3 év alatt összesen 2200 hektár természetvédelmi szempontból értékes homokterületet tisztítottak meg az inváziós növényektől a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Az agresszívan terjedő inváziós fajok ugyanis átalakítják az őshonos növények élőhelyeit, és ezzel kiszorítják őket onnan.
A jellegzetes kiskunsági táj borókával, árvalányhajjal, naprózsával, és az egész világon csak itt előforduló tartós szegfűvel, hazánk pótolhatatlan természeti értéke. Hogy sikerül-e hosszú távon megőrizni ezeket a kincseket, az leginkább attól függ, hogy az agresszívan terjedő idegenhonos növényfajok állományait kordában tudjuk-e tartani. A más kontinensekről származó ún. inváziós- vagy özönnövények ugyanis kiszorítják az őshonos fajokat az eredeti termőhelyükről. Ahol ezek a növények elterjednek, ott a változatos, sokszínű táj helyett egysíkú gyommezők alakulnak ki.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által kezelt legértékesebb homokterületeken gyomlálással, kaszálással, kivágással és nagyon körültekintően alkalmazott – csak az irtani kívánt növényre juttatott – szelektív vegyszerezéssel távolították el a nem kívánt fajokat. Ilyen növények például a gyalogakác, az akác, a bálványfa, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző és a selyemkóró, más néven vaddohány. Bár az utóbbi kétségtelenül jó mézelő, a védett területeken azonban nagyon komoly kárt okoz, éppúgy, mint a mély gyökerű, kiirthatatlan gyomok egy kiskertben. Ráadásul gyökere olyan anyagot termel, amely megakadályozza más, őshonos növényfaj kifejlődését.
a betolakodó selyemkóró
A természetvédelmi szakemberek célja az volt, hogy inváziós fajoktól mentes magterületeket hozzanak létre a Fülöpházi homokbuckák, az Ágasegyháza-Orgoványi buckák, a Bugaci ősborókás, valamint a Kéleshalmi homokbuckák területén. A három éven át tartó munkának köszönhetően a fásszárú tájidegen fafajok állományai szinte teljesen eltűntek, a lágyszárúak populációi pedig olyan szintre csökkentek, amelyek már kisebb utókezelésekkel kordában tarthatók. Az értékes homokterületek megtisztítását az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának támogatásával végezte a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
selyemkóró irtás a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Amit érdemes tudni az özönnövényekről:
• Az Európai Unióban 12 milliárd Eurót, az Egyesület Államokban 80 milliárd Eurónak megfelelő összeget költenek évente a behurcolt, tájidegen élőlények elleni védekezésre.
• Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 163 különösen veszélyes inváziós fajt tart számon Európában.
• A selyemkóróval legfertőzöttebb területek: Bács-Kiskun-, Tolna-, és Jász-Nagykun-Szolnok megye.
• A selyemkóró kaszálással, gyomlálással vagy legeltetéssel kiirthatatlan. Ha kitépik vagy levágják, sokkal több helyen sarjad újra.
• Egyik, ez emberre is veszélyes tájidegen inváziós növényfaj hazánkban a kaukázusi medvetalp, amelynek már a megérintése is nagyon súlyos, égési sérüléshez hasonló bőrirritációt okoz.
Kapcsolódó anyagok:
Feltárták a kunhalmok és földvárak titkait
Ajánlások a természetvédelmi és gazdálkodási célok összehangolására
