A föld 37 legnagyobb víztározójából 21-ben nagyobb mértékben fogy a víz, mint ahogy feltöltődnek, aminek oka a népességnövekedés és a klímaváltozás. Ezek közül 13 esetében „jelentős a hiány”, így többek között az Arab Víztározó Rendszerben, ami Szaúd Arábiát, Szíriát, Irakot és Jement látja el vízzel, illetve az észak-afrikai Muzik-Djao medencében, az Indus-völgyben és a kaliforniai Központi Víztározó Rendszerben.
„Roppant komoly a helyzet” – mondta a VICE News-nak Jay Famiglietti, a NASA Sugárhajtás Laboratóriumának tagja és a tanulmány egyik szerzője. „Világszerte több vizet használunk el, mint amennyi megújuló forrás a rendelkezésünkre áll.” A tudósok a NASA’s GRACE műholdak 10 évnyi adatát elemezték, amelyek a Föld gravitációjában a vízkészletek változása által előidézett rendellenességeket mérték.
Az UNESCO szerint a világon több mint 2 milliárd ember támaszkodik a víztározókra, mint egyedüli ivóvízforrásra. A víz elvesztése megzavarhat gazdaságokat, konfliktusokhoz vezethet, elsősorban éppen a Föld jelenleg is instabil területein, mondta Charles Iceland, a Világ Erőforrás Intézetének tagja. Szíriában például a polgárháború 2011-es kitörését megelőző években tapasztalták az ország történelmének legnagyobb szárazságát. A kétségbeesett gazdálkodók a földalatti készletekhez fordultak, de ezek is kifogytak, ami többjüket arra kényszerítette, hogy elhagyják az otthonukat. A kutatók és a kormánytisztviselők széles rétege azt állítja, hogy ez a masszív szociális probléma erősítette a kormányellenes hangulatot. Iceland állítsa szerint Jemenben, ahol a vízállomány néhány városi területen az évtized végére elfogyhat, hamarosan hasonló szituáció alakulhat ki.
„Az emberek látják a földalatti vizek szintjének csökkenését, és attól félnek, hogy ha elfogy a víz, a lakosságnak más területekre kell költöznie” – mondta Iceland. „Ha nem lenne Jemennek elég problémája az állam felosztásával, ezáltal egy sokkal nagyobb káosz is úrrá lehet rajta.”
Egy 2012-es külügyminisztériumi jelentés azt állapította meg, hogy a vízhiány a következő 10 évben kritikus nemzetbiztonsági instabilitáshoz vezethet az Egyesült Államokban is. A Nemzeti Hírszerzési Tanács arra figyelmeztetett, hogy a vízkészlet kimerülése államok összeomlásához és regionális feszültségek kitöréséhez vezethet, illetve gátolhatja a diplomáciai partnereket az Államokkal való együttműködésben. Miközben a tiszta talajvíz számos területen eltűnik, senki nem tudja pontosan, mennyi földalatti vízkészlet áll rendelkezésünkre, így lehetetlen megmondani, azok mikor száradhatnak ki, állítja Famiglietti. Néhány közülük annyira mélyen a föld alatt helyezkedik el, hogy túl nehéznek bizonyul a hozzáférés. Tehát az olajkészletekkel ellentétben a világ aktuális vízállományának becslése nehezen kivitelezhető. Például az előrejelzések szerint az Északnyugat-Szaharai Víztározó Rendszer teljes kiürülése valamikor leghamarabb 10 ezer, legkésőbb 21 ezer év múlva várható.
Mindeközben a földfelszín alatt egyre mélyebben található vizeink elérése mind a föld alatt, mind felett hatalmas pusztításokkal jár.
„Hatalmas ökológiai pusztítás folyik. Kaliforniában süllyed a talaj, a folyamok kimerülnek, a talajvízszint esik, a források kiszáradtak, a víz minősége romlik” – részletezi Famiglietti. „Valóban fordulópontokhoz értünk, nagyon fontos lenne pontosan tudnunk, mennyi víz maradt.
Nagyon gyorsan használjuk fel.
A szakértő aggodalma nem hiábavaló, Kalifornia államban már tavaly óta vízkorlátozások vannak, amelyeket egyre inkább szigorítani akarnak. Az állam történetében még nem volt példa ilyen intézkedésre, a településeknek 25 százalékkal kell csökkenteniük a vízfelhasználásukat. A Jerry Brown kormányzó által elrendelt korlátozás a lakosságra, a vállalatokra, a farmerekre és más fogyasztókra egyaránt kiterjed. Az egyetemi városoknak, golfpályáknak, temetőknek és más parkos területeknek jelentősen korlátozniuk kell a fogyasztást. Az önkormányzatoknak 465 hektáron a gyepet szárazságtűrő tereprendezéssel kellett felváltaniuk, és kedvezményes programokat kellett indítaniuk annak érdekében, hogy a sok vizet fogyasztó berendezéseket minél többen takarékosokkal váltsák fel. A központi sávelosztók öntözése tilos, és akit vízpazarláson érnek (nem zárja el a csapot, megöntözi a gyepet stb.), az 500-tól 10 000 dollárig terjedő büntetéssel számolhat.
Brown szerint a történelmi szárazság eddig példa nélküli lépéseket követel meg. A kormányzó azt követően döntött így, hogy a márciusi mérésekből kiderült: a Sierra Nevada hegység egyre fogyatkozó hótakarója mindössze 19 százaléka az évszak történelmi átlagának. A hegyekben lévő hó mennyisége jelentősen alatta marad az 1977-ben és 2014-ben mért 25 százalékos negatív rekordnak.
Februárban Brazíliában volt kétségbeejtő a helyzet, a legfőbb Sao Pauló-i víztározó szintje február második hetében mindössze teljes kapacitásának hat százalékán állt, miközben az esős évszak java már lecsengett. Akkor a város Cantareira nevű víztározó-rendszere áprilisra szinte teljesen kiapadt, és a városvezetés drámai víztakarékossági intézkedésekre szánták magukat. Sao Paulo mellett Brazília két másik nagy agglomeráció, Rio de Janeiro és Belo Horizonte körzetében is hatóságilag kellett korlátozni a vízfogyasztást. Ez összesen 40 millió embert érintett.
Eközben az emberek és vállalkozások között versenyfutás indult a maradék vízkészletekért. Cégek versenyeztek egymással a vízszállító tartálykocsik lefoglalásáért. Egyes, nagy vízhasználatú szektorokban a vállalatok kutakat fúrattak a legrosszabbra is felkészülve, a nagyobb kórházak pedig víztisztító és újrahasznosító berendezéseket telepítettek, ahogy a gazdagabb kerületek lakói is ilyen rendszerekkel és hatalmas házi víztározók kialakításával vészelték át a vízhiányt. A brazíliai esetet a kutatók az esőerdők kiirtásával hozták összefüggésbe.
