TTIP: az EU elindítja a „savas csirke” forgalmazásának engedélyezését. A természetvédők az engedélyezés elutasítását szorgalmazzák. Magyarország továbbra sem támogatja a vágott állatok utólagos vegyi fertőtlenítését – közölte a Földművelésügyi Minisztérium.
Az Európai Bizottság jövő héten elindítja a baromfihúsok antibakteriális vegyianyagokkal történő átmosásos fertőtlenítésének engedélyezési folyamatát. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a vegyianyagokkal átmosott húsok piacra engedése aláássa az élelmiszerbiztonságot. Az engedélyezési javaslat azt mutatja, hogy az Európai Bizottság behódol az amerikai kormányzatnak a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP) során. A természetvédők arra kérik a kormányt, hogy Magyarország utasítsa el a Bizottság javaslatát. Az Egyesült Államok kormányának kérését követően, amely a perecetsavval (peroxiecetsavval) átmosott baromfihúsok európai jóváhagyását szorgalmazta, az EU tagállamok először a jövő héten (2015. december 15-én) vitatják meg a módszer európai engedélyezését. A különféle vegyianyagokkal átmosott húsok piaci térnyerésének elősegítése az Egyesült Államok tárgyalóinak egyik fő célkitűzése az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) kapcsán.
Az EU és a tagállamok többször is kijelentették, hogy az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalások nem fenyegetik az Unióban az élelmiszerbiztonságra vonatkozóan alkalmazott „a termőföldtől a tányérig” megközelítést, s az élelmiszerbiztonsági normáinkat sem fogja aláásni a TTIP. Ugyanakkor a Magyar Természetvédők Szövetsége úgy véli, hogy az amerikai kormányzat, valamint az amerikai állattenyésztő ipar felől érkező nyomás már most az élelmiszerbiztonsági normák fellazítását eredményezi. Az élelmiszerbiztonságra vonatkozó európai szabályozást már most gyengíteni akarják, jóval azelőtt, hogy lezárultak volna a szabadkereskedelmi tárgyalások az Egyesült Államokkal. Úgy tűnik, az Európai Bizottság kész arra, hogy feladja az élelmiszerbiztonságra vonatkozó „a termőföldtől a tányérig” megközelítést azért, hogy engedményt tegyen az Egyesült Államoknak. A tagállamoknak határozottan ki kell állniuk az európai élelmiszerbiztonság megvédéséért, és meg kell tiltaniuk, hogy a savas csirkék a tányérunkra kerülhessenek – emelte ki Fidrich Róbert, Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. A tagállamok korábban már megakadályozták az Európai Bizottságot, hogy engedélyezze a „klórozott csirkét”, hivatkozva az elővigyázatosság elvére és a tudományos bizonytalanságra, továbbá aggályokat vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy az eljárás elfedné a hiányos higiéniai gyakorlatot, veszélyeztetné a baromfiüzemekben dolgozók egészségét, és még nagyobb szennyezéshez vezetne. A Magyar Természetvédők Szövetsége ezért levélben fordult Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterhez, szorgalmazva, hogy a jövő heti ülésen Magyarország utasítsa el perecetsavval átmosott baromfihúsok európai engedélyezésére vonatkozó javaslatot. Az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalások trójai falóként működnek azzal a céllal, hogy aláássák az élelmiszerbiztonságot az Atlanti-óceán mindkét partján, miközben elősegítik a nagyüzemi állattartás további térnyerését. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a TTIP rossz üzlet az emberek és bolygónk számára egyaránt – tette hozzá Fidrich Róbert.
Magyarország továbbra sem támogatja a vágott állatok utólagos vegyi fertőtlenítését
Magyarország eddig sem támogatta a vágott állatok utólagos felületkezelési eljárásának engedélyezésére irányuló javaslatokat, ellenezte a vágott szarvasmarha tejsavas lemosásának engedélyezését, és nem változtat ezen az állásponton a baromfihús peroxiecetsavval történő lemosásának ügyében sem – közölte ma a Földművelésügyi Minisztérium (FM). A minisztérium ezt a Magyar Természetvédők Szövetsége tegnapi közleményére reagálva tudatta.
Az FM közleménye kiemeli: az utólagos felületkezelési eljárások alkalmasak lehetnek a vágási higiénia hiányosságainak elfedésére, és felmerül a baktériumok rezisztenciájának esetleges növekedésében rejlő kockázat is. Közölték, a minisztérium álláspontja szerint a vágás utáni fertőtlenítés nem áll összhangban az élelmiszerhigiéniára vonatkozó uniós szabályozás szellemiségével, ugyanis a biztonságos élelmiszertermelés és előállítás alapja a veszélyek megelőzésére való képességen, és az azt előíró követelményeken nyugszik, és nem a veszélyek utólagos kezelésén.
A természetvédő szervezet nyílt levelében is említett Állandó Bizottsági ülésen az Európai Bizottság csupán megvitatás céljából tűzte napirendre a javaslatot, annak szavazásra bocsátása, az Európai Bizottság korábbi jelzése szerint, 2016 februárja előtt semmiképpen nem várható – olvasható a tárca válaszában. (MTI)
