Innovatív módon használják újra a vasat és az alumíniumot

Bajomi Bálint, www.bajomibalint.hu - forrás: (x)

2016. november 8. 14:03

A Norvég Alap HU09 Zöld Ipari Innováció programjának keretében az utóbbi években 37 projektet támogatott Magyarországon, közel 22,9 millió euró összértékben. 2016. október 27-29-én nemzetközi konferencián számoltak be a résztvevők az eredményekről, majd két Miskolc közeli üzemet látogattak meg egy tanulmányút keretében. Beszámoló – I. rész.

Innováció Sajóbábonyban Üzemlátogatás egyensisakban
A képre kattintva ÉMK Kft.-nál tett látogatás galériája nyílik meg.

A program koordinátora a Szent István Egyetem, a norvégiai program partner az Innovation Norway. Az egyetem székhelyén, Gödöllőn tartottak nemzetközi konferenciát 2016. október 27-29-én, „Innovations in Green” – magyarul „Zöld innovációk” címmel. A konferencia egyik fő célkitűzése, a tapasztalatcsere és az eddig elért eredmények bemutatása mellett a norvég-magyar kétoldalú kapcsolatok erősítése volt. Itt tekinthető meg egy válogatás a konferencia első napján készült fényképekből.

A rendezvény harmadik napján a résztvevők egy tanulmányút keretében meglátogattak két, a HU09 Zöld Ipari Innováció program keretében támogatott projektet a Miskolc közelében található Sajóbábony és Felsőzsolca városokban. Az előbbinél egy veszélyeshulladék-égető üzemben elvégzett fejlesztést, míg utóbbinál egy újonnan kifejlesztett terméket néztek meg a látogatók. Mindkét helyszínen interjút készítettem egy-egy vezetővel.

Innováció Sajóbábonyban Paulovics József
A képre kattintva ÉMK Kft.-nál tett látogatás galériája nyílik meg.


Először Paulovics Józsefet, a sajóbábonyi székhelyű ÉMK Kft. projektmenedzserét kérdeztem a cégénél végrehajtott fejlesztésről.

– Itt vagyunk Sajóbábony város mellett, egy hosszú múltra visszatekintő ipari parkban. Mit érdemes tudni a létesítmény történetéről?
– A jelenlegi ipari park területén az '50-es években hadiipari célokat szolgáló üzem épült, mely jellegéből fogva titkos körülmények között működött. Jelenleg már nincs robbanószergyártás ezen a területen. A szocializmusban egy óriási állami cég működtette a telepet, majd a rendszerváltás után, a privatizáció során kisebb cégek léptek a helyébe. Jelenleg több, mint 40 vállalkozás üzemel itt.

– Ezek közül az egyik az Önök cége. Mit takar az ÉMK rövidítés? Milyen profillal dolgoznak?
– A fent említett cégek egyike az ÉMK Kft., ami az ÉMK Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft.-nek a rövidítése. Két fő tevékenysége van a vállalkozásnak. Az egyik a főként ipari, kisebb részt kommunális szennyvizek tisztítása, a másik pedig a veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítása.

– Ha jól tudom, ez utóbbival kapcsolatban pályáztak és nyertek támogatást a Norvég Alap keretében. Mit tartalmazott ez a pályázat? Mit mutattak meg a mai napon a kiránduláson résztvevő csoportnak?
– Igen, a veszélyeshulladékégető-művünkhöz kapcsolódik ez a Norvég Alap keretein belül megvalósult beruházás is. Régebben az égetés után a salakban, az égetési maradékanyagban megmaradt bizonyos mennyiségű vasfém, ami a saját lerakónkba került végleges elzárásra a környezettől. Azonban ez a vasfém értékesíthető, ezért úgy döntöttünk, hogy megvalósítunk egy beruházást, azzal a céllal, hogy eltávolítsuk a salakból a vasfémeket. A jelenlegi delegációnak is ezt az üzemrészt mutattuk meg, ahol különböző eszközök segítségével valósítjuk meg a vasfémek eltávolítását.

Innováció Sajóbábonyban Fémhulladékkal kevert salak
A képre kattintva ÉMK Kft.-nál tett látogatás fotógalériája nyílik meg.

