Elhalasztotta a parlament az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztés zárószavazását. A Parlament azután döntött így, hogy a törvényjavaslat minősített többséget igénylő passzusai nem kapták meg a szükséges kétharmados többséget. Meghallották a képviselők a természetvédők hangját?
A határozathozatalnál 125-en szavaztak igennel, 71-en nemmel. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter törvényjavaslata alapján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonába kerülne az összes állami tulajdonú föld, függetlenül attól, hogy védett természeti területnek minősül-e. Az LMP-s Sallai Róbert Benedek a szavazásról azt írta, hogy a veszély még fennmaradt, és hogy: „Bencsik János kitartott a »nem« szavazat mellett. Bizony Isten gyűjtést kezdek, hogy összedobjuk a frakcióbírságára a pénzt, mert az, hogy valaki kitart a Fidesz-frakcióban az elvei és szakmai meggyőződése mellett, az nem egy általános magatartás, hogy finoman fogalmazzak…”
Rogán Antal nagyon át szeretné tolni a nemzeti parkos törvényt. Mivel ma nem jött össze a kétharmad az elfogadáshoz, ezért a frakcióvezető arra kérte Fazekas minisztert, hogy tárgyaljon az ellenzékkel az ügyben. (444.hu)
Ritkán történik olyan, mint ami ma zajlott a parlamentben: nem ment át a kormány egy kétharmados javaslata, ami miatt egy egész törvényjavaslat zárószavazását elhalasztották. A Fidesz bicskája abba a javaslatba tört bele, amellyel elvették volna a nemzeti parkok által kezelt állami földeket, és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) adták volna azokat.
A javaslat nagyjából 50 ezer (inkább 300 ezer – a szerk) hektárnyi földet adott volna az NFA-nak, anélkül hogy erről lett volna szakmai egyeztetés, vagy akár rendesen megindokolták volna a döntést. A beterjesztő Földművelésügyi Minisztérium és a fideszes képviselők is csak annyit hajtogattak, hogy fontos, hogy egy helyen kezeljék az összes állami földet, de hogy miért, azt nem mondták meg. Az ellenzék persze azt sejtette a dolog mögött, hogy az NFA-n keresztül jobban ki lehet mutyizni az állami földeket, környezetvédők pedig amiatt aggódtak, hogy az NFA nem lesz képes úgy kezelni a védett területeket, mint a nemzeti parkok, amik viszont ellehetetlenülnének a haszonbérből befolyó pénzek nélkül. Ahhoz, hogy a föld az NFA-hoz kerüljön, több törvényt is módosítani kellett volna, köztük több olyat is, amihez a jelenlévők kétharmadának igen szavazata kellett volna. Ezekre a részekre viszont csak 125 igen szavazat érkezett, pedig 131 kellett volna ahhoz, hogy átmenjenek a módosítások.
Ráadásul nemmel szavazott:
– Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter,
– Hende Csaba honvédelmi miniszter,
– Bencsik János képviselő,
– és Fazekas Sándor, a földművelésügyi miniszter maga, a törvényjavaslat előadója.
Amikor kiderült a szavazás végeredménye, Varga és Fazekas jelzett valamit a levezető elnöknek, valószínűleg azt, hogy félrenyomtak. Ekkor gyors számolás kezdődött, majd Latorcai János levezető elnök bejelentette, hogy „sajnos” 127 szavazattal sem ment volna át a javaslat. Ezután Fazekas úgy döntött, a törvényjavaslatról inkább máskor szavazzanak, így egyelőre az ügy elbukott.
Hogy Hende Csaba félrenyomott-e, azt nem tudjuk, Bencsik János, a fenntartható fejlődés bizottság fideszes alelnöke viszont valószínűleg meggyőződésből mondott nemet a javaslatra, ő ugyanis korábban, a bizottságban még Sallai R. Benedek LMP-s képviselővel közös módosítóval akarta megakadályozni a nemzeti parkok földjének kisajátítását- írta az index.
