Ausztráliában mostanra egyetlen olyan terület sem maradt, amely ne viselné magán az emberi tevékenység nyomait. Az érintetlenül maradt szárazföldnek pedig mindössze 11 százaléka természetvédelmi terület egy friss kutatás szerint.
A világ szárazföldi ökoszisztémáinak csupán 2,9 százaléka maradt érintetlen – ismerteti brit kutatók eredményeit a Guardian. A vadonnak az emberi tevékenység által háborítatlan töredékei főként az Amazonas és Kongó trópusi erdeinek, Kelet-Szibéria és Észak-Kanada erdeinek és tundráinak, valamint a Szaharának a részei. Az invazív, idegenhonos fajok, például a macskák, rókák, nyulak, kecskék és tevék súlyos károkat okoztak viszont Ausztrália élővilágában. Mint megállapítják:
Ausztráliában mostanra egyetlen olyan terület sem maradt, amely ne viselné magán az emberi tevékenység nyomait.
A kutatás azt is írja, a nagytestű emlősök eltűnésére vonatkozó adatokkal kiegészítve, már csak a szárazföldi vadon 2,8 százalékának elővilága tűnik „működésében” is érintetlennek. Az érintetlenül maradt 2,8 százaléknak pedig mindössze 11 százaléka természetvédelmi terület.
Az új tanulmányhoz az élőhelyek ember okozta károsodását bemutató térképeket kombinálták olyan térképekkel, melyek megmutatják azokat a helyeket, ahol eltünedeztek az állatok, vagy túl kicsi a számuk ahhoz, hogy egészséges ökoszisztémát tartsanak fenn. Erről a kutatást vezető Andrew Plumte azt mondta, a 3 százalékos becslés ugyan nyers, ám jelenleg ez az egyetlen rendelkezésre álló térkép a környezeti károkról.
Széles körben elfogadott, hogy a biodiverzitás válságban van, az oroszlánoktól a rovarokig sok vadon élő populáció zsugorodott jelentősen, többnyire az az építkezések és növénytermesztés érdekében tönkretett élőhelyeik miatt. Egyes tudósok már a Föld hatodik tömeges fajkihalásaként hivatkoznak a jelenségre, melynek súlyos következményei vannak az élelem- és tisztavíz-ellátottságra. A Frontiers in Forests and Global Change című tudományos lapban megjelent kutatás 7000 faj elterjedését bemutató térképet használt. Az adatok nagy része emlősökre vonatkozott, de számos madár, hal, hüllő, kétéltű és növény adatait is elemezték.
