Nyilván örülök a növekvő magyar napelemkapacitásoknak, amelyek mára elérték a 2000 MW-ot (a Paksi Atomerőmű névleges kapacitását), de a bővülés feletti örömünk közepette jó, ha azt is észben tartjuk, hogy ez a gyarapodás döntően nem a helyi közösségek energiautonómiáját, a helyi gazdaságok megerősödését szolgálta, hanem külföldi (olykor offshore hátterű) befektetők, Fidesz-környéki oligarchák, vagy a kettő kombinációjaként funkcionáló Adnan Polat érdekeit.
A Szolidáris Gazdaság Központ tanulmánya részletesen bemutatja, hogy az elmúlt évek napelemboomja a megújuló energia forradalmat is amolyan fideszesen mutyis, korrupt módon valósította meg. A tanulmány itt is: a napelemboom sötét oldala (4,3 MB pdf.)
És a tanulmány még nem is foglalkozik az egyik legnagyobb kérdéssel: 2016-ban, a KÁT-ról METÁR-ra való áttérést megelőző kapuzárási pánikban hirtelen 2000 MW, tehát a teljes jelenlegi napelemkapacitással megegyező léptékű engedély kiadására került sor. Ennek az a jelentősége, hogy a KÁT rendszerben a szerződők hosszú ideig, akár 20 évig fix magas árat kapnak a termelt áramért, míg a METÁR-ban 2016-ot követően árverésen kell ajánlatot tenni, és a