Környezet-és Természetvédő Szervezetek 22. Országos Találkozója 2012. március 15-18- között Kiskunhalason lesz. Az OT honlapja folyamatosan frissül, a jelentkezési határidő márc. 6.
A hazai non-profit szférában talán egyedülálló a zöld szervezetek érdekképviseleti és kommunikációs rendszere. A rendszerváltozás környékén és azt követően nagy számban létrejövő zöld szervezetek az összefogás erejét felismerve viszonylag hamar elkezdték felépíteni saját hálózatukat. 1991 óta minden évben megrendezik országos találkozójukat (OT) 300-600 fő (az utóbbi években kiegészülve határon túli szervezetek) részvételével, tanácskoznak és megválasztják a maguk delegáltjait, akik szakmai intézmények és a minisztérium egyes bizottságaiban képviselik a természetvédőket. Ez a képviseleti rendszer az elmúlt nagyjából húsz év munkájának eredménye, melynek kiteljesedésében többek között a társadalmi részvétel megvalósulása iránt hajlandóságot mutató állami szektor egy-egy tagja és néhány nagy szaktudással és komoly tekintéllyel bíró közszereplő is szerepet vállalt. Az együttműködés sikerei folytán a találkozókon szavazással megválasztott delegáltakat az éppen illetékes minisztérium és a hozzájuk tartozó szakmai intézmények fogadták, és bár eltérő bizalommal viseltettek irántuk, túlnyomórészt szavazóképes félként kezelik, kezelték.
Hogy a jövőben ez a rendszer fennmaradhat-e, most még nem lehet tudni. Fennáll a veszélye annak, hogy a társadalmi részvétel bizonyításaként megtűrt látszattevékenységet folytathat majd a döntéshozatalba való beleszólás (feltehetően csak vélt) jogát igénylő zöld szervezetek képviseleti köre, amennyiben egyáltalán lesz hol képviseltetniük magukat. Mostanra ugyanis az egész szektornak az egyik fő bizonytalansági tényezője a közigazgatási rendszer átalakulásából adódó átrendeződés. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a szaktárca megszüntetése, beolvasztása a Vidékfejlesztési Minisztériumba a háttérszervezetek, háttérintézmények átalakulását eredményezte, a környezetvédelem pedig noha nem tartozott eddig sem a preferált területek közé, lassan a háttérintézményekből is kiszorul.
Az együttműködés keretén belül a zöld szervezetek a környezetvédelmi ügyeket érintő területeken, ha szót nem is minden esetben, de legalább betekintési lehetőséget kaptak a Tisza Részvízgyűjtő Tanácstól kezdve a Növényvédelmi vagy például Géntechnológiai Bizottságig, összességében több száz előkészítő munkát folytató, szakmai és pályázatokat kezelő bizottság munkájába. Ezeknek a bizottságoknak, tanácsoknak egy részét az elmúlt évben össze sem hívták, ami azért is aggasztó, mert nem csupán a civil képviselet kiszorulását jelzi, hanem a szervezeti átalakítás, a személycserék és a környezetvédelemben érzékelhető kormányzati inaktivitás miatt akadozó munkára is utal.
A másik igencsak komoly bizonytalansági tényező, ami már nem csak a felépített érdekképviseleti rendszert veszélyezteti, hanem sok szervezetnél magát a működést is, a támogatás vagy inkább annak hiánya. Apadó forrásokkal kell számolni, egyre szigorúbb követelményeket támasztanak a pályáztatási rendszerben, miközben a nyertes pályázatok kifizetései sokszor hónapokat vagy akár éveket is csúsznak még előfinanszírozott pályázatoknál is, és a fennmaradásért küzdő egyesületek, alapítványok között rivalizálás indulhat, ami mindenképpen rányomhatja a bélyegét az eddigi eredményekre. A feszültséget emellett fokozza az a ki nem mondott, de tudott tény is, hogy támogatás terén a lehetőségek tovább szűkülnek a pénzosztók érdekeltségi köréhez tartozó alapítványok megjelenésével, ami könnyen vezethet bizalmi válság kialakulásához.
A zöld szervezetek tovább tanácskoznak, immár huszonkettedszer, az éves találkozónak Kiskunhalas ad majd otthont március 15-18. között. A találkozó (teljes nevén Környezet-és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozója) egyébként nem csupán a sebek nyalogatásával telik, miután évente más szervezet a házigazdája más helyszínen, az oda látogatók jobban megismerhetik az adott térséget, annak természeti adottságait és környezeti problémáit egyaránt. A bizalmi válság elkerülésére és a „sorok zárására” pedig éppen az előprogramként szervezett kirándulások és a plenáris ülések, szekcióülések között zajló kötetlen beszélgetések adhatnak jó alkalmat. Előbbi egy szakmai előadó vezetésével, előadók közreműködésével zajló előadás és vitafórum, utóbbi a résztvevők által javasolt kiemelt témák körül zajló műhelymunka, melynek konklúzióit állásfoglalás formájában teszik közzé a szervezők.
Az idei Zöld OT plenáris ülései többek között a 2014 és 2020 közti tervezési időszak és az EU környezetvédelme, a Duna-Tisza csatorna és a Csongrádi vízlépcső, Agrár-környezetvédelem (a klímaváltozás hatásai, vízgazdálkodás, tájgazdálkodás); Életképes gazdálkodási formák bemutatkozása (mintagazdaságok, családi gazdaságok, élhető kistelepülések), Alternatív válságkezelés: mit tud felmutatni a zöld oldal a társadalom egésze számára (zöld háztartás, zöld államháztartás) témakörben zajlanak majd.
A találkozó nyitott, bárki regisztrálhat és részt vehet rajta, és nem csupán a zöld szervezetek tagjai közül, a résztvevők kitelepülés során mutatják be tevékenységüket és adnak hasznos tanácsokat az érdeklődőknek a környezet-és természetvédelem, környezeti nevelés, fenntartható fejlődés terén. További részletek a találkozó weboldalán.
Kapcsolódó anyagok:
