Áradások, földrengések, szárazság és szélviharok – az elmúlt hetek is bemutatták, hogy ezek a katasztrófák egyre gyakoribbak Európában és hazánkban is. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre kiterjedő adatelemzése most láthatóvá tette, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában. Magyarországot elsősorban az áradás és az aszály sújtja – és a globális klímatrendeket figyelembe véve ez egyre jellemzőbb lesz, így a gazdaságfejlesztési terveknek érdemes számolni a katasztrófák rövid és hosszú távú hatásával.
Észak-Magyarország is szerepel a természeti katasztrófák miatt gazdasági károkat elszenvedett régiók uniós toplistáján – Romániával és néhány cseh és lengyel régióval hasonló szinten. A hazai területek esetében ez az éves bruttó hozzáadott érték 0,2-0,3 százalékának megfelelő átlagos éves gazdasági kárt és veszteséget jelent – bár egyes években a károk mértéke elérte a 2-3 százalékot is. Ez nagyjából egyenértékű a COVID-19 járvány által 2020-ban okozott károkkal – derül ki a Cambridge Econometrics kutatásából, amely az uniós országokban a természeti katasztrófák miatt 1995 és 2017 között elszenvedett gazdasági veszteségeket vizsgálta.
Az európai országok több mint 77 milliárd eurónyi kárt szenvedtek el természeti katasztrófák következtében ebben az időszakban – ez nagyjából Budapest éves költségvetésének hetvenszerese. A teljes összegből 44 milliárd euró közvetlen, 33 milliárd euró pedig a közvetett kár. A természeti katasztrófáknak leginkább kitett terület Közép- és Kelet-Európa, illetve Délkelet-Európa, bár néhány kisebb olaszországi, írországi és brit régió is jelentős károkat szenvedett el a vizsgált bő két évtizedben.
„A régiós eloszlás vizsgálata amiatt is fontos, mert a katasztrófák által leginkább sújtott országok jellemzően szegényebbek és a gazdaságuk nagyobb mértékben támaszkodik olyan tevékenységekre, mint például a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyártóipar. Ezeket viszont a természeti katasztrófák és az általuk okozott ellátási zavarok nagyobb mértékben tudnak megzavarni és visszavetni, mint a fejlettebb régiók gazdaságát” – emeli ki a kutatás jelentőségét Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője, aki a nemzetközi sztenderdek alapján dolgozó hazai elemzőcsoportot irányította.
A magyar régiókat elsősorban a szárazság és az árvizek hozzák nehéz helyzetbe, míg Európa tengerparti és hegyvidéki területein a szélviharok, a hegyek lábainál és a folyóvölgyekben pedig az áradások okozzák a legtöbb kárt. Míg a földrengéseket a Föld mélyében zajló folyamatok határozzák meg, a másik három környezeti esemény a felszín felett történik, és a globális trendekből látszik, hogy hatásukat a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás egyre inkább felerősíti.
„A jövőben egyre több és egyre nagyobb hatású természeti katasztrófával kell számolni. Ezek gazdaságra gyakorolt hatását az Uniónak, a tagországoknak és az egyes régióknak is egyre fontosabb gazdaságfejlesztési tényezőként kell figyelembe venni a jövőben” – teszi hozzá Fazekas Dóra.
Az Európai Unió területi kutatásokkal foglalkozó szerve, az ESPON (European Spatial Planning Observation Network) megbízásából elvégzett kutatás éppen ezért azt célozza, hogy felderíthető legyen a tipikus katasztrófatípusok földrajzi és régiónkénti eloszlása és ezek gazdasági hatásai. Így az Európai Unió és az érintett tagországok olyan gazdaságfejlesztési terveket készíthetnek, amelyek ezeket az adottságokat és a katasztrófák által okozott károkat is figyelembe veszik, és olyan fejlesztési irányokat határoznak meg, amelyek segítenek az országoknak csökkenteni az egyre szélsőségesebbé váló természeti viszonyoknak való gazdasági kitettségüket.
A különböző természeti katasztrófákat összehasonlítva kiderül, hogy a folyók áradása okozta a legnagyobb kárt (a teljes kárérték 37%-át) 1981 és 2010 között, míg a szélviharok 31 százalékkal a második, a szárazság pedig 16 százalékkal harmadik legtöbb kárt okozó természeti csapás Európában.
A globális klímatrendekből kiderül: a természeti csapások Magyarországot is egyre inkább érinteni fogják. A jövőre vonatkozó tervezésnél ezért egyre nagyobb mértékben figyelembe kell venni a természeti csapások gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait. Be kell kalkulálni olyan beruházásokat, amelyek a katasztrófák hatását csökkenteni tudják, emellett olyan gazdaságfejlesztési programokat kell indítani, amelyek segítik a természeti csapásoktól kevésbé függő tevékenységek, mint például a szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés erősödését – teszi hozzá a Cambridge Econometrics szakértője.
Lásd még: Mintha háború közelegne – sebezhetők városaink a szélsőséges időjárással szemben
A Cambridge Econometricsről
A Cambridge Econometrics gazdasági kutató-tanácsadó cég, irodái Cambridge-ben, Brüsszelben és Budapesten működnek. Szakterülete a szakpolitikai folyamatok értékelése és kimeneteinek előrejelzése gazdasági modellezés és adatelemzési technikák alkalmazásával. A Cambridge Econometrics Hungary 2018-ban kezdte meg működését, elsődleges célja, hogy a Cambridge Econometrics szemléletével, módszertanával és eszköztárával összhangban a közép-kelet-európai régióban bővítse a gazdasági tanácsadási szolgáltatásokat, és projektjeivel támogassa a magyar és régiós gazdaságot.
Egyre összetettebb világunkban végtelen mennyiségű adathoz férünk hozzá. A Cambridge Econometrics segít mindezt átláthatóvá tenni, és megmutatni az adatokban rejlő lényeget. A tanácsadó cég gazdasági modelljei trendeket rajzolnak fel, és a valós szcenáriók várható hatásait jelzik előre. Az elmélet helyett bizonyítékokon alapuló gyakorlati meglátásaival a Cambridge Econometrics a kormányzati, az üzleti és a civil szféra döntéshozóit és stratégiai tervezőit támogatja a társadalom előtt álló összetett kihívások kezelésében.
A Cambridge Econometrics egyedülálló, a teljes gazdaság makroszintű modellezését lehetővé tevő saját módszertant fejlesztett ki és alkalmaz E3ME néven. A kutatócég a következő területek elemzésével foglalkozik: innováció; infrastruktúra; adó- és pénzügyek; ágazatok, kereskedelem és versenyképesség; régiók, városok és kistérségek; foglalkoztatás és képzettség; egyenlőtlenség és szegénység; népesség, migráció és lakhatás; egészségügyi és szociális ellátás; energia; éghajlat; körkörös gazdaság; valamint a természeti erőforrások.
Nyitókép: Víz alá került járművek B265-ös autópálya Nyugat-németországi Erftstadt 2021 07 17 SEBASTIEN BOZON AFP
