Sólyom, a láthatatlan elnök

2018. január 22. 21:26

Sólyom, a láthatatlan elnök

Bár 2005-ben a Fidesz javaslatára választották meg köztársasági elnöknek, a hatalomra kerülő Orbán Viktor azonban 2010-ben már nem kért Sólyom László államfői tevékenységéből. Pedig jobboldali értelmiségiek tucatjai álltak ki Sólyom jelölése mellett, néhányan „politikai iránytűnek” mások „értelmiségi arisztokratának tartották.

Az ország totális átalakításában a Fidesznek nyilvánvalóan egyikre sem volt szüksége. Pedig az ország hosszabb távon kárt szenved, ha az államfői poszton arra méltatatlan politikai szereplők ülnek. Bár a hivatalától visszavonult Sólyom László csak láthatatlan elnök kívánt lenni, ahogyan alkotmánybíróként iránytűnek tartotta a láthatatlan alkotmányt, de az elmúlt években is jelen volt, s minden fontos témáról elmondta a véleményét. Bizonyítva, hogy nem csak a baloldalt kritizálja, hanem mindenekelőtt azokat a hibákat, bűnöket, amelyek az ország fejlődését akadályozzák. Kardos Ernő írása nem Sólyom Lászlóról, hanem az Orbán kormányról szól – ahogy azt az államfő látja.

Sólyom megy, Schmitt Pál jön

Hivatali ideje lejárta óta Sólyom László nem nyilatkozik, vagy csak nagyon ritkán, de ez mégsem azt jelenti, hogy ne mondaná el véleményét minden fontos közéleti ügyben. A leköszönő államfő már hivatalának átadásakor, 2010-ben jelezte, hogy tisztában van utódja, Schmitt Pál államfői felfogásával. Ugye, az egykori olimpikon maga soha sem tagadta, hogy nem fékezője kíván lenni a törvényhozás lendületének, hanem előrevivő motorja. Ami egyértelműen azt jelentette, hogy nem fog vacakolni holmi alkotmánysértőnek látszó törvények visszadobásával. Aláír és kész. Schmitt Pál be is tartotta a szavát, eszébe sem jutott a jogszabályokat finnyásan visszaküldeni a parlamentnek, vagy az Alkotmánybíróságtól normakontrollt kérni. Talán azt sem tudta, hogy mit is jelent az. Ezt Sólyom idejében érzékelhette, hisz már az elnöki hivatal átadásának ceremóniáján azt mondta: ”láthatatlan elnökként mindig ön mellett fogok állni. Ott leszek, „amikor csak az ön lelkiismeretét ébreszteni kell, vagy meg kell megerősíteni”. Erre azonban nem volt módja a korábbi államfőnek, nem csak azért, mert az új elnök vég nélkül, és boldogan írta alá a vitatható minőségű törvényeket. Végül is ezért választotta pont őt a Fidesz. Igaz, még saját foglalkozását sem tudta helyesen leírni, nála az „államfő” csupán „álamfő” volt. Hiába próbálta volna lelkiismeretét bárki erősíteni, hogy őrködjön már végre kicsit az államrend demokratikus működése felett. Elszívta erejét a plágiumbotrány, ugyanis kiderült, hogy doktori dolgozatát javarészt lopta. Majd következett a bukása, meg az erőn felüli küzdelme a köztársasági rezidencia és az államfői fizetés megtartásáért. Úgy tudjuk, ezen a területen szép sikereket ért el.

Az első év után (2011)

A hatalomból távozó Sólyom László civilként nemcsak láthatatlan lett, de a Fidesz uralom első esztendejében mély hallgatásba is burkolózott. Nem kommentálta az országban zajló átalakulást. Leköszönése után egy év kellett, amíg újra megszólalt, s kritizálta az alaptörvényt. Súlyos visszalépésnek minősítette az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, amely a politikát lényegében a jog fölé helyezte.

Sólyom bírálta még az Alaptörvény egy párti elfogadását is, mert véleménye szerint ezzel az alkotmányozás elvesztette méltóságát.

Az ex-államfő azonban kötelességének tartotta jelezni, nem ellenzéki kritikus, sőt, jóhiszeműen azt mondta: „Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is”.

A második év (2012)

A láthatatlan elnök aztán ismét alámerül, egy évre rá viszont újra megjelenik a Balaton környéki kis faluban, Aszófőn. Egykori tanácsadójának, Török Gábornak a helyi választásában korteskedik, s persze elmondja véleményét az ország állapotáról. Sólyom kritikájáról több esetben nem számolt be a Magyar Távirati Iroda. Talán nem véletlenül, hisz a volt államfő azt mondta, hogy a Fidesz hatalomra jutását követő második évben az alkotmányos kultúra odaveszett. Hogy a kétharmados többség nem ismer korlátot maga felett, és nincs olyan, amit meg ne tenne. Bírálta az alaptörvényt, amely többé nem a politika határait húzza meg, hanem a napi politika puszta eszközévé vált. Állította: nyilvánvalóan alkotmányellenes szabályokat vesznek fel az alkotmányba. És hogy a legsúlyosabb politikai beavatkozások az alkotmánybíráskodást, és a független bírósági rendszert érintették. Az Aszófőiek érzékelték ugyan a beszéd súlyát, de a hétköznapokról szóló fejezetet azért jobban értették: azt, hogy gőzerővel, kíméletlenül folyik mindennek az átalakítása, a törvénygyárban valóságos sztahanovista mozgalom működik. Hogy a változásoknak nincs magyarázata, és az eredménye is bizonytalan. Sőt, a politikai és gazdasági hatalom bebetonozásán túl legfeljebb pillanatnyi taktikai célok ismerhetőek fel. S nem lehet látni, hogy egyes intézkedésekhez valóban szükség volt annyi rombolásra, sérelem okozásra, nemzetgazdasági veszteségre, amennyi történt. Sólyom szóvá teszi még a nyugdíjpénztárak ezermilliárdjainak eltüntetését, az oktatás lezüllesztését.



