Elutasította az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) Belgium francia nyelvű Vallon régiójának parlamentje.
A tegnapi döntés azt kívánja megakadályozni, hogy Belgium szövetségi kormánya aláírja a megállapodást. A szövetségi kormány ugyanis támogatná az egyezményt, ugyanakkor szüksége van az ország régióinak és nyelvi közösségei képviseleteinek hivatalos jóváhagyására is.
Paul Magnette, a vallon parlament szocialista elnöke elmondta, hogy a régió parlamentjének nagy többséggel jóváhagyott döntése alapján Vallónia megtagadja a felhatalmazását a szabadkereskedelmi egyezmény október 18-ra tervezett elfogadásához. Közölni fogja Didier Reynders belga külügyminiszterrel, hogy nem tudja beleegyezését adni a megállapodás aláírásához – tette hozzá.
Az elutasítás nem jelenti az egyezmény teljes elvetését.
A döntés arra irányul, hogy az európai politikusok kezdjék újra tárgyalásaikat Kanadával a megállapodás bizonyos, mások mellett Belgiumot is hátrányosan érintő intézkedéseket rögzítő fejezeteiről. A vallon parlament szavazásával megegyezően elutasító határozatot fogadott el október 12-én a belga szövetségi állam Belgiumi Francia Közössége is.
Mivel a szabadkereskedelmi megállapodása aláírásához valamennyi uniós tagország beleegyezése szükséges, a belga jóváhagyás hiánya lehetetlenné teszi az egyezmény megkötését.
A CETA a támogatók várakozásai szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti multinacionális óriásvállalatok befolyását. (MTI)
Sok lehet a veszély
– Az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény sokkal több veszélyt tartogatott hazánknak, mint amennyi lehetőséget kínált – emelte ki az mno-nak az LMP-s Sallai R. Benedek, aki a parlament fenntartható fejlődés bizottságának is az elnöke. A politikus szerint legfeljebb a járműiparban vagy az agrárexportban rúghattunk volna labdába: egyrészt a nagy német és francia autógyárak összeszerelőiként, másrészt mezőgazdasági nyersanyagok exportálásával. Utóbbiról elmondta, csak és kizárólag a nagybirtokosok szerezhettek volna piacot, „például a 77 ezer hektáron szóját termesztő bankár-üzletember Csányi Sándor”. De Sallai szerint a magyar mezőgazdaság alapvető problémája az, hogy jellemzően nyersanyagokat tudunk csak eladni, nem pedig késztermékeket, hiszen nem épült ki az ágazatban a szükséges feldolgozóipar. A hazai cukoripar elvérzett, és a húsfeldolgozás sem lényeges tényező már, az olcsó kanadai hús beáramlása pedig végképp lenullázná ezt a területet. A politikus felidézte: a kanadai sertéshús évtizedeken át hatvan százalékkal olcsóbb volt az uniós átlagnál. Sallai R. Benedek szerint a CETA 75 ezer tonnányi sertés- és 45 ezer tonnányi marhahús beáramlását tette volna lehetővé az unió területére, ezzel a magyar húsipart biztosan padlóra küldte volna.
Eleve több sebből vérzett a CETA, Magyarország a kérdésben politikailag megosztott volt, de a vétózó belgákon kívül Ausztriának és Szlovéniának is voltak fenntartásai. A német alkotmánybíróság sem volt kibékülve a megállapodással: bár a CETA-ellenes sürgősségi indítványokat elutasította, a német kormánynak feltételeket szabott az aláíráshoz. Az egyezményt idehaza ellenzők egyik fontos érve volt, hogy nem az 508 milliós EU szerez értékes piacot a 35 milliós lakosú Kanadával, hanem fordítva. Az sem titok, hogy Kanada a világ negyedik GMO-termelője, közel 12 millió hektáron állít elő génmódosított repcét, kukoricát, szóját és cukorrépát. Idehaza 107 CETA-ellenes civil szervezet és mintegy hatezer magánszemély fordult levélben a döntéshozókhoz. A fenntartható fejlődés bizottsága abbéli aggodalmát fejezte ki, hogy csökkenni fog az élelmiszer-biztonság, romlani fog a munkajogi környezet és a környezetvédelem eddigi szintje.
CETA: nem kell több porhintés, ideje nemet mondani!
Lényegében semmi biztosítékot nem nyújt az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezménnyel (CETA) kapcsolatos aggályokal szemben az Európai Bizottság újabb magyarázó nyilatkozat javaslata. Ezért a civil szervezetek továbbra is az egyezmény aláírásának elvetését szorgalmazzák. Ma az Országgyűlés 102 igen szavazattal, 33 nem és 33 tartózkodás mellett elfogadta a CETA-val kapcsolatos álláspontot.
