Gazdasági előnyök helyett 10 milliárd dollárt bukhatott Rio az idei olimpiával, ami még inkább a csőd felé lökte a Standard & Poor’s által már a záróünnepség után jelentősen leminősített várost. Annak ellenére, hogy Rio júniusban gyorssegélyt kapott a szövetségi költségvetésből, úszik az adósságban – írta a Világgazdaság.
Túl sok volt Brazíliának két év alatt a világ két legjelentősebb sporteseményét, a labdarúgó-világbajnokságot 2014-ben és az olimpiát az idén megrendezni. Erre lehet következtetni az alig két hónappal ezelőtt befejeződött riói ötkarikás játékok első gyorsértékeléseiből.
Abban, hogy ez így alakult, jelentős szerepe volt a világgazdasági feltételek megváltozásának. Amikor ugyanis 2009 októberében Riót választották a 2016-os játékok rendezőjévé – már tudván, hogy Brazília a focivébének is helyet ad –, még merőben más volt a helyzet. Brazília a vele együtt Oroszországot, Indiát és Kínát tartalmazó BRIC-országcsoport egyik legígéretesebb gazdaságaként feszített. Állami költségvetésébe a nyersanyagpiaci boom miatt dőlt a pénz, elsősorban a Petróleo Brasileiro állami olajvállalat royalty befizetéseiből. Amelyeknek nagy részét aztán a brazil kormány el is költötte, 2009–2015 között rengeteg közalkalmazottat vett fel, akiknek az átlagfizetését több mint a duplájára emelte, miközben belevágott az új metróvonal építésébe. Ám a világpiaci olajárak zuhanása Rio adóbevételeit is jelentősen megnyirbálta, miközben az ottani rigorózus szabályok miatt sem a közalkalmazottakat nem lehetett elbocsátani, sem az oktatási, valamint az egészségügyi kiadásokon lefaragni. Ráadásul az új metróvonal is a tervezettnek a duplájába, 3 milliárd dollárba került.
Olimpia = korrupció és veszteség
Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bostoni Smith College számításai szerint a riói olimpia 10 milliárd dolláros veszteséggel zárult. Miközben ugyanis a játékok kiadásai 15 milliárdot érhettek el – ez 4 milliárddal haladja meg a PricewaterhouseCoopers tavalyi tanulmányában szereplő becslést –, mindössze 3,5-4 milliárd jött be a jegyeladásokból, a szponzorálásokból, az olimpiához közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi forgalomból és a televíziós közvetítésekből. Bár a hivatalos közlés szerint a belépőjegyek 84 százalékát eladták, a hosszú sorban állások és a közlekedési problémák miatt a valóságban több tízezer szék tátongott üresen a versenyeken. Sok turista ugyanis otthon maradt, a szponzorok által felajánlott jegyeket pedig tízezres nagyságrendben nem használták fel.
Az az olimpiai hüvelykujjszabály Rióban nem érvényesült, hogy a játékok miatt előrehozott infrastrukturális fejlesztések lendíthetnek a gazdaságon, azok számos probléma megoldását előrehozhatják. Hiszen az olimpiai beruházások miatt nemhogy javult, hanem romlott a brazil város egyre elviselhetetlenebb, a széles tömegek által használt közlekedési hálózata.
Éppen a rossz állapotban lévő közlekedés és a rendkívül gyenge közbiztonság miatt nem lehet számítani a turizmus olimpiát követő fokozódására, amely pedig fontos bevételekkel gazdagíthatná a világ hosszú éveken át legkedveltebb idegenforgalmi célpontjának számító dél-amerikai országot. A riói olimpiára évekkel korábban 380-420 ezer látogatót vártak, ám látva, hogy a két évvel korábbi foci-világbajnokságra egymillióan érkeztek, e prognózist ugyanerre a szintre emelték. Végül mégiscsak az első becslés válhatott valóra, 300-500 ezer látogatója lehetett a játékoknak, ők is főleg Brazíliából és Dél-Amerikából érkeztek.
Nem jött be a sportminisztérium azon 2009-es becslése sem, miszerint a rendezés beruházásai kapcsán hét éven keresztül mintegy harmincmilliárd dollárnyi külföldi működő tőke áramolhat be. Ez köszön vissza abban is, hogy Brazília főbb makrogazdasági mutatói 2014 második negyedéve óta folyamatosan romlanak, GDP-je tavaly 3,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a munkanélküliség pedig az idén elérte a 11 százalékot. S az OECD úgy véli, ezzel még koránt sincs vége a feketelevesnek, a negatív tendencia jövőre is folytatódhat. Annak ellenére, hogy Rio júniusban gyorssegélyt kapott a szövetségi költségvetésből, úszik az adósságban. Emiatt alig néhány nappal az olimpia záróünnepsége után az amerikai Standard & Poor’s (S&P) három fokozattal is lerontotta Rio de Janeiro szövetségi állam adósbesorolását. Ami az S&P kódrendszere szerint azt üzeni, hogy ha nem következik be jelentős előrelépés, akkor Rio menthetetlenül csődbe kerül vagy válságintézkedésekre kényszerül- írta a Világgazdaság.
Amiről tényleg kellene népszavaznunk
„Mi, magyarok mindig népszavazáson döntöttünk a jövőnket érintő legfontosabb ügyekben” – írta és mondta mostanában Orbán Viktor, de annyiszor, mintha igaz lenne. Azok valószínűleg érvényesek lennének, és annak se örülne Orbán Viktor.
Bőven lett volna olyan alkalom, amikor a mostani népszavazásnál indokoltabb lett volna megkérdezni a népet. Ha azt vesszük alapul, hogy a kormányzati szórólap szerint Brüsszel a bevándorlók elutasítása miatt akkora büntetést helyezett kilátásba, amennyiért egy magyar ember átlagosan 39 évet dolgozik, akkor a következő témákban kellett volna népszavazást tartani: Csak két olyan ügy amely irgalmatlan pénzt emészt fel, és gigantikus környezeti hatásokkal jár, unokáink sorsát is gyökeresen befolyásolja.
Az olimpia minket is a görögök sorsára juttathat
Még soha nem rendezett olyan kis ország olimpiát, mint mi, így nincs igazán összehasonlítási alap, hogy milyen gazdasági hatása lehetne a 2024-es játékoknak. A legjobb példa talán Görögország lehetne a mérete alapján, a baj csak az, hogy éppen Athén a negatív példa arra, hogyan nem szabad olimpiát rendezni. A projekt nem feltétlenül reménytelen, de nagyon sok függ attól, hogyan működik majd a gyakorlatban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által elképzelt új modell.
