Korábban soha nem látott mértékben dübörög a világ idegenforgalma, miközben az is egyre világosabbá válik, hogy a turizmust kordában kell tartani a környezetkímélés és a fenntartható fejlődés jegyében.
Erre ma már sok helyen látunk példákat, és bár egy részük inkább tüneti kezelésnek tűnik, azért jó az irány. Szóval van mit követni.
A turizmus élénkíti a gazdaságot és munkahelyeket teremt, turistának lenni pedig egyértelműen az egyik lehető legboldogabb létállapot – legyen valaki hátizsákos vagy buszos csoporttal utazó turista, a Bahamákon nyaraló vagy a közeli hegyekben kiránduló utazó, teljesen mindegy. A turizmus egyértelműen egy nagyon pozitív töltetű szó, legalábbis az volt néhány évvel ezelőttig. Mostanra azonban az ágazatnak elkezdtük meglátni az árnyoldalait is, kihalljuk már a szó negatív mellékzöngéjét. Ennek megfelelően a turisták békés, szalmakalapos emberekből kezdenek átalakulni arctalan, mindenen keresztülgázoló, zajos és környezetszennyező tömegekké, egymás elől takarják ki Rómában a Trevi-kutat, hajójukkal belerondítanak Velence tengerre néző kilátásába. „DiCaprio öblét”, a thaiföldi Maya Bayt pedig annyira sokan keresik fel A part című film 2000-es premierje óta, hogy a helynek épp a legnagyobb értéke, azaz az érintetlensége veszett oda mostanra.
Egyértelmű, hogy a turizmusnak, egy bizonyos nagyságrend felett, van életszínvonalat romboló hatása (elviselhetetlen tömeg bizonyos városrészekben, a lakhatási viszonyok megváltozása az Airbnb-k miatt) és környezetkárosító következménye is. A hazai utazók körében is kedvelt fapados cég, a Ryanair például az első légitársaság, amely bekerült Európa 10 legnagyobb szén-dioxid kibocsátója közé, és egyben ez az első nem széntüzelésű erőmű, amely rajta van ezen a tízes szégyenlistán.
Vannak, akik ezt nem hagyják annyiban. A tibeti turisztikai hatóság például rendszeresen tart takarítóakciókat a hírhedten szemetes Mount Everesten, a Maya Bayt lezárták egy hosszabb időszakra, hogy a természetnek az erős turisztikai leterheltség után legyen ideje regenerálódni. Hasonló okokból lezárták a kirándulók elől egy időre Izland Fjaðrárgljúfu nevű kanyonját is, mert az túl népszerű lett Justin Bieber itt játszódó videoklipje miatt. Velencében a lakosság elérte, hogy a nagy hajók távolabb horgonyozzanak le, Róma belvárosából pedig kitiltotta tavaly a városvezetés a turistabuszokat.
Nem kell külföldre menni rossz példáért
Az egyik leginkább vitatott téma Budapest városfejlődésében jelenleg az úgynevezett „túlturistásodás” (overtourism) a belvárosi VI. és VII. kerületben. A „túlturistásodást” a Felelős Turizmus Partnerség (2018) a következőképpen definiálta: „olyan turistacélpontok, ahol a vendéglátók, a vendégek, a helyiek vagy a látogatók úgy érzik, túl sok a látogató, és az életminőség a környéken vagy az élmény elfogadhatatlan mértékben leromlott”.
A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában egy érdekes tanulmány született A túlturistásodás Budapest bulinegyedében címmel. Érdemes beleolvasni.
Egyértelmű azonban, hogy nem elég a turisztikai hatóságokra, önkormányzatokra és a természetvédelmi őrökre bízni a környezetünk megóvását. Hogy a zaj-, víz- és légszennyezéssel járó idegenforgalmi ipar ne okozzon további maradandó károkat az élővilágunkban – magyarán, hogy 50 év múlva is legyen hová elutaznunk – nekünk személyesen is tennünk kell. Ezt már sok szervezet, alternatív szállásadó vagy akár utazó Insta-sztár is felismerte, így szerencsénkre terjednek azok a megoldások, amelyek által etikusabbá és környezetbarátabbá tehetjük az utazásainkat.
A HVG most néhány ilyen megoldást, tanácsot gyűjtött össze, a nyári szezon előtt pont jól jöhet.
