A “nemzeti kukaholding”-nak becézett NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt. egy feneketlen kút, amiben eltűnt már 20 milliárd, és most pottyant bele a következő 20-as adag – írta a 24.hu.
Csak nagyjából képes kalkulálni az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt. menedzsmentje, hogy a cég tavaly, működésének első teljes évében hány milliárdos hiányt halmozott fel. Akkora a pénzügyi káosz, hogy lassan négy hónapja csúszik az állami cég mérlegbeszámolójának leadása-derítette ki a 24.hu.
A lakosság a központosított hulladékgazdálkodásból annyit érzékel, hogy a fő cégtől, a nemzeti kukaholdingtól időnként hibás számlákat kap, egyes területeken pedig a helyi szolgáltató nem viszi el a szemetet. Ám emögött a gazdálkodásban tátongó sokmilliárdos lyuk van: az óriási könyvelési káosz egyik oka, hogy az NHKV-nak a 2016-os indulás óta nem sikerült stabilizálni a számlázási rendszerét. A közel egymilliárdért vásárolt ügyfélnyilvántartó és számlázó szoftver a mai napig rendszeresen küld ki hibás elszámolásokat, olykor tízezerszám. Ugyanakkor vannak olyan ügyfelek, akikhez másfél éve nem sikerült kiküldeni a csekkeket, ezért a befizetéseikkel is elmaradtak.
A központosított díjbeszedési rendszer másik gyenge pontja, hogy a fővárosi cég képtelen megbirkózni az ország egyes részein statisztikailag is kimutatható gyenge fizetési morállal. Az NKHV honlapjára kitett korábbi adatokból már tavaly nyár elején kiolvasható volt, hogy a be nem fizetett díjtételek meghaladták a 10 milliárd forintot, a behajtás viszont alig 10 százalékos hatásfokkal döcögött.
A nemfizetés miatt a kintlevőség összege 2018 nyarára 40 milliárd forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a kiszámlázott díjak több mint ötödét hiába várta az NHKV, nem utalták az ügyfelek. A probléma annyira égetővé vált, hogy a kukaholding áprilisban újabb gigaösszeget volt kénytelen kifizetni a behajtás megszervezésére. 3,7 milliárd forintból kiszervezték a követeléskezelést, így a következő három évben a Díjbeszedő Holding Zrt. és a Díjbeszedő Faktorház Zrt. feladata lesz a behajtás, valamint 6,2 millió ügyfél számlakezelése.
Lerohadó hulladékgazdálkodás – csődközeli szemétszállítás
Küzdenek a még talpon maradt hulladékgazdálkodó cégek, az államosítás és a rezsicsökkentés kifogta a szelet a vitorlájukból: milliárdos adósságot görgetnek maguk előtt. Olyan településeken járt a HVG, ahol – pénzhiány miatt – lomtalanítás nincs, és a szelektív hulladékot is késve viszik el.
Két férfi lapátolja a homokot Őrbottyán egyik mellékutcájában. Alig látni a kukásautó kerekeit, úgy megsüllyedtek a homokban, próbálják kiszabadítani. – Toltuk előre is, hátra is, nem ment – áll meg a lapát egy pillanatra az egyik munkás kezében. Erős a nyár végi nap, száll a por, az izzadsággal együtt letörli. Azt meséli, alig egy hónapja, hogy kukásként dolgozik, most először állt meg az autó alatta.
Valami emelő kellene, egy traktor megpróbálta kihúzni, de nem sikerült. Itt lehet látni, hogy próbálkozott kijönni” – mutatja a kukásautókat irányító központ diszpécsere, hogy közben egy másik kocsi is elakadt, Váchartyánban, sürgősen műszaki mentőt kell érte küldeni. Arra a kérdésre, hogy ez milyen gyakori, a férfi szája mosolyra húzódik, legyintve csak annyit mond, „mindennapos az ilyesmi, főleg műszaki hibák miatt”.
A folyamatos veszteséges működés két súlyos következményt vont maga után.
Az NHKV-nek újra és újra külső támogatásra volt szüksége, 2016 óta ugyanis teljesen felélt 20 milliárd forintot, ezért most egy újabb 20 milliárdos kölcsönkeretért kellett folyamodnia.
Már az első időkben elolvadt az NHKV 5 milliárdos alaptőkéje, ezért 10 milliárd forint tulajdonosi, azaz állami kölcsönt kapott a cég, majd amikor ez is elfogyott, 5 milliárdos költségvetési támogatással segítették ki a bajból. Végül 20 milliárd forint rulírozó hitelt vett fel a cég Mészáros Lőrinc bankjától.
A pénzhiány miatt állandósult a szemétszállítást ténylegesen végző önkormányzati tulajdonú cégek pénzügyi bizonytalansága is. Ezeket a vállalkozásokat a központilag beszedett szemétdíj újraelosztása alapján 2016 óta az NHKV finanszírozza, és ezen is veszít. Jelenleg ugyanis több pénzt kell kifizetnie a szemetes cégének, mint amennyi gyakorlatilag befolyik a kasszába. A központosított rendszer működőképességét már az indulásnál sokan kétségbe vonták. Főként a helyi és regionális szemétszállító cégek tulajdonosai adtak hangot aggodalmuknak, de a miniszterelnök által – más szektorokban is – elindított centralizálási hullám lesöpörte a véleményüket-írta a 24.hu.
A politikailag forszírozott rezsicsökkentés pedig oda vezetett, hogy a hosszú távú környezetvédelmi célok megvalósítása a lakossági hulladékbegyűjtés területén lényegében lekerült a napirendről.
