A debreceniek nem akarnak Putyinnak egyetemi díszpolgári címet adni. Nyilván orbáni nyomásra az egyetem szenátusa indoklása szerint mivel Paks 2-vel kapcsolatban Oroszország és a magyar kormány is jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek, ezért megérdemli Putyin a kitüntetést. Egy helyi fiatalok által alapított civil szervezet tiltakozik, szerintük Putyin díszdoktori címe lemoshatatlan szégyent hoz az egyetemre.

Holnap Magyarországra érkezik Vlagyimir Putyin orosz elnök. A látogatásba nem csupán kormányközi találkozók (valószínűleg a paksi beruházással kapcsolatos megbeszélések) és a cselgáncs vébé megnyitó ünnepsége fér bele, az orosz elnök Budapesten átveszi a debreceni egyetem díszpolgári címét is. Az egyetem döntését megtudva indított petíciót egy helyi fiatalok által alapított civil szervezet, a Natív, hogy így tiltakozzanak a döntés ellen- írta a kettősmérce.blog.hu.- mely októbertől mérce.hu néven folytatja az első 100%-ban közösségi finanszírozású hírportálként.

A Kettős Mérce interjút készített az egyik taggal, Lénárt Attilával, aki elmondta, két éve azzal a céllal alakultak, hogy toleránsabbá, zöldebbé és nyitottabbá tegyék a várost. Alapvetően helyi ügyekkel foglalkoznak, ezért is tiltakoznak Putyin kitüntetése ellen.

„(…) két év alatt rá kellett jönnünk, hogy nagyon sok helyi probléma gyökere nem csupán szakmai, hanem a helyi döntéshozatal antidemokratikusságából fakad. Látszólag fenntartják az intézményekben a demokráciát, de a döntésekbe való bevonás és az ehhez szükséges átláthatóság hiányzik. Pontosan ilyen antidemokratikus és átláthatatlan folyamat volt az, amivel most Putyin díszdoktori címét is megszavazta az egyetem szenátusa. És pontosan azt a nyitottságot és toleranciát rombolja le az egyetem szimbolikusan ezzel a döntéssel, ami miatt a szervezetünket megalapítottuk. Debreceni polgárokként és a Natív tagjaiként pedig figyelünk arra, ha valami nem tetszik a környezetünkben levőknek. Ez pedig nem tetszett” – mondja Lénárt Attila.

Mennyire éreztetek nagy felháborodást a döntés kapcsán? – kérdez tovább a lap.

Az ismerősi körünkben komoly felháborodást keltett a döntés, főleg, hogy ez egy szomorú folyamat egy újabb fejezete. Elég az egyetem rektorának kinevezésére, Mocsai Lajos díszdoktorijára és az egyetem lényegében a CEU bezárását sürgető kiállására gondolni. Persze a helyi sajtóban ez a felháborodás nem jelenik meg, mert elhanyagolható a nem Fidesz-közeli debreceni média.

Hogy mehetett át szerintetek ez a döntés a kari szenátuson ennyire könnyen?

Az egyetem szenátusi tagjainak küldtünk körlevelet, melyben arról érdeklődünk, hogy hogyan és miért szavaztak, amint erre a levélre válaszokat kapunk, erről bővebb információt is tudunk nyújtani. Az viszont sajnos tény, hogy nem egy ember pontosan azért ül a Debreceni Egyetem szenátusában, hogy hasonló kérdésekben a kormánynak tetsző álláspont mellett szavazzon.

Szerintetek Putyin díszdoktori címe szégyent hoz az egyetemre?

Hatalmasat, melyet egyhamar nem is lehet lemosni. Egy olyan személyről beszélünk, akiről az Európai Tanács egyértelműen kimondta, hogy egy olyan háborút támogat Kelet-Ukrajnában, melyben már több, mint tízezer ember vesztette életét, valamint amely miatt több millió ember kényszerült elhagyni otthonát.

