A tavaly októberi vörösiszap-katasztrófát követően mindenféle szennyeződéstől sikerült megmenteni a folyókat és más élővizeket, ezt az elmúlt egy év mérési eredményei is bizonyítják – mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezeti ügyekért felelős államtitkára Kolontáron.
Az államtitkár sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a Rábát, a Mosoni-Dunát és a Dunát a gipszezésen és a magnézium-nitrát adagolásán túl biosavazással is mentesítették a szennyezésektől, és a pH-érték állandó szinten tartásával is biztosították, hogy a nehézfémek ne legyenek vízben oldhatóak. A kárfelszámolási munkák következtében Kolontáron a kettes gát környezetében szennyezett a terület, mivel a vörösiszap eltakarításán dolgoznak. Az államtitkár szó szerint idézte a Greenpeace közleményéből Herwig Schustert, a Greenpeace Ausztria szóvivőjét, aki szerdán közölte: a kukorica és a talaj szennyezettsége az általuk vártnál – és a katasztrófa súlyosságát figyelembe véve – kedvezőbben alakult, ugyanakkor ahhoz, hogy a folyók ismét működő ökológiai rendszerré alakulhassanak, el kell távolítani a felhalmozódott szennyező anyagokat. Illés Zoltán úgy fogalmazott: "jelentjük, ez mind megtörtént".
A Torna-patak alumíniumkoncentrációjára vonatkozó vádakra a politikus azt felelte, hogy a tudomány mai állása szerint 8 és 14-es pH érték között az alumínium mindig aluminát formájában van jelen. Az egyes és kettes kolontári védőgátak közötti mentesített terület talajának pH-értéke biztosan e kettő között van. A mentesítéskor el kellett dönteni, hogy ott marad a kiömlött vörösiszap és ott szennyez, vagy eltávolítják, és akkor nem szennyez a jövőben, és ez utóbbit választották – mondta. Hangsúlyozta: a felszíni vizek alumíniumtartalmára vonatkozóan sem az unióban sem Magyarországon nincs határérték.
A Greenpeace Ausztria szeptemberben végzett vizsgálatai eredménye alapján szerdán azt közölte, hogy a vörösiszap-katasztrófa után csaknem egy évvel is magas, a határértéket jóval meghaladó az alumíniumkoncentráció a Torna patakban. A Greenpeace a Torna patakból, valamint a Kolontár és Devecser között fekvő kukoricaföldek talajából, illetve a kukoricából vett mintát, és ezeket vizsgáltatta meg a bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatallal. A Torna patakból vett mintában literenként 670 mikrogramm alumíniumot mutattak ki a vizsgálatok, miközben már 100 mikrogramm/liter is káros egyes halfajták számára, mivel az alumínium a kopoltyúban elraktározódik – írta a zöldszervezet a honlapján található összefoglalóban.
épül a kolontári emlékpark MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Illés Zoltán sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy Bécsnél mintát vettek a Dunából, és az eredmények semmivel sem jobbak a nehézfémeket tekintve, mint a Duna magyarországi szakaszán.(mindkét helyen a határértékek alatt vannak) A sajtótájékoztatón Dobson Tibor dandártábornok, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalvezetője és Muhoray Árpád vezérőrnagy, az újjáépítési kormányzati koordinációs törzs parancsnoka a katasztrófavédelem térségben végzett munkáját összefoglalva elmondta, hogy az elmúlt évben összesen 145 ezer ember dolgozott a károk felszámolásán. A katasztrófavédelem munkája a tragédia évfordulóját követően befejeződik, a kormány kártalanította az embereket – tették hozzá.
A Torna-patak kolontári hídjánál megtartott sajtótájékoztatót követően egy tucatnyi Greenpeace-aktivistából és külföldi újságírókból álló csoport tagjai az iszapömlés óta megtett intézkedésekről és a kárfelszámolásról kérdezték a környezetvédelmi államtitkárt.
