A Fidesz és a baráti üzleti körei nyomják az olimpiai álmokat, hiszen nagyot lehet szakítani az eddig szinte mindenhol a rendező országnak csak ráfizetéses ötkarikás sportmutyit. Százmilliárdokat már most elszórnánk, pedig az olimpia még sehol. Intő előjel, hogy a 2017-es budapesti vizes-vb költségei egy hónap alatt nőttek a duplájukra, pedig még egy csavart sem hajtottak be. (Igaz az uszodát Orbán “kötélbarátja”, Garancsi István cége építheti 40 milliárdért).

A budapesti olimpia támogatói már bő egy hónappal az után, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság a 2024-es rendezés mellett foglalt állást, erős lobbizásba kezdtek. Szalay-Berzeviczy Attila, az olimpiarendezés mellett jó ideje érvelő egykori tőzsdeelnök például egy konferencián hevesen kikelt az ellen a népszerű álláspont ellen, hogy az olimpia rendezése Magyarország súlyos szociális problémái elől venné el a pénzt. Szerinte “politikai haszonlesés, demagógia” az olimpiát szembeállítani a mélyszegénységgel. Úgy fogalmazott, “az EU-ba való belépés után a fejlesztésre fordítható pénzek megnőttek, és nem segélyre kell költeni őket. Az emberek fizetést szeretnének kapni, és nem segélyt.”

A PwC tavaly nyáron megjelent megvalósíthatósági tanulmánya szerint az olimpiának köszönhető lehetséges állami többletjövedelem 1142 milliárd forintra, a háztartások többletjövedelme 1006 milliárd forintra, a vállalatoké 836 milliárd forintra tehető. Ez összesen 2984 milliárd forint többletjövedelmet jelent, szemben az olimpia nettó 774 milliárd forintra becsülhető költségével. Az olimpia gazdasági hatásai a játékokat megelőző években, az olimpia heteiben és az olimpiát követő években is jelentkeznek, rövid és hosszú távon, 2015 és 2030 között.  38 versenyhelyszínen lehetne megrendezni az eseményt, ezek közül 24 már most alkalmas vagy alkalmassá tehető a viadalok megtartására. A budapesti főhelyszín a Duna-parti Kvassay-zsilip és környéke lenne.

Csepeli látványterv (a 2020-es olimpia rendezésre készült)  Fotó: hvg.hu

Budapest versenytársai közül már Boston és Hamburg is visszalépett, ott nem tartják jövedelmező megoldásnak az olimpia megrendezését.  A Bostonban készített megvalósíthatósági tanulmány 200 millió dolláros profittal számolt 19,2 milliárd dollár (nagyjából 5360 milliárd forint) költségvetés mellett. A nagy fejlesztések terén a város azt is elvárta volna a magánbefektetőktől, hogy biztosítsák magukat csőd ellen, nehogy emiatt veszélybe kerüljön a projekt. A város a költségek féken tartása érdekében arra is törekedett volna, hogy olyan szerződéseket kössön a projektben részt vevő cégekkel, amelyben ki van kötve a maximum ár. A pályázat terve azonban még így is elbukott.

Ezzel szemben nem jó előjel, hogy a 2017-es budapesti vizes-vb költségei egy hónap alatt nőttek a duplájukra, úgy, hogy akkor még egy csavart sem hajtottak be. (Igaz a vizes-vb uszodáját Garancsi István cége építheti 40 milliárd forintért). Míg Bostonban pár tízezer extra munkahellyel számoltak, a PwC magyarországi számításai százezer új munkahelyről szólnak.

Százmilliárdokat már most elszórnánk, pedig az olimpia még sehol

Legalább 430 milliárd forintot felemésztenének azok a beruházások, amelyekre a kormány, úgy tűnik, nagyon elszánt. Háromsávossá bővítenék az M1-est 95 kilométeren át, a Balatonig is három sávon száguldhatnánk az M7-esen, új hidat álmodnak a Dunára, fejlesztenének vasutat és HÉV-et. És a végső cechnek ez csak a kisebbik része. RÉSZLETEK A HVG.HU-n >>>

Ahol az emberek választhatnak, ott leszavazzák az olimpiát

Az utóbbi 4 nyári olimpia valós költségei átlagban 19 milliárd dollár (5 460 milliárd forint) körül voltak. Ez alapján mi azt gondoljunk, hogy a minimum a 2024-es játékokra reálisabb valahova 10 és 20 milliárd közé saccolni. A magyar kormány jelenleg 774 milliárd forintról (kevesebb, mint 3 milliárd dollárról) beszél. A költségek nyilván az égbe fognak szökkenni, amiből nagyot lehet kaszálni. Orbánék rettegnek a népszavazástól.

Nehogy már beleszólhassunk a jövőnkbe

Bár a Fővárosi Választási Bizottság korábbi határozata teret engedett az olimipáról, valamint a Városliget átalakításáról szóló népszavazási kezdeményezésnek, a Kúria tegnapi döntése azonban ezt megváltoztatva megtagadta a népszavazási kérdések hitelesítését.