Orosz világ Debrecenben: mi áll Putyin díszpolgári címe mögött?

A díszpolgári cím nem pusztán gesztus: kemény gazdasági érdekek állnak mögötte – és egy Európa-szerte terjeszkedő orosz alapítvány is feltűnik a háttérben. Putyin kinevezését az egyetem szenátusa korábban azzal indokolta, hogy „mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks II. beruházásban” – a Roszatom ugyanis júniusban együttműködési szerződést írt alá az egyetemmel a beruházás szakember-utánpótlásának képzéséről.

A díszpolgári kinevezés és a Roszatom-paktum menetrendjébe illik, hogy április 26-án – másfél hónappal a szerződés aláírása előtt –  új orosz központot nyitottak a Debreceni Egyetemen. Ez pedig Budapest és Pécs után már a harmadik ilyen egyetemi centrum Magyarországon.  A központ megnyitását az Orosz Világ Alapítvány (Russzkij Mir) támogatta. Az a nemzetközi szervezet, amit Vlagyimir Putyin 2007-ben külön elnöki rendelettel hívott életre, és aminek fő feladata, hogy a kormányzati támogatással összefogja a külföldön élő oroszokat (kisebbségben élőket, külföldön dolgozókat), és megismertesse az orosz kultúrát az érdeklődőkkel.

A Russzkij Mir központok és kabinetek hálózati rendszerére épül: mintegy ötven országban több mint száz orosz központot és csaknem százötven orosz kabinetet hoztak létre, elsősorban felsőoktatási intézményekkel együttműködve.  Ha a hálózatos építkezéssel kapcsolatban valamiért a titkosszolgálati háttér jutna az olvasó eszébe, az nem feltétlenül a paranoia jele: a Russzkij Mirt sokan az orosz nemzetközi befolyásszerzés egyik eszközének tartják. Anna Fotiga lengyel exkülügyminiszter egy tavalyi jelentésében az „EU szétverését célzó agresszív eszközök” között említi az orosz ortodox egyház, a trollok, az RT és a Sputnik mellett az alapítványt is.

Az Ukrajina moloda nevű ukrán lap pedig 2009-ben – két évvel a Russzkij Mir alapítása után – titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva arról írt, hogy az alapítvány szeparatista törekvéseket, pontosabban egy oroszbarát Kárpátaljai Ruszin Nemzetgyűlés nevű szervezetet támogathatott a Kárpátalján. Az alapítványt igazgató Vjacseszlav Nyikonov életrajza sem feltétlenül oszlatja el a gyanút: Nyikonov Sztálin külügyminisztere, Vjacseszlav Molotov unokája. A 80-as években a Lomonoszov egyetem párttitkára volt, majd Gorbacsov idején a párt ideológiai osztályának egyik vezetőjeként, 1991-ben pedig a KGB-elnök munkatársaként tevékenykedett.

A centrum átadásán korábban beszédet mondott Valerij Ljahov, az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövetségének tanácsosa  is: érdekes egybeesés, hogy éppen  Ljahov volt az, aki már 2012-ben, az Antall József Tudásközpont tematikus fórumán arról beszélt, hogy kiegyensúlyozott energetikai kapcsolatokra lesz szükség Oroszország és Magyarország között, előnyös együttműködésekkel kell indulni a jövő felé.

„Természetesen vannak még megoldandó kérdések a jövőt illetően, lásd Paks, Malév stb., amihez még idő kell” – jegyezte meg már akkor a nagykövetségi tanácsos. Két évvel később Paks ügyét kipipálhatta az orosz fél: 2014 januárjában szinte a semmiből, a nyilvánosság kizárásával kötött megállapodást Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a paksi bővítésről.

A beruházás – túl a 12 milliárd eurós orosz hitelfinanszírozáson – több évtizedre befolyásolja Magyarország energetikai fejlesztéseit, és konzerválhatja az orosz energiapiactól való függésünket is- írta a Magyar Nemzet.