A tavaszi súlyos aszályt júniusban villámárvizek sorozata követte. A heves esőzések nem kímélték sem a fővárost, sem a vidéket, az anyagi kár jelentős volt és az áradásban egy ember is életét vesztette. Bár Magyarország éghajlatát tekintve a nyár a legcsapadékosabb időszak, azonban annak időbeli eloszlása a szélsőségek felé megy el. Kis Anna meteorológus elemzése.
A klímamodell szimulációk szerint ebben az évszázadban növekedni fognak a szélsőséges csapadékesemények, mind az intenzitásukat, mind a gyakoriságukat tekintve. Amellett, hogy mérsékelnünk kellene a klímaváltozást, elengedhetetlen volna, hogy városi infrastruktúránkat a várhatóan növekvő szélsőségekhez igazítsuk. Ehhez pedig sokkal több természetközeli megoldást kellene bevezetnünk viszonylag gyorsan.
A rendkívül száraz április után az elmúlt napokban többször is előfordult, hogy a várható heves esőzések miatt adott ki riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat. A fővárosban, a 2020. június 12-ei intenzív csapadékhullást erős szél és jégeső kísérte, amely fennakadást okozott a közlekedésben, valamint több nagyobb bevásárlóközpont is beázott. A viharok okozta károk egyetlen hétvége alatt elérték a 1,5 milliárd forintos összeget. A vasúti közlekedést sem kímélték a viharok; a Nagymaros és Szob közötti szakaszon még mindig zajlanak a helyreállítási munkálatok a heves esőzések okozta fakidőlések, sárelöntések miatt. Békés megyében pedig egy tubát figyeltek meg, amely a tornádók kialakulásának egy kezdeti fázisa. Tótvázsonyban egy idős nőt a saját kertjében sodort el a víz, akit a kiérkező mentők már nem tudtak újraéleszteni.
A villámárvizek nem csak Magyarországot sújtották az idei nyár eleji időszakban. Csehországban például törmelék és sár torlaszolta el az utakat Zlin régióban, és Olomouc régióban is villámárvíz alakult ki. Oskavában a Cseh Hidrometeorológiai Intézet 85 mm csapadékot regisztrált 24 óra alatt, az Oskava folyó vízállása egy nap alatt 1,28 m-ről 3,31 m-re nőtt. Ugyanakkor Korzikán június 11-én csupán néhány óra alatt kéthavi csapadékmennyiség hullott le (kb. 44 mm 4 óra alatt), ami villámárvizeket eredményezett, 70 embert kellett evakuálni az otthonából. Szintén június 11-én, Ankarában, 14,4 mm napi csapadékösszeget regisztráltak, másnap pedig 31,9 mm-t. A kiadós esőzések következtében az utak elmosódtak, sár és törmelék, elhagyott járművek jellemzik a tájat.
Mi kell egy villámárvízhez?
A villámárvizek kialakulásakor alapvető fontosságú, hogy rövid időn belül (maximum hat óra alatt) az átlagosnál több csapadék essen egy adott területen. Ennek hátterében jellemzően konvektív csapadék áll. Ilyenkor a levegő sűrűségkülönbségéből eredő instabilitás miatt alakul ki függőleges irányú mozgás, amely eredményeként kialakul a felhő. Ez a jelenség elsősorban a nyári félévhez köthető, hiszen a sűrűségkülönbség abból ered, hogy a felmelegedett felszín magasabb hőmérsékletű a környezetéhez képest. Magyarország éghajlatát tekintve amúgy is a nyár a legcsapadékosabb évszak, és az egyszerre nagyobb mennyiségű csapadék lehullása is erre az időszakra jellemző, viszont az elmúlt években gyakoribbá vált az egy nap alatt lehulló jelentős csapadékú (> 10 mm) napok száma és ez a jövőben fokozódni fog a becslések szerint.
Ezt a hirtelen jött vízmennyiséget általában nem képes befogadni/elvezetni a felszín. A talajba való beszivárgás több időt vesz igénybe, mint amilyen ütemben hullik ilyenkor az eső, ha pedig vízzáró rétegre (itt gondolhatunk vízzáró kőzetre vagy akár betonra is) esik a csapadék, akkor nem is tud beszivárogni, szükségszerűen lefolyik. Kedvez a villámárvizek kialakulásának az is, ha nagy lejtőszögű a felszín és gyér a vegetáció (nincsenek például erdők, hogy segítsék a vízvisszatartást). A patakmedrek tisztításának elmaradása is növelheti a villámárvizek kockázatát.
Folytatás a másfélfokon: Mi várható a jövőben a villámárvizeket illetően hazánkban?
