A szántóföldekről és rétekről a madarak 40 százaléka eltűnt 1998 óta. A BirdLife Ausztria állatvédő szervezet szerint 61 %-kal kevesebb rozsdás csukot (Saxicola rubetra), 48 %-kal kevesebb erdei pityert (Anthus trivialis) és 34 %-kal kevesebb citromsármányt (Emberiza citrinella) számoltak össze.
A madárvédők úgy vélik, a virágzó mezők késleltetett kaszálása biztosíthatná a túlélést e fajok számára. Ez korábban a bodzavirágzás idején kezdődött, az intenzív mezőgazdálkodás és tejtermelés miatt azonban a lehető legkorábbi kaszálás vált gyakorlattá. Ez a réti madarak kihalásának fő oka.
A réti és mezei madarak éppen fészkeiket építik vagy már utódaikat nevelik. A korai kaszálás okozhatja egyrészt a tojó halálát, amely a költés alatt csak az utolsó pillanatban hagyja el a fészket, másrészt a fiókák halálát is, amelyek még nem röpképesek – magyarázta Katharina Bergmüller, az állatvédő szervezet osztrák tagintézményének munkatársa.
Az erőteljes trágyázás és a réti virágok felmagzásának elmaradása is ront a helyzeten, ez ugyanis a biodiverzitás csökkenéséhez, végeredményben a virágok, rovarok és madarak kihalásához vezet.
A kaszálás legalább június 15. utánra való halasztása vagy a két kaszálás között legalább tízhetes szünet biztosítása alapfeltétele a faji sokszínűség visszanyerésének
– tette hozzá a szakértő, aki szerint az állatvilágnak tíz százaléknyi természetes területre, például legelőkre és bozótosokra van szüksége, Emellett a zöld területeket évente legfeljebb két-háromszor volna szabad kaszálni.
Az Európai Unió közös agrárpolitikai stratégiai tervének jelenlegi tervezete csupán 7 százaléknyi területre ígér javulást.