Kétharmad nélkül már nem megy a Fidesznek
 |
| Nem jött össze a kétharmad, elhalasztották a zárószvazást Illyés Tibor / MTI |
A módosító eddig sem volt túl népszerű ellenzéki körökben (sőt, a kormánypárti frakción belül sem volt egyöntetű az elfogadottsága, ahogyan azt korábban már jeleztük). A parlamenti „egyharmad" ott támadta meg a kormányoldalt, ahol a leggyengébb volt az ellenállás: nem szavazták meg azokat a passzusokat, amelyek sarkalatos törvényeket érintenek, így a jelenlévő képviselők kétharmados többsége kellene az elfogadásukhoz. Ezek után az érintett miniszter, Fazekas Sándor tárgyalási szünetet kért az egyszerű többséggel megszavazható részek zárószavazása előtt, majd vissza is vonták a törvényjavaslatot, elhalasztva a zárószavazást.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szöveg visszakerül a parlament törvényalkotási bizottságához, ahol új összegző módosítót kell készíteni a leszavazott, kétharmados törvényeket érintő részek átírásával. Érdekesség, hogy a védett természeti területeket érintő változtatások – eszerint a védett földek vagyonkezelését „a kormányközeli oligarchák botrányairól elhíresült" Nemzeti Földalapba helyeznék át – döntően nem a kétharmados, hanem a feles többséget igényló pontokban vannak. Ez is arra utal, hogy az ellenzék egyik célja kifejezetten az „erődemonstrálás" volt. (nol.hu)
Meghallották a képviselők a természetvédők hangját?
Miután az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, az Országos Környezetvédelmi Tanács és a szakmai civil szervezetek is kifejezték ellenzésüket a nemzeti parkok földvagyonával kapcsolatos T/3788. „Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” című törvénytervezettel kapcsolatosan, a tervezet zárószavazásán a minősített többséget igénylő módosításokat a parlament nem fogadta el és a szavazás többi részét elhalasztotta.
A mai döntéssel bebizonyosodott, hogy a társadalmi és szakmai támogatás mellett, a politikai támogatás is hiányzik a nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő földterületek elvételéhez.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország szorgalmazza, hogy ezt a jelzést a kormány vegye komolyan és a törvénytervezet visszavonása után kezdjen érdemi széleskörű szakmai vitát a kérdésben. A három szervezet csak azt tartja elfogadhatónak, ha ennek figyelembevételével, és a nemzeti parkokat sújtó alkotmányellenes részek kivételével átdolgozott tervezet kerül újra az Országgyűlés elé. Ha a tervezet minősített többséget nem igénylő részeiről újragondolás nélkül később mégis szavazna a parlament, az egyértelműen demonstrálná, hogy a cél a természetvédelem ellehetetlenítése.
A természetvédő szervezetek köszönik azoknak a képviselőknek, akik nemmel szavaztak, hogy elutasították a természeti örökségünket veszélyeztető javaslatot.
A javaslat utolsó vitája már előrevetítette, mi fog történni a vs.hu szerint.
Győrffy Balázs (Fidesz) azt hangsúlyozta, nem okoz problémákat az, hogy egy feladat ellátása egyik államtitkárságról a másikra kerül, és nem a környezetrombolás a cél, hanem az összehangolt állami vagyonpolitika folytatása.
Harangozó Gábor István (MSZP) azt hangoztatta, hogy a Fidesz továbbra is ragaszkodik a korábban jól működő földosztási rendszerhez, de a kiosztható föld elfogyott, ezért most a nemzeti parkokat áldozzák fel. Feltette a kérdést, hogyan lehetnek egységes szakmai érvek, amikor más követelmények vannak egy gazdasági hasznosításánál, mint egy természetvédelmi parknál. Álláspontja szerint a törvényjavaslat alkotmányellenes is, mert olyan védelemben lesz visszalépés, amely alkotmányos tilalom alatt áll.
Magyar Zoltán (Jobbik) közölte, nagyon határozott nemet mondanak a javaslatra, mert az nem áll másból, mint abból, hogy a kormány a nemzeti parkok földjeit könnyebben tudja átjátszani saját köreinek.
Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, nem gondolta volna, hogy egy magát nemzetinek nevező kormány így bánik az egyik nemzeti örökséggel, a földdel. Hozzátette: a fenntartható fejlődés bizottsága és az Országos Környezetvédelmi Tanács is ellenezte az ilyen irányú módosítást.
Győrffy Balázs ezekre a felvetésekre azt mondta, ha a földek egyszerűbb átjátszása lenne a cél, erre a törvényre nem lenne szükség. Megjegyezte: ez senkinek nem fordult meg a fejében. Tuzson Bence (Fidesz) közölte, hogy a környezetvédelmi törvényeket a vagyonkezelő személyétől függetlenül be kell tartani.
Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára közölte: a Nemzeti Földalapnál sokkal több természetileg védett terület van, mint a nemzeti parkoknál, és ezt azért nem támadták eddig az ellenzéki képviselők, mert tudják, hogy a természetvédelmi törvény határozza meg, hogyan kell ezeket a területeket kezelni.
