Az Orbán-kormány mától fű alatt átszervezte a Környezetvédelmi Felügyelőségek munkáját. Vajon a Lázár János vezette miniszterelnökség mikor fogja utcára tenni a szakmai dolgozókat, és miként változik az ügyintézés? Sem az ügyfelek sem az alkalmazottak nem tudják mi indokolta az ilyen jellegű “leamortizálását” a környezetvédelemnek. A környezet, és természetvédelem, mint nemecsek ernő.
A mai nappal (és ez nem április 1-i tréfa) van egy épület, ahol szellemként fog gépiesen szakmaiatlanul működni a munka, megfelelő irányítás és vezetés nélkül, követve az utasítás jellegű jelenlegi kormány döntéseinek következményét.
A magyar társadalom a XX. sz. második felében, a 70-es években kezdett el komolyan aggódni a környezeti elemek nagyfokú szennyezése miatt. Ennek eredményeként megszületett az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény. A környezetvédelem területei ekkor még különböző hivatalok felelősségi körébe tartoztak (Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, Országos Vízügyi Hivatal). Bizonyos környezetvédelmi feladatokat a megyei és települési tanácsok is elláttak. 1990-ben a vízgyűjtő területekhez rendelten létrejött az ország területén a laboratóriumokkal felszerelt 12 környezetvédelmi felügyelőség. 2002-ben megtörtént a környezetvédelem és a vízügy integrációja. Az átszervezési folyamatban 2005. január 1-jével létrehozták az egységes "zöld" hatóságokat, melyek az addig szakterületenként külön-külön tevékenykedő környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeteket váltották fel.
A betegség kezdete
2014. január elsejével létrejött a Területileg Illetékes Vízvédelmi Hatóság, majd ehhez kapcsolódóan 2014. szeptember 1-jétől a Belügyminisztérium irányítása alá, a Katasztrófavédelemhez rendelték jogszabályok segítségével a teljes felszíni és felszín alatti vízvédelmi hatáskört. Az ügyfelek részére és a szervezetben dolgozó szakemberek munkáját is ezzel megnehezítve, mivel az ügyintézési határidő megnőtt, és a szakmában dolgozó több tízéves tapasztalattal rendelkező kollégák egy része – országszerte – a hatóságoknál felmondott (átigazolva, vagy átvezényelve jobb esetben a munkakörével együtt), akik viszont maradtak, azokat átirányították intézményen belül más szakmai orientáltságú osztályokra. A kormányhivatalokba való integráció ténye, már 2014 évtől ott lebegett Damoklész kardjaként a Felügyelőségek feje felett, az alkalmazottak ennek tudatában minden nap elhivatottan szolgálták a társadalom érdekeit, dacolva a gyakran szakmaiatlan, íratlan, felsőbb vezetői döntésekkel, féltve állásukat.
Az integráció első dátumaként 2015. január 1-ét jelölték meg, majd ez a dátum kitolódott március 1-jére. Végső lépésként 2015. március 28-i héten közölték, hogy a jogszabály, mely a későbbi hatásköröket és feladatokat rendezi, 2015. április 15-én fog megjelenni a Magyar Közlönyben, az átalakulás elsejével, mindössze formálisan (névváltozással) fog létrejönni, mivel 95%-osan van kész a „saláta törvény”.
2015. március 30-dátummal és április elsejei hatályba lépéssel a „halotti bizonyítványunk” megjelent, 71/2015. (III.30) Kormányrendelet formájában.
A környezetvédelem halála
2015. március 31-i váratlan fordulatokat eredményezett. Egy telefont követően, a korábbi vezetőinket berendelték a kormányhivatalba, ahol reméltük bővebb tájékoztatást kapunk az átszervezésről és annak lebonyolításáról (iratátadások és a mindennapi munka ügymenet ellátásának mikéntjéről). Tűkön ülve elszoruló gyomorral vártuk vissza a megszokott arcokat. A délután folyamán viszont tudatosították bennünk, hogy a több tízéves szakmai és vezetői tapasztalattal rendelkező vezetőinket leváltották személytelenül és arctalanul. A határozaton többek között az is szerepelt, hogy „új munkaköri leírása a kinevezés módosítással egyidejűleg átadásra kerül”, ami természetesen nem történt meg.
A jelenlegi kormánymegbízott és hivatalvezető, még arra sem méltatta a környezetvédelemért szeretettel, szakmaisággal és elhivatottan dolgozó munkatársakat, hogy a döntést (2 szakmai osztály egy főosztályon belül), és a későbbi vezetők kiválasztásának indoklását közölje. Csupán egy darab papír kíséretében íratták alá velük az ítéletüket, március 31-i dátummal. Ennek jogszerűsége legalább is megkérdőjelezhető, mivel ekkor még a Földművelésügyi Minisztérium alá tartoztak a kollégák. A nagy kérdés az, hogy milyen alapon állította félre a korábbi vezetőket annak a szervezetnek a vezetője, akinek munkaáltatói jogköre csak április 1-ével érvényes a sebtében kiadott jogszabályok értelmében?
A mai nappal (és ez nem április 1-i tréfa) van egy épület, ahol szellemként fog innentől gépiesen szakmaiatlanul működni a munka, megfelelő irányítás és vezetés nélkül, követve az utasítás jellegű jelenlegi kormány döntéseinek következményét. A politika érdekeit szolgáló beruházások és kapcsolati háttérrel rendelkező személyek kénye-kedvének való kiszolgáltatottságot eredményezi a jövőben.
Ezt a munkát elhivatottan, a szakma szeretete nélkül nem lehet végezni, nem lehet másként naponta megküzdeni a ránk háruló feladatokkal, az ügyfelek igényeinek és olykor erőszakos kérdéseinek a megválaszolásával. Ez hivatástudat nélkül nem megy.
Akik nem a vezetői státuszhoz és a kiskirályi birtokukhoz ragaszkodtak, és értettek ahhoz, amit csináltak, azoknak némasággal tűrve kellett a mai nappal félreállniuk.
Ezt a levelet egy érintett
kormánytisztviselő küldte szerkesztőségünknek.
Témával is kapcsolatos írásaikat az info@greenfo.hu címre várjuk.
