Népszavazást kezdeményez az LMP a paksi bővítésről

2017. február 24. 17:00

Népszavazást kezdeményez az LMP a paksi bővítésről

A Momentum Mozgalom olimpiát megtorpedózó népszavazási aláírásgyűjtő sikerén felbuzdulva Paks 2 ügyében beindult az LMP: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?” – így hangoznék az LMP népszavazási kérdése. Az Alapjogokért Központ szerint nem kezdeményezhető népszavazás a beruházásról.

Az erről szóló kérdést hamarosan benyújtják a Nemzeti Választási Bizottsághoz – jelentette be a párt társelnöke. Szél Bernadett azt mondta, az olimpiai aláírásgyűjtéseknél bebizonyosodott, az emberek nem hagyják, hogy bizonyos kérdésekben a kormány a fejük felett és a hátuk mögött döntsön. Azért nyújtják be a kérdést, mert a paksi atomerőmű bővítése még az olimpiarendezésnél is kockázatosabb vállalkozás.

Az LMP kérdése úgy szól: Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?"

Szél Bernadett úgy fogalmazott, alapvető lenne, hogy a kormány maga kérjen népszavazást, de az LMP nem bízik abban, hogy a kabinet "eljutott egy ilyen szintre". Hozzátette: minden békés eszközt megragadnak, hogy megakadályozzák a beruházást. Az LMP szerint Paks 2 nemzetbiztonsági kockázatot jelent és rombolja a természetet, és a bővítés az egyik legnépszerűtlenebb projekt Magyarországon.

Látva a kormány népszavazáshoz való viszonyát, az LMP mindent elkövet, hogy ne tudjanak belekötni a kérdésükbe – hangsúlyozta Szél Bernadett arra a felvetésre, hogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője korábban megpróbálkozott egy népszavazási kérdéssel, de az nem sikerült, mert a határozat szerint a referendum nemzetközi szerződést írna felül. A társelnök hozzátette, a mostani kérdés csak az első lépés, ha elutasítják, akkor addig folytatják a munkájukat, amíg olyan kérdést nem találnak, amit átengednek a döntéshozók.
További információk az LMP sajtóközleményében.

Mivel épp ezekben napokban bizonyosodhatunk meg végérvényesen arról, hogy Orbán Viktor milyen betegesen retteg a népszavazás intézményétől, illetve magától a népakarat kinyilvánításától, nem nehéz megtippelni, hogy mit lép erre a Fidesz. Bár az is igaz, hogy ez a kérdés nem éppen a legszerencsésebb megfogalmazású.

Az Alapjogokért Központ szerint  nem kezdeményezhető népszavazás a beruházásról.

Szánthó Miklós, a Alapjogokért Központ elemzője az MTI-hez eljuttatott összegzésében rámutatott: az alaptörvény a nemzetközi szerződésre irányuló népszavazási kezdeményezéseket tiltott tárgykörnek minősíti. A paksi beruházásról és bővítésről pedig kétoldalú, magyar-orosz nemzetközi egyezmények szólnak, melyeket az Országgyűlés törvény formájában a magyar jogrend részévé is tett. Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság (Ab) korábban megállapította, hogy nemcsak olyan kérdés nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre vonatkozik, hanem olyan sem, mely az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozna - írta.

Kiemelte: az LMP kérdése kétszeresen is "fennakad" az alkotmányossági rostán, ugyanis szembemegy a nemzetközi kötelezettséggel és az azt tartalmazó magyar törvényekkel is. Kitért arra is, hogy a tervezett beruházás a jelenlegi 2000 MW-os atomerőművi összkapacitás helyébe többet, 2400 MW-nyit "helyezne", ráadásul úgy, hogy egy ötéves átmeneti időszakban a régi és új blokkok párhuzamosan működnének 4400 MW-os kapacitással. Ezen kapacitásbővítés pedig csak úgy lenne "kikerülhető", ha az LMP-s kezdeményezéssel "összhangban" Magyarország felmondaná a hatályos nemzetközi szerződéseket vagy tartalmukat megváltoztatná - mutatott rá Szánthó Miklós, hozzátéve: ezt azonban az Ab gyakorlata szerint ugyanúgy tilos referendum útján kezdeményezni.
Felidézte, hogy hasonló, a paksi bővítéssel összefüggő kezdeményezések voltak már 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is, de a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a bíróságok valamennyi esetben megtagadták azok hitelesítését. Az NVB vélelmezhetően most is így fog tenni; ha mégsem, akkor döntése megtámadható a Kúrián, majd végső esetben az Alkotmánybíróságon - írta.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés