kifejező Országgyűlés hatáskörét és felelősségét senki sem vállalhatja át. (Orbán Viktor miniszterelnök a képviselőház előzetes jóváhagyása nélkül írta alá a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodást Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.)
Ban Ki Mun, az ENSZ Főtitkára a „Nemzedékek közötti szolidaritás és a jövő nemzedékek szükségletei” című jelentésében nyolc olyan nemzeti intézményt nevezett meg, melyek úttörő szerepet játszanak a fenntartható fejlődés és a nemzedékek közötti szolidaritás nemzeti keretek között történő megvalósításában. Ezek egyike, a magyar ombudsmani hivatal az április 24-26 között Budapesten rendezendő „A fenntartható jövő modell-intézményeivel” című konferenciával segíti a szorosabb együttműködést. Az ENSZ-főtitkár által üdvözölt, támogatott budapesti tanácskozásra a magyar ombudsmani hivatal meghívására eljön a norvég, a finn, a walesi, a német, a kanadai, az új-zélandi és az izraeli társszervezet. képviselője. A mindeddig példa nélküli párbeszédet és tapasztalatcserét Szabó Marcel kezdeményezte.
Kapcsolódó anyagok:
