Egy gombabetegség miatt kihalhat egy Charlas Darwin által felfedezett és az ő nevét viselő békafaj, a Darwin hegyesorrú békája, más néven a Darwin-béka (Rhinoderma darwinii).

A Chile és Dél-Argentína erdeiben élő kétéltű a Batrachochytrium dendrobatidis nevű rajzóspórás gombafajnak eshet áldozatul, ami már több fajt kipusztított. Ez a gomba kitridiomikózist okoz a kétéltűekben, elszaporodva megváltoztatja a bőr szerkezetét, befolyásolva a bőrlégzést, a bőr vízáteresztő képességét, felborítva a szervezet ionegyensúlyát, ami végül az állat szívének leállásához vezet.

Bár alig találtak olyan Darwin-békát, amelyik kitridiomikózisban pusztult el, a faj állománya fokozatosan csökken, ami arra utal, hogy Darwin hegyesorrú békája is áldozatul esett a gombafertőzésnek. A világ több részén okozott már tömeges kétéltűpusztulást – közölték a Proceedings of the Royal Society B szaklapban.

A Darwin-békák esetében még nem figyeltek meg olyan tömeges pusztulást, mint más fajok esetében, de az is igaz, hogy e békafaj körülbelül 10 éve fertőződhetett meg, és csak most mutatkoznak meg első hatásai. A kutatók tapasztalatai szerint a megtámadott populációk általában 15 éven belül halnak ki.  A kitridgomba más vadon élő állatfajok lassú kihalását okozhatja más kontinenseken is.

Etanolos békafürdő az interkontinentális nyomozás csúcsa

A kétéltűek bőre vékony, rajta keresztül történik a vízfelvétel és részben a légzés. Éppen ezt a tulajdonságot használja ki a parazita kitridgomba: megtelepszik a hámrétegben, szaporodni kezd, és megvastagítja a bőrt. Ezzel megakadályozza a légzést és a vízfelvételt, ami az állat sóháztartásának teljes összeomlásához vezet. Ezt a halálos betegséget nevezik kitridiomikózisnak.

Váratlan esemény történt 1998-ban. Felfedeztek egy olyan apró, rajzóspórás gombafajt (Batrachochytrium dendrobatidis, magyarul kitridgomba), aminek különös tulajdonságai vannak. Ellentétben az összes rokonával, amelyek a talajban vagy a vízben lebontóként élnek, ez a mikroszkopikus méretű (nagyjából 3 mikrométer nagyságú) gomba kizárólag a kétéltűek bőrén élősködik. A felfedezés nagy port kavart tudományos körökben, és a kutatók azonnal intenzív kutatásba kezdtek, hogy megvizsgálják, vajon ez a gomba lehet-e az oka annak a világméretű kétéltűpusztulásnak, amely az 1970-es évek végén kezdődött, és azóta is tart.