A közigazgatás tavalyi átalakítása korlátozhatja a civil szervezetek részvételi és jogorvoslati lehetőségeit a környezetvédelmi szempontból is fontos építési engedélyezési eljárásokban. Ez sértheti a döntéshozatalban való társadalmi részvétel alapelvét, ezért a Levegő Munkacsoport levélben fordult Szabó Marcelhez, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó országgyűlési biztoshelyetteshez, hogy folytasson vizsgálatot a témában.
A magyar közigazgatás átalakítása keretében a 2015. évben jelentős változások következtek be a zöldhatóságok rendszerében. A környezet- és természetvédelmi felügyelőségek megszűntek, és tevékenységüket az erre kijelölt kormányhivatalok vették át. A Levegő Munkacsoport szerint ez a változás aggályokat vethet fel a civil szervezetek környezetvédelmi eljárásokban fennálló részvételi lehetőségeivel, és a sérelmes hatósági döntések bíróság előtti megtámadásának lehetőségével kapcsolatban. Ezeket a jogokat a környezetvédelmi törvény és egy 2010-es Legfelsőbb Bíróság által hozott jogegységi határozat biztosítja. Ennek köszönhetően a lakosság és a környezet érdekeit képviselő társadalmi szervezetek eddig részt vehettek a komolyabb környezeti hatásokkal járó építési engedélyezési eljárásokban, mert ezekben a felügyelőségek szakhatóságként közreműködtek, és így környezeti ügynek minősültek. A zöldhatóságok kormányhivatalba integrálása után azonban a környezetvédelmi kérdések már csak szakkérdésnek minősülnek, amelyekre az illetékes főosztályok adnak belső „szakvéleményt”. Így az említett jogegységi határozat szerint – szakhatósági állásfoglalás hiányában – a zöld szervezetek ügyféli és kereshetőségi joga is kérdésessé vált.
A Levegő Munkacsoport ezért levéllel fordult Dr. Szabó Marcelhez, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó országgyűlési biztoshelyetteshez, hogy a kérdést vizsgálja meg, és a problémát jelezze a jogalkotó és a jogalkalmazó számára.
