A TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz azután, hogy ma az Országgyűlés megszavazta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos törvényjavaslatot.

A civil szervezetek azt kérik Áder Jánostól, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.

A szervezetek kifogásolják, hogy az elfogadott törvény 5. §-a súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét azzal, hogy harminc éven át hozzáférhetetlenné tesz minden, a Paksi Atomerőművet érintő beruházással összefüggő üzleti és műszaki adatot, valamint az ilyen adatokkal összefüggő döntések megalapozását szolgáló minden adatot. Mindezt nemzetbiztonsági érdekből, illetve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel, ám a konkrét nemzetbiztonsági érdekek meghatározása nélkül.

– Az Alaptörvény kimondja, hogy "a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” A TASZ álláspontja szerint a beruházás részleteinek teljes eltitkolása aránytalanul korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot- mondta el Hidvégi Fanny, a TASZ információszabadság programjának vezetője. 
Az öt szervezet nyílt levele: Paks nyílt levél Áder Jánosnak 2015 03 03 (10 MB word)

Paks 30 évre titkosítva – szabad a mutyi?

Családonként 84 200 forinttal kerülhet többe az erőműbővítés pusztán azért, mert a kormány titkolózik. A parlament ma 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos 30 éves titkosítást, mely a korrupció melegágya lehet.

Az Országgyűlés ma a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.