A pályázat keretén belül megépített technológia egy hidraulikai betolórendszerrel kezdődik. Ez egy aknába tolja a vasfémet és a salakot. Ebből az aknából egy kaparóláncos salakkihordó felhordja egy szállítószalagra az anyaghalmazt. A szállítószalag fölött, keresztirányban egy mágneses szeparátort helyeztünk el, amely el tudja eltávolítani a salakból a vasfémeket. A fém egy konténerben gyűlik össze, míg a salak egy másikban. A kisebb tárolók a nagyobb konténerek mellé szállíthatók homlokvillás emelőtargoncával, amelyet szintén a pályázati támogatás segítségével szereztünk be. Emellett a kisebb konténerből a nagyobba egy minikotró tudja átpakolni vagy a vasat, vagy a salakot. A minikotrót is pályázati támogatás segítségével vásároltuk. A pályázat szerves részét képezi még a 100 tonnás hordóprés, amelynek a feladata, hogy összepréselje a hasznosítható, kiégetett hordókat, így gazdaságosabb legyen a szállításuk.

 

 

A fő koncepció tehát az, hogy a hulladékban lévő vasat újra tudják hasznosítani, visszajuttatják a körforgásba, és ezáltal csökkentik a lerakandó hulladék mennyiségét.
– Igen. A vasfémek legtöbbször mint a veszélyes hulladékok csomagolóanyagai jelennek meg. A hasznosításuk csak és kizárólag az égetés után valósítható meg, előtte nem, mert a veszélyes alkotóanyagok az égetés során a magas hőmérsékleten égnek ki. Az égetés után pedig a vasfémet hasznosítani lehet.

– Hová kerül a rendszerben megmaradó hamu, amit az üzemlátogatás során láttunk? Van a környéken egy veszélyeshulladék-lerakó?
– Az ipari parkon belül található a saját üzemeltetésű és tulajdonú égetési maradékanyag-lerakónk, ahová ezt a visszamaradó salakot - ami már nem tartalmaz vasfémet - véglegesen el tudjuk helyezni, és el tudjuk zárni a környezettől.

– Milyen időtávot jelent ez megoldást? Pár évtized múlva megint foglalkozni kell majd a lerakott hulladékkal, vagy ez egy nagyon hosszú távra szóló megoldás?
– A végleges lerakás lényege, hogy elszigeteljük a megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakóba került anyagokat a környezettől. Külön nem kell vele foglalkozni, de folyamatosan monitorozni kell a lerakók környezetét. A lerakó megtelte után a lezárás következik, amelyet 30 évig tartó utógondozás követ az engedélyezett tervek alapján.

Alumínium: egy innovatív anyagfajta Dr. Babcsán Norbert
A képre kattintva az Aluinvent Zrt.-nél tett látogatás képeit nézheti meg.


A második üzemlátogatásnál Dr. Babcsán Norbertet, az Aluinvent Zrt. alelnökét és technológiai igazgatóját kérdeztem a projektről, amelynek sikeres megvalósításában a trondheimi NTNU egyetem is tevékeny részt vállalt.

– A Norvég Alap – Zöld Ipari Innováció programban támogatott projektek a környezetvédelmi innovációról szólnak. Mitől innovatívak az Önök termékei? Mit fejlesztettek ki?
– A Designium nevű építőipari alumíniumhab anyagcsaládot dolgoztuk ki, ami teljesen újrahasznosított alumíniumból készül. Az alumíniumhab több mint 50% térfogatnyi buborékokat tartalmazó alumínium. Ultrakönnyű, jó energiaelnyelő képességű, nagy fajlagos szilárdságú, jól megmunkálható és hegeszthető, új típusú anyag. Az alumíniumhab gyártásának alapjai már induláskor megvoltak. Ezt üzemesítettük, azaz egy gyártóüzemet építettünk fel. Maga a gyártóüzem és a Designium burkolópanel létrehozása volt az innováció.

– Többféle termékük van, különböző céllal. Mire lehet használni őket?
– Alapvetően három ipari szegmensünk van, ezek megszabják a termékek három fő tulajdonságát. A szépség, az esztétika az építőipart és a dizájnipart szolgálja ki. A nagy energiaelnyelő-képesség a védelmi iparban és a biztonságtechnikában használható – az autóütközőktől a robbanásvédelmi panelekig. A harmadik tulajdonságot, a nagy fajlagos merevséget pedig a jármű- és a gépiparban lehet alkalmazni.

Alumínium: egy innovatív anyagfajta Designium alumíniumhab
A képre kattintva az Aluinvent Zrt.-nél tett látogatás képeit nézheti meg.

– Ebben az üzemben újrahasznosított alumíniummal dolgoznak. Mennyi ilyen alapanyag képződik Magyarországon egy évben?
– Körülbelül 100 ezer tonnára saccolom ennek a mennyiségét. Van több olyan cég, amely beolvasztja és tömbösíti a szelektíven visszagyűjtött alumínium-hulladékot.

