Hazánk 18%-ra növeli a 2020-ra elérendő energia-megtakarítási célt a korábban tervezett 10%-ról, amely 236 Petajoule primer energia-megtakarítással egyenértékű. Az ambíciózus célszám azonban csalóka.
A legfrissebb, 2014. áprilisi Nemzeti Reform Programban megjelent célszám jelentős változásnak tűnik, nagyjából ennyi energiát fogyaszt el Pécs városa 30 év alatt, egy Szekszárd méretű város lakóépületeinek, ipari és egyéb vállalatainak, középületeinek teljes energiafogyasztását pedig 120 évig képes fedezni.
A megemelt célszám egyrészt ambiciózus, jelezni hivatott, hogy hazánk elkötelezett a közösségi klíma- és energiapolitika mellett. Az energiahatékonyság növelése a tervek szerint – összhangban az Európai Unió elvárásaival – hangsúlyos szerepet tölt majd be a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló uniós források hazai felhasználása során is. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program mellett további operatív programokon belül is támogatandó célként jelenik meg, megsokszorozva a terület által a korábbi időszakban elérhető támogatási források összegét.
Mégis van egy szépséghibája a megemelt energia-megtakarítási célszámnak:
2012-re már kormányzati intézkedések nélkül is 1000 Petajoule (PJ) alá esett a teljes magyar energiafelhasználás. Ez alapvetően a 2008-ban kezdődött recesszióval indokolható, ami azonban egyelőre nem jelenik meg az NRP jövőképében. Az NRP szerint kormányzati beavatkozás nélkül 2020-ra 1350 PJ lenne az ország energiafogyasztása, azaz a mai fogyasztási szint 135%-a. Összehasonlításul, az utóbbi évtizedek statisztikái alapján Magyarország teljes tényleges primer energiafelhasználása 1990-ben volt a legmagasabb, 1200 PJ.
„Az egyik szemünk sír, a másik nevet. Az energia-megtakarítási célszám elérhető, sőt könnyen túl is teljesíthető, hiszen hazánkban EU viszonylatban is jelentős az energia-megtakarítási potenciál, különösen a lakóépületek felújítása terén. Az energiahatékonyság emelése Magyarország energiabiztonsága szempontjából stratégiai fontossággal bír. Ezek a beruházások ugyanis nemcsak olcsón és gyorsan hoznak létre új munkahelyeket, tartósan és fenntartható módon csökkentik az emberek rezsijét, új piacokat teremtenek a magyar iparnak, vállalkozásoknak, hanem egyben energiafüggőségünket is csökkentik. Az uniós források költséghatékony felhasználásával el lehetne érni, hogy Magyarországon évi 40 ezer lakás újuljon meg, miközben akár 40 ezer munkahely is létrejön, úgy, hogy közben a költségvetési bevételek is emelkednek. Kivételes lehetőség előtt állunk, rajtunk múlik, jól bánunk-e a forrásainkkal a következő 7 évben.”, nyilatkozta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője. A MEHI az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat, mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.
Bart István a Nálamszigetelnek kampány záró sajtótájékoztatóján
A képre kattintva galéria nyílik.
A szlovákok ránkvernek energiatakarékosságban is
Míg idehaza állni látszik az idő, Szlovákiában nem restek kihasználni az új 2014-2020-as uniós források lehetőségeit: eldöntötték, hogy évi 40 Milliárd Ft-nyi eurót költenek a középületek és lakások felújításának támogatására. Ezzel újabb ösztönzést kapnak az energiahatékonysági beruházások északi szomszédunknál, ahol már eddig is sokkal több támogatást kaptak a beruházók, mint Magyarországon. „Sok más ország mellett Szlovákia példája is azt mutatja, hogy a lakossági energiahatékonysági beruházások támogatása nem nyugati hóbort, vagy a gazdag országok luxusa, hanem alapvető nemzeti érdek” mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. igazgatója. A MEHI, más szakmai szervezetekkel közösen tavaly mutatta be a „Hazai Hatékonyság” c. programot, amely arra tesz javaslatot, hogy hogyan lehetne az uniós pénzek költséghatékony felhasználásával elérni, hogy Magyarországon évi 40 ezer lakás újuljon meg, és eközben 40 ezer munkahely is létrejöjjön, úgy, hogy a költségvetés is gazdagodik ezáltal. Az idei Energiahatékonysági Barométerből kiderül, hogy a felújítások mindössze negyedében készült szakértői számítás a beruházás előtt. A háztartások jellemzően saját kutatásuk alapján döntenek a beruházás tartalmáról, vagy ismerős véleményét kérik. Pedig néhány tízezer forintért már komoly szakértőt lehet megbízni az ingatlan felmérésével, ami a beruházás több százezer, akár milliós nagyságrendű értékéhez viszonyítva elenyésző összeg. Ez egy rosszul megtervezett beruházás bosszúságaitól és felesleges költségeitől mentesíti a családot. Az Energiahatékonysági Barométert először 2013-ban készítette el az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. Célja, hogy évről-évre felmérje a magyar lakosság épületenergetikával kapcsolatos álláspontját. A barométer az évente ismétlődő adatfelvételnek köszönhetően mérhetővé teszi a lakosság épületenergetikai tudatosságának alakulását. Az adatfelvétel 2014. február 27. és március 6. között, 1021 fő telefonos megkérdezésével zajlott. A felmérésbe bevont személyek nem, életkori csoportok, iskolázottság és régió szerinti összetétele megbízhatóan képezi le a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. A kutatást a Knauf Insulation, a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség és a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag-gyártók Egyesülete támogatta.
Lakásaink energetikai felújítása révén átlag 22 százalékkal csökken a rezsi – derül ki az Energiaklub felméréséből. A legtöbben nyílászárót cserélnek, a legnagyobb hasznot viszont a homlokzatszigetelés hozza. Szakértők helyett az ismerősökre hallgatunk. Állami támogatást 7 % kapott, az idei kilátások bizonytalanok. A szlovákok ránk vernek energiatakarékosságban is.
Fektesse megtakarításait lakásfelújításba!
Nemrég lezárult az első, valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító program. 7 hónap alatt 46%-kal csökkentette a gáz felhasználását a korszerű szigetelés – derült ki a Knauf Insulation által indított "Nálamszigetelnek Program" záró sajtótájékoztatóján. Minden 1 forint amit szigetelésbe fektetettünk 4,3 forint megtérülést eredményez.
Mindenkinek jó lenne, ennek ellenére az Orbán-kormány még mindig a rezsicsökkentést mantrázza, ami keresztbe tesz a valódi energiatakarékosságnak.
