Míg Bécs számára az emberközpontúságot, a fenntarthatóságot és az élhetőséget jelenti a smart city fogalma, addig Budapesten jelenleg mindenki mást ért alatta – derült ki az Eurocomm-PR bécsi és budapesti szakemberek számára rendezett tapasztalatcseréjén.
Az osztrák főváros tapasztalatait is be szeretné építeni a fővárosi önkormányzat Budapest jövőre elkészülő smart city stratégiájába. A két főváros szakemberei az Eurocomm-PR szervezésében beszélgettek a fenntartható városfejlesztés kihívásairól 2018. június 13-án.
Bécs kontra Budapest
Nagy különbség, hogy a smart city gondolata az osztrák fővárosban a várostervezés, városirányítás minden szeletében jelen van, Budapesten viszont alulról, projekt alapon igyekeznek ebbe az irányba haladni. A magyar főváros azonban most törvényi lehetőséget kapott, hogy újrafogalmazza smart city stratégiáját – jövőre készül el ugyanis a Smart Budapest Koncepció –, amelybe Bécs tapasztalatait is be szeretnék építeni.
Az osztrák fővárost az egynapos szakmai találkozón Thomas Madreiter, Bécs főépítésze, Andreas Trisko a Bécsi Városháza Városépítési és városfejlesztési Ügyosztályának vezetője valamint Robert Kniefacz, a Bécsi Városháza Építészeti és településfejlesztési Ügyosztályának helyettes vezetője képviselte. Thomas Madreiter elmondta, hogy számukra nem kizárólag a technológia jelenti a smart city-t – az csupán egy fontos eszköz a stratégia megvalósításában.
A nyitottság, élhetőség, szociális kiegyensúlyozottság és szabadság mellett kulcsszerepe van annak, hogy nyitottak legyenek az új hatásokra és a problémákat a város lakosságának, az érintettek bevonásával oldják meg, ne pedig felülről. Hasonló célkitűzései vannak – az életminőség növelése, a technológia mint eszköz alkalmazása, valamint a társadalmi szerepvállalás növelése – Budapest jövőre elkészülő, új smart city stratégiájának, amelynek kapcsán Mártonffy Miklós, Budapest főépítésze elmondta, hogy a mostani találkozó eredményeit, a két főváros párhuzamait és kihívásait is bele szeretnék építeni. Így az okos város Budapestnek sem csak egy technológia-fókuszú várost jelent, hanem egy otthonos várost.
Bécsi és budapesti szakemberek a fenntartható városfejlesztés kihívásairól szóló tapasztalatcserén © Eurocomm-PR / Tóth László
A tapasztalatcserén ezen kívül szó volt a budapesti Duna-parti projektekről, valamint az épített értékek védelméről Bécsben és Budapesten. Ennek kapcsán kiderült, hogy a helyi védelem révén Budapest jobban meg tudja védeni a történelmi városképhez tartozó épületeket, mint a műemlékvédelmi hatóság, amelynek határozatai nem kötelezőek az építési hatóság számára. Bécsben ennél nehezebb a helyzet, ott ugyanis a történelmi városkép védelme érdekében az önkormányzat kijelölt ugyan úgynevezett védett övezeteket, az itt található épületek esetében azonban csak a homlokzat és az ablakok megtartására ügyelhetnek. A szakmai találkozót a Duna-parti projektekhez és a történelmi városkép védelméhez kapcsolódó hajókirándulás zárta.