– Gondolom Önök alapvetően magyar alapanyaggal dolgoznak, ennek egy részét használják fel. Mekkora jelenleg a kapacitásuk? Terveznek majd bővítést?
– Most évi 1000 tonna a kapacitásunk. Ez egyszázada a Magyarországon keletkező alumínium hulladéknak. A későbbiekben valószínűleg el tudjuk érni a 100 ezer tonnát is - ennyi hulladék képződik Magyarországon. De más országokban is termelődik alumínium hulladék, tehát elméletileg import hulladékot is használhatunk majd a későbbiekben. Ráadásul olyan hulladékot is fel tudunk dolgozni, amit más módszerekkel már nem lehet anyagában újrahasznosítani csak deponálni vagy acél dezoxidáló adalékként felhasználni.

– Hogyan használták fel a Norvég Alap támogatását? Fejlesztéseket végeztek, gépeket vettek?
– A projektnek saját fejlesztési része is volt, a TRL 7-től TRL 9-ig jutottunk el az innovációval.

– Mit jelentenek ezek a mozaikszavak?
– Az angol „Technology readiness level” rövidítései – ez egy kilenc fokozatú skála, amely az új termékek kifejlesztését mutatják az alapkutatástól (TRL 1) a nagyüzemi termelésig (TRL 9). A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy már volt egy kísérleti üzemünk, aminek alapján építettünk egy gyártóüzemet. Maga ez a lépés az innováció. A projekt egyik része volt az ehhez szükséges gépek megvásárlása, a másik pedig a fejlesztési munka.

– Mennyi idő telt el, amíg az ötlettől eljutottak idáig? Mikor jutnak el a remélhetőleg nagy léptékű gyártásig?
– Körülbelül 9 évet szántunk az ötlettől a gyárig való eljutásra. A jövő évben tervezzük az értékesítési volumen felfuttatását az 1000 tonnára. Jelenleg ugyanis nem használjuk ki teljesen a fentebb említett gyártási kapacitásunkat. Ez a legfontosabb feladatunk a jövő évben. Azt gondolom, hogy nagyjából három évre van szükségünk ahhoz, hogy a 10 000 tonnás gyárig eljussunk, és további négy év, hogy 100 ezer tonnáig futtassuk fel a termelést.

Alumíniumhab: egy innovatív anyagfajta Alumíniumhab: egy innovatív anyagfajta
A képre kattintva az Aluinvent Zrt.-nél tett látogatás képeit nézheti meg.

– Jelentenek-e valamilyen egészségügyi kockázatot a termékeik, ha az emberi szervezettel érintkeznek? Említette az előbb, hogy megenni azért nem érdemes az alumíniumot. Jelent-e valami problémát, ha másképp, mondjuk a bőrrel érintkezik az anyag?
– Az alumínium egy teljesen környezetbarát anyag. Egészségügyileg sincs semmi probléma vele. A felületén gyorsan egy passzív, teljesen stabil oxidhártya képződik. Az alumíniumot a kérdésben említett ok miatt kanalakban, étkészletekben nem használják, mi nem is erre a célra szánjuk. Viszont a jövő autója is alumíniumból fog készülni. Gondoljunk bele, hogy a sörösdobozok is alumíniumból vannak, és még sincs belőle senkinek baja. Ha élelmiszer-ipari alkalmazásoknál használják az alumíniumot, akkor egy vékony műanyaghártyával látják el a felületét.

– A bányákban az alumínium elsődleges előállítása egy komplex folyamat, ahol problémák adódhatnak. A vörösiszap-katasztrófa is ide köthető. Gondolom, ha újrahasznosítjuk az alumíniumot, annak lehet a jövőben pozitív hatása, hiszen később kevesebb bauxitot kell majd bányászni.
– Az alumínium nem degradálódik. A Földön körülbelül 600 millió tonna alumínium van már – és folyamatosan növekszik ennek a mennyisége. Szerintem magának az alumíniumgyártásnak a környezetbarát módszerét is meg fogják találni, de mi azt az alumíniumot használjuk, amit korábban már előállítottak.

– Ehhez kevesebb energia kell, és nincs olyan mellékhatás, mint a vörösiszap.
– Így van. Mivel mi egy alumíniumátalakító cég vagyunk, nem egy alumíniumkohó, sokkal kevesebb energiát használunk és nem képződik vörösiszap.

A fenti cikk megírását a Norvég Királyi Nagykövetség támogatta.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés