1946 és 1958 között az Egyesült Államok 67 nukleáris fegyvertesztet hajtott végre a Marshall-szigeteknél, 1954-ben például az ország eddigi legerősebb fegyverét, egy hidrogénbombát robbantottak fel a Castle Bravo művelet során. A teszteket az atoll lagúnáiban, a szárazföldön és víz alatt végezték, a radioaktív anyagok az óceán északi részéig is eljutottak.
Az 1970-es években Amerika összegyűjtötte a szennyezett talaj egy részét, és egy robbantási kráterben helyezte el a Enewetak-szigeten (Enewetak Atoll). A hulladékot egy 45 centiméter vastag betonréteggel fedték be. A mélyedés alján utóbb repedések alakultak ki, a szakértők pedig attól kezdtek félni, hogy a tengerszint emelkedésével és a trópusi viharok sűrűsödésével az anyag az óceánba áramolhat.
Jack Ading Marshall-szigeteki szenátor szerint a szarkofágban plutónium-239-et is raktároznak, ez a világ egyik legveszélyesebb anyaga – írja az IFLScience. „A szarkofágból a környező természetbe szivárog a méreg” – mondta Ading.
Egy 2013-as vizsgálat szerint a helyi lagúnák szennyezettsége már most is súlyos, a tároló alatti víz szintje pedig egyre növekszik. 2018-ban az is kiderült, hogy a Bikini- és az Enewetak-atoll még ma is jelentős forrása az Észak-Csendes-óceánon észlelt radioaktivitásnak.
Bár az Egyesült Államok szerint a probléma nem jelentős, az ENSZ mégis aggodalmát fejezte ki.
