Soha nem látott fogadtatása van a párizsi klímaegyezménynek. Tegnap, a Föld Napján aláírta Áder János köztársasági elnök az ENSZ New York-i székházában a tavaly Párizsban megkötött klímavédelmi egyezményt. Magyarországon kívül még 170 ország vezetője szignózta alá. Három javaslatot tett Áder János a klímavédelem előmozdítására.
A megállapodást 171 ország képviselője írja alá. Elsőként Francois Hollande francia államfő – a klímaegyezmény megszületésének otthont adó ország vezetője – látta el kézjegyével a dokumentumot, majd ábécé-sorrendben a 171 ország képviselője, köztük több mint hatvan állam-, és kormányfő. Az aláírásnál az ENSZ-főtitkár, Ban Ki Mun mellett ott állt Francois Hollande és Ségolene Royal francia környezetvédelmi miniszter is.
A párizsi klímamegállapodás csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki.
Három javaslatot tett Áder János a klímavédelem előmozdítására.
Három javaslatot tett Áder János köztársasági elnök a Párizsban megfogalmazott klímavédelmi célokat mielőbbi eléréséért, miután tegnap az ENSZ New York-i székházában aláírta a tavaly megkötött egyezményt. Áder János hangsúlyozta, hogy a megállapodás eredményeként érzett öröm jogos, de nem lehet a babérokon ülni, mielőbb cselekedni kell. Hangsúlyozta, hogy Párizs és New York lendületét kihasználva kell tovább lépni a néhány hónappal ezelőtt megkezdett úton.
A célok megvalósítása érdekében javasolta, hogy az a tíz ország, amely a legtöbb üvegházhatású gázt bocsátja ki, kezdjen mielőbb konzultációt arról, hogy a korábban tervezettnél nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben hogyan tudják kibocsátásukat csökkenteni.
Második javaslata a légiközlekedésre és a tengeri hajózásra vonatkozott, erre ugyanis a Párizsban megkötött megállapodás nem terjedt ki. Ezért Áder János azt javasolta, hogy haladéktalanul fejezzék be az időközben megkezdett tárgyalásokat a légiközlekedés kibocsátás-csökkentéséről, a tengeri hajózás esetében pedig minél előbb kezdjék meg ezeket a tárgyalásokat, különben 20-30 év múlva a mostani kibocsátás háromszorosával kell számolni.
A harmadik javaslat az energiatárolásra vonatkozik. Az államfő kiemelte: az emberiség egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudja a fölös energiáját tárolni, s azt javasolta, hogy a G20 ország-csoport, az OECD támogatásával gyorsítsa fel a kutatásokat, hogy mielőbb hatékony, biztonságos, olcsó és fenntartható megoldás szülessék az energiatárolásra.
Beszédében az államfő felidézte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár – a ceremónia megnyitóbeszédében mondott – szavait, miszerint nincs idő várni, ígéretek helyett cselekvésre van szükség. A köztársasági elnök példákat idézett annak alátámasztására, miért szorít az idő: jó és rossz példákat sorolt, a rosszakat a jókkal ellenpontozva. "Vannak országok, amelyek lassítani akarják a párizsi megállapodás végrehajtását" – fogalmazott, hozzátéve ugyanakkor: az Egyesült Államok és Kína másfél éven belül immár a harmadik megállapodást kötötte, és még az idén ratifikálja, illetve életbe lépteti az egyezményt.
Rossz hírként említette, hogy a földfelszíni hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint akárcsak Párizsban is gondolták volna, viszont jó hír – mondta -, hogy tavaly az energiatermeléshez kapcsolódó kibocsátás stagnált. "Mióta ember él a Földön, soha nem volt ilyen magas a légköri széndioxid koncentrációja" – fogalmazott, de megállapította, hogy tavaly kétszer annyi tőkét fektettek be a megújuló energiaforrásokba, mint a fosszilisokba. "Párizs óta a természet nap mint nap figyelmeztet bennünket: tavaly hőmérsékleti rekordok sora dőlt meg" – fogalmazott az államfő. Példaként Magyarországot hozta, ahol még soha nem fordult elő, hogy egyetlen nyáron ötször kellett hőségriadót hirdetni. Áder János Barabási Albert László, az Egyesült Államokban dolgozó magyar tudós szavaival zárta beszédét. "Az idő a legbecsesebb nem megújuló erőforrásunk" – idézte a Bostonban dolgozó kutatót. S hozzátette: jól kell gazdálkodni az idővel, ezzel a nem megújuló, becses erőforrással a következő hetekben, hónapokban években.
.jpg "Áder János megbeszélése Al Gore volt amerikai alelnökkel Kép: Bruzák Noémi MTI")
Áder János köztársasági elnök megbeszélést folytatott Al Gore volt amerikai alelnökkel, aki 2007-ben Nobel-békedíjat kapott környezetvédelmi tevékenységéért, az ENSZ New York-i székházában
Soha nem látott fogadtatása van a párizsi klímaegyezménynek
Korábban soha nem írt alá ennyi ország egy nemzetközi megállapodást az aláírás első lehetséges napján. Azon országoknak, amelyek nem írták alá tegnap a párizsi klímaegyezményt, egy évük van erre. Sokan arra számítanak, hogy a megállapodás jóval az eredetileg megszabott 2020-as határidő előtt életbe lép, sőt egyesek szerint ez akár az idén megtörténhet.
Azoknak az országoknak, amelyek már aláírták a dokumentumot, a megfelelő hazai eljárással törvénybe kell iktatniuk. Kína – a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója bejelentette, hogy még a G-20-as országcsoport szeptemberi kínai csúcstalálkozója előtt "befejezi a ratifikálást előkészítő eljárást". John Kerry amerikai külügyminiszter pedig azt mondta, hogy az Egyesült Államok még az idén mindenképpen csatlakozni akar a megállapodáshoz.
Az egyezmény akkor lép életbe, ha legalább 55 olyan ország csatlakozik hozzá, amely együtt a világ károsanyag-kibocsátásából legalább 55 százalékban kiveszi a részét. A washingtoni székhelyű World Resources Institute szerint legalább 25 olyan ország csatlakozott a megállapodáshoz pénteken vagy megteszi ezt hamarosan ígérete szerint, amely a globális károsanyag-kibocsátásból 45 százalékban kiveszi a részét. Csak az Egyesült Államok és Kína együtt 38 százalékot képvisel.
Azon országok között, amelyek idei ratifikációt ígértek, megtalálható Franciaország, Kanada, Mexikó és Ausztrália. Az ENSZ szerint 15 olyan ország van – főleg az emelkedő tengerszint által fenyegetett államok – amelyek a pénteki aláírással együtt már letétbe is helyezték a világszervezetnél a hazai ratifikációról szóló dokumentumaikat.
