A közelmúltban környezetvédelmi engedélyt kapott egy adminisztratív úton évek óta parkolópályára tolt szélpark, amit sokan az Orbán-kormány szélerőmű-ellenes energiapolitikájának megváltozásaként értelmeznek. Ám a valóságban erről szó sincs: írásos állásfoglalás is van arról, hogy a szélerőmű-építések kormányzati nyomásra bevezetett hatósági bojkottja folytatódik.
Annak ellenére is, hogy az MTI a közelmúltban beszámolt arról, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megismételt eljárásban, négyéves engedélyezési folyamat után kiadta a környezetvédelmi engedélyt a Fürged Szélerőmű Kft. tervezett szélparkjára. A vállalkozás eredetileg 36 szélkereket tervezett felépíteni Fürged, Magyarkeszi és Felsőnyék határában, ám az évek óta húzódó környezetvédelmi eljárás során tizenhatra csökkentette a létesítmények számát. Végül tíz, egyenként 1,8–2,3 megawatt teljesítményű erőműre kapott környezetvédelmi engedélyt, így a szélpark összteljesítménye 18–23 megawatt lesz. A módosított tervek szerint kilenc torony Fürged, egy Magyarkeszi külterületén épül meg. A kft. ügyvezetője az MTI-nek azt is elmondta: az építkezés legkorábban 2-3 év múlva kezdődhetne, és a beruházás mintegy 30 millió euróba kerülne.
Magyarországon 2007 óta nem adtak ki engedélyt új szélerőműre, a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány pedig az előző ciklusban kiírt, már elbírált kapacitástendert is visszavonta, és csak az elődje által már engedélyezett erőműveket hagyta befejezni, így a mostani lépést könnyű lenne úgy értelmezni, hogy vége a szélenergia-ágazat kormányzati fagyasztásának.
A valóságban azonban – a lapunk által a szakmai szervezetektől kért háttér-információk alapján – erről nincs szó: a környezetvédelmi engedély eddig is csak a sok adminisztratív akadály egyike volt, de valójában az akadályozta meg az új szélerőművek építését, hogy a kormány egyáltalán nem enged újabb létesítményeket a villamoshálózatra csatlakozni. (Annak ellenére nem, hogy a rendszerirányító, vagyis a Mavir szerint a meglévő áramhálózat beruházások nélkül is alkalmas lenne több száz további szélkerék integrálására.)
Ebben az építési tilalomként működő gyakorlatban pedig nem várható változás, amit a kormány írásba is adott. Szél Bernadett, az LMP képviselője nemrég írásbeli kérdésben tudakolta Seszták Miklós fejlesztési minisztertől, hogy mikor terveznek új engedélyeket kiadni, és miért éri meg a magyar államnak kilowattóránként 27–31 forintért áramot venni a tervezett új paksi atomerőműblokkokból – ennyi lenne az állami hitel megtérülését biztosító áramár – ahelyett, hogy a magántőkéből épülő szélerőműveknél kifizetnék a zöldenergiának járó, kilowattóránként csupán 17 forintos árkiegészítést. Seszták válasza szerint az újabb szélerőművek hálózatra kötése nagy volumenű beruházásokat (hálózatfejlesztést és tartalékkapacitások kiépítését) igényelne. A kétoldalas válaszban említés sincs arról, hogy a jelenlegi nemengedélyezési gyakorlaton a belátható jövőben változtatni terveznének- írta a nol.hu.
Atomos szélcsend
Hungarikum a megújulóenergia alkalmazásában: idehaza 2006 óta nem engedélyeztek, 2010 óta pedig nem adtak át egyetlen új szélerőművet sem – a magyar szélenergia-szektor hosszú időre befagyott. Az atomenergia erőltetett alkalmazása ott van a lehetséges magyarázatok között.
Kapcsolódó anyagok:
