Az ellenzéki összefogás pártjai szerint a kormánytöbbség által éghajlatvédelmi javaslataik “kiherélésével” elfogadott tavalyi szabály sérti az egészséghez fűződő alapjogainkat. Így a regula alaptörvény-ellenességének megállapítását kérik az Alkotmánybíróságtól.
Az LMP kezdeményezésére az ellenzéki összefogás képviselőcsoportjai tegnap az Alkotmánybírósághoz fordultak az általuk tavaly benyújtott, de a kormánytöbbség által “kiherélt” klímatörvény utólagos normakontrollját kérve – közölte a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd.
A klímatörvény azért alkotmányellenes, mert nem biztosítja a természeti értékek megőrzését és jogot az egészséges környezethez – vélik.
Április végén a Német Szövetségi Alkotmánybíróság megvétózta a német klímaszabályt, mert az nem fékezi eléggé a szén-dioxid-kibocsátást és veszélyezteti a jövő nemzedékek szabadságjogait – hozták fel példaként. Ennek megfelelően 2022-ig szigorítani kell az ottani szabályt. A parlament kormánypárti többsége egy éve fogadta el a klímatörvényt. Az eredetileg ellenzéki előterjesztést a Fidesz-KDNP jelentősen megnyirbálta, kigyengítette. Az így elfogadott változat szerint Magyarország az 1990-es szinthez képest 2030-ig legalább 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezzel az értékkel viszont az emberiség nem kerülheti el a világszintű felmelegedés okozta súlyos, saját létét is kockáztató hatásait – vélik.
Az ENSZ tudományos jelentésének megfelelő pályához 2030-ig legalább 65 százalékos kibocsátás-csökkentést sürgetnek. Az elfogadott változatból hiányolják az energiafogyasztás-csökkentési követelményeket is. Pedig enélkül nem beszélhetünk fenntarthatóságról és nem érhetők el a klímacélok. De szerintük messze elmarad a lehetőségeinktől a 2030-as megújulóarányra vonatkozó 21 százalékos vállalás is. (Megjegyzendő: az Orbán-kabinet ezt az értéket még a 32 százalékos uniós átlagcélhoz nyújtotta be, ami azóta 40 százalékra nőtt.)
A törvény arra sem tér ki, miként alkalmazkodjunk az immár elkerülhetetlen változásokhoz. A kezdeményezés sikere esetén az Országgyűlésnek szigorítania kell a célokat. Ez áll összhangban az alkotmányos értékekkel és ad megfelelő választ az éghajlatváltozás kihívására. Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még megállíthatjuk a klímakatasztrófát – írják, ennek megfelelő döntést várva az Alkotmánybíróságtól. A kormánypropaganda egyébként e botrányos előzmények helyett azt dörgöli rendszeresen az ellenzéki képviselők orra alá, hogy “nem szavazták meg” az ugyane törvényben rögzített, az uniós célokkal egybeeső, 2050-es, teljes nettó szén-dioxid-kibocsátás-mentesítést. Amúgy az ellenzéki összefogás kétségkívül nem 2050-re, hanem annál is korábbra ígér klímasemlegességet.
