Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi bővítés miatt

greenfo/MTI

2018. január 22. 12:09

Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi bővítés miatt

Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságnak a paksi atomerőmű bővítése ellen – jelentette be ma az osztrák környezetvédelmi minisztérium.

Az osztrák kormány azt kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, mellyel jóváhagyták a bővítést – mondta el egy minisztériumi szóvivő. Az Európai Bizottság rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, ha habozás nélkül jóváhagyja az atomerőmű építéséhez nyújtandó támogatást – szólt a tárca indoklása.

A bizottság 2014 novemberében kezdte vizsgálni a paksi atomerőmű-bővítés állami támogatását, végül tavaly ősszel jóváhagyta az orosz hitellel megvalósuló projektet. Az osztrák kormány szerint az Európai Bizottság rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, ha habozás nélkül jóváhagyja az atomerőmű építéséhez nyújtandó támogatást.

Tavaly, a választások előtt már a szociáldemokrata vezetésű kormány is tervezte, hogy bírósághoz fordul a paksi bővítés miatt, mert úgy számoltak, hogy a bővítés állami beavatkozás nélkül soha nem lesz nyereséges. Ezen a szándékon az sem változtatott, hogy közben a néppárti Sebastian Kurz lett a kancellár. 

Az osztrákok azért ellenzik a bővítést, mert a paksi villamos energia olyan pluszkapacitást hoz a nemzetközi hálózatba, amely a német áramtőzsdén várhatóan megawattonként 70 eurócenttel lenyomja az árakat (jelenleg 21,5 eurón állnak). Mivel az osztrák piacon is a német tőzsde az irányadó, a hatást nem tudják elkerülni.

Közben a Párbeszéd bejelentette, ők az Európai Bizottsághoz fordulnak a paksi bővítés miatt. A párt EP-képviselője a Hír Tv-nek azt mondta, a kormány megszegte az Európai Bizottságnak tett ígéretét a paksi atomerőmű bővítése kapcsán.

Jávor Benedek szerint a turbinákra kiírt közbeszerzés szabálytalan lehetett, a kiírást ugyanis csak egy helyen tették közzé. A megbízást az amerikai GE és francia partnere, az Alstom kapta. Közben az LMP az új blokkok helyszíne miatt aggódik, az épületeket ugyanis egy törésvonal fölé tervezték.

A Kádár-korszakban épített paksi atomerőmű adja Magyarország áramtermelésének több mint felét. A négy blokk üzemidejét már meghosszabbították, a reaktorokat a 2030-as évek közepén végleg le kell állítani. Kiváltásukra két nagy teljesítményű blokk épül. A fővállalkozó az orosz állami tulajdonban lévő Roszatom, amely közbeszerzés nélkül kapta meg a 12 milliárd eurós üzletet az Orbán-kormánytól. Az Európai Bizottság hosszas alkudozás után adta áldását a paksi bővítésre. A brüsszeli igenben a miniszterelnök kezdettől fogva biztos volt. A rendszerváltás óta Magyarországon beruházásra ennyi ekkora pénzt még nem költöttünk. Olyan technológiáról van szó, amivel számos nyugat-európai ország rendelkezik, részt akarnak venni az üzletben, az EU pedig védi az érdekeiket, így van ez már csak, ahol hús van, ott légy is van – mondta Orbán Viktor. A brüsszeli alku része, hogy a Roszatom a beruházás 55 százalékára nyílt közbeszerzést ír ki, amelyen az atomenergia-iparban érdekelt nemzetközi cégek is elindulhatnak.

A turbinák gyártására az amerikai tulajdonú General Electric magyarországi leánycége a francia Alstommal állt össze.
A GE nyert a tenderen, de akár a Roszatommal közös cége is szállíthatja a turbinákat Paksra?  A tender kiírása közel sem volt olyan nyílt, mint ahogy a kormány ígérte – mondja a paksi bővítést ellenző Jávor Benedek, aki a zöldek frakciójának tagja az Európai Parlamentben. A környezetvédő politikus az Európai Bizottság illetékes biztosához fordult.

Átnéztük azokat a honlapokat, ahol meg kellett volna jelenni ennek a tenderfelhívásnak, és a hét, levélben foglalt és a Miniszterelnökséget vezető miniszter által említett hét honlap közül egyetlenegynek találtuk a nyomát a tenderfelhívásnak. Gyakorlatilag az első kanyarban a kormány megszegte az Európai Bizottságnak tett ígéretét. Azt, aminek fejében a bizottság eltekintett a kötelezettségszegési eljárás folytatásától – mondta el Jávor Benedek.

Vannak földrengésre, földrengésveszélyre utaló nyomok – az LMP-t egy friss geológiai elemzés aggasztja, amely a napokban jelent meg az Átlátszó.hu-n. Az új paksi blokkok alatt aktív törésvonal található. Az ellenzéki párt szerint a hatósági engedélyt megelőző vizsgálatok hiányosak voltak.

Ezekkel a számításokkal kapcsolatban még el kell mondani azt is, hogy 90 százalékban olyan szeizmológiai modelleket használtak a talajgyorsulás vizsgálatára, kiszámítására, amelyek elavultak, és egyetlen kutatócsoport, egyetlen csapat számította ezeket ki. Semmifajta kontrollja, semmifajta vizsgálata ezeknek nincsen – nyilatkozta Ferenczi István, az LMP elnökségének tagja.

Az új paksi blokkokra orosz hitelt vett fel az Orbán-kormány, a magyar önrész 20 százalék a költségekből.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés