Az idén estek és jövőre még tovább csökkenhetnek az európai áramárak. Túl sokáig azonban aligha örülhetünk: Nyugat-Európában már drámai az erőműhelyzet. Hogy is lesz a paksi áram versenyképes?
Karácsonyra akár negatív áramárak is születhetnek a németországi áramtőzsdén, mert az enyhe időjárás miatt éppen akkor csappan meg a villamos energia iránti kereslet, amikor a tengeri szélerőművek ontják az áramot. Az egyensúlyt úgy lehetne helyrebillenteni, ha leállítanák a szén- és a gázerőműveket, amikor a szélparkok csúcsra járnak – idéz a Bloomberg egy német tanácsadócéget. A lipcsei EEX áramtőzsdén szerdán december 22-i szállításra 15 euró alatt lehetett egy megawattórányi áramot lekötni, az észak-európai Nordpoolon pedig 12 eurónál is olcsóbban. Egy hete még 38, illetve 19 euró volt az ár. (A hazai HUPX-en viszont december 23-ra bő 49 euróba kerül az áram.)
Európában markáns túlkínálat van villamos energiából. Az áram ára így egyre esik, és alacsonyan maradhat még a következő egy-másfél évben is Hegedűs Miklós , a GKI Energiakutató igazgatója szerint. Ám ennek aligha szabad örülni, mert Nyugat-Európában már drámai az erőműhelyzet. A létesítmények veszteségesek, és csak azért termelnek még, mert olyan régiek, hogy nem kell utánuk amortizációt elszámolni. Új, nagy erőműépítések nem indulnak, hiszen a mostani áramárak mellett aligha vonzóak 30-40 éves megtérülésű beruházások. „Megoldás lehet a hagyományosaknál drágább megújuló alapú, víz-, szél- és naperőművek építésének a felfuttatása is állami támogatással, vagy tudomásul kell venni, hogy ezek miatt drágul majd az áram. A mai alacsony ár hosszabb távon nem tartható” – mondta lapunknak a szakember.
Jobb helyzetbe kerülnének az erőművek, ha áramuk mellett a kapacitásaikat, azaz a rendelkezésre állásukat is eladhatnák. „Európában egyelőre csak Angliában értékesítettek erőmű-kapacitásokat (2017–2019-re), de a lehetőséget máshol is mérlegelik” – válaszolt a Világgazdaságnak Mezősi András, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa. Igaz, az Európai Bizottság szívesebben veszi, ha a nagykereskedelmi piacon a kapacitás nem jelenik meg, csak a puszta áramtermék, de nem tiltakozott az angliai aukció ellen.
Esnek a hazai áramtőzsdei áramárak is, de kevésbé, mint a térségben, és e hátrányunk 2017-ben is megmarad a REKK árampiaci modellje szerint. „A magyarországi HUPX jegyzései 8-10 euróval magasabbak a németországinál, a csehországinál, az ausztriainál és a szlovákiainál is” – mondta Mezősi András. A fő ok szerinte az, hogy Szlovákia felől nem hozható be a kívánt mennyiségű áram, mert nem elég nagyok a határkeresztező kapacitások. Nagyobb import mellett viszont zsugorodhatna az árkülönbözet is. A hazai termelésű áram elsősorban azért drágább az importáltnál, mert itt kevesebb az olcsóbban működő, szénbázisú erőmű.
Hegedűs Miklós elsősorban a korlátozott versenyt hibáztatja a nagy árkülönbségért, és azt, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott lakossági tarifák miatt magasabbak a termelői árak. Így egyre kevesebb hazai erőmű termel, marad tehát az import növelése – írta a vg.hu.
Unokáink is belerokkannak Paks II-be
Csak brutális áramár-növekedés mellett térülhet meg az új paksi atomerőmű építése, vagy a 10 milliárd eurós orosz hitel mellett akár 15 milliárd eurót is bele kell még ölnie a magyar államnak (= az adófizetőknek) a projektbe – ezt mutatja az a közgazdasági modell, melyet az Energiaklub "Paksról komolyan" júniusi előadásán mutatott be Felsmann Balázs energetikai közgazdász.