Az államfő kritizált, de újra jelezte, nem ellenzéki beszédet akart mondani, csupán a jobboldali gondolkodásúakat buzdította, hogy ne tartsák magukban a véleményüket, fogalmazzák meg elvárásaikat a politikával szemben. Amit nehéz volt másként értelmezni, mint hogy ne engedjék elszabadulni a Fideszt.

Bírálat Orbán Viktornak (2014)

A legfrissebb kutatások szerint 2018-ban a magyarok több, mint fele elutasítja Paks II. bővítését, s a Fidesz szavazók közel fele is tiltakozik, hogy az atomerőmű a kormány által tervezett módon épüljön meg. Az ellenzők elsősorban az energiatermelés veszélyességétől tartanak. Sólyom, aki az aszófői beszéde után majdnem két évre ismét láthatatlanná vált, 2014-ben, a paksi bővítés eldöntése után tartotta fontosnak kritikus véleményét a Magyar Tudományos Akadémia nyilvánossággal megosztani. Mindenekelőtt keményen bírálta az Orbán-kormány által titokban megkötött szerződést, ami a teljes társadalmat meglepetésként érte. „Nemcsak az előkészítés folyt titokban, de minden adatot, amely a döntés felelős megítéléséhez szükséges lenne, tíz évre titkosítottak. Pedig a döntést olyan szituációban hozzák, amikor válaszúton van a világ energiatermelése. Másokkal együtt a volt államfő sem látta értelmét a példátlan adósságtehernek, s hiányolta a vitát. Szerinte: ami az egész döntésből, a titkosításból látszik, az a hatalomgyakorlás hitelességi válsága. Egy újabb konferencián visszaemlékezett arra az időszakra, amikor államfőként fogadta Putyin elnököt, aki azzal „gyötörte”, hogy az oroszok bővíthessék Paksot. „Közöltem vele, hogy Magyarországon az államfőnek ebbe nincs beleszólása. Egyébként is az elnöki hivatal megvette már a láncokat, amikkel oda fogom magam kötözni a paksi kerítéshez…”


Sólyom szerint hitelességi válságban a hatalomgyakorlás

Sólyom szerint hitelességi válságban a hatalomgyakorlás

Az elmúlt időszakban többen kritizálták a Sólyom Lászlót, amiért eddig nem fejtette ki véleményét a paksi bővítésről, noha korábban különösen aktív volt környezetvédelmi kérdésekben. A 2014 február 18-i energiaügyi konferencián a volt köztársasági elnök keményen bírálta a paksi bővítésről szóló döntést. Úgy tűnik, mintha az egész politikai elit az oroszok zsebében lenne, ez még Bulgáriában sincs így. A volt köztársasági elnök szerint egy ilyen nagy horderejű döntést komoly előkészítésnek kell megelőznie, ám a kormány döntéshozatala nélkülözi a „szakmailag normális és demokratikusan szükséges” minimumot. Sólyom szerint a kormány kommunikációjában „igénytelen és ellentmondó érvekkel találkozunk”. Sólyom emlékeztetett, hogy köztársasági elnökként is bírálta a 2009-es országgyűlési határozatot, mely a mostani döntést tulajdonképpen előkészítette. Társadalmi vita akkor nem volt, ez most is elmaradt, pedig nem csupán egy villamos erőmű beruházásról van szó, hanem annál sokkal többről, a mostani döntés következményeit még unokáink is viselni fogják.


Az oktatásról (2016)

Sólyom korábban a leghatározottabban tagadta, hogy Magyarországon diktatúra épülne, de az oktatási rendszerről szervezett eszmecserén már kerülgette a fogalmat. „ A rezsim legfőbb jellemzője az erőszakosság, a központosítás, a kíméletlenség, ezzel a szükséges reformokat is félreviszik”- mondta Sólyom László az Orbán-kormány oktatáspolitikájáról. A civil kezdeményezésre létrejövő konferencia tanulsága pedig az volt, hogy „a szürke elit, amely itthon csúcsnak tartja magát, nemzetközileg csak kínosan átlagosan tud teljesíteni.” Sólyom még hozzátette: „az iskola lehetőleg ellentársadalom legyen. Sziget, ami ellenállásra képessé teszi a gyereket, azzal szemben is, amit az utcán vagy a televízióban látni…”

Végül a CEU törvény (2017)

„A CEU-ellenes törvény a jogbiztonság alapvető követelményeinek sem felel meg, lerí róla, hogy alkotmányellenes – ezt az általa is alakított Eötvös Csoport fórumán mondta Sólyom László. Az egykori államfő ezúttal kerülte a hosszadalmas elemzést – mint mondta -, az alkotmányellenesség annyira egyértelmű, hogy azt egy másodéves joghallgatónak sem kell túlzottan magyarázni. Sajnos erről a hivatalban lévő államfőt, Áder Jánost nem sikerült meggyőzni, pedig az ország érdeke lenne, hogy a felsőoktatási törvény szabályozása megfeleljen az Alaptörvénynek. Amikor pedig az emberek tízezrei vonultak utcára, tiltakozva a kormány oktatáspolitikája ellen, akkor többen is látták Sólyom Lászlót, az államférfit a tüntetők között…
Kardos Ernő Fühü.




Kapcsolódó anyagok Környezetvédelmi outlet – gazda nélküli sodródás
Legyen újra Sólyom az elnök!

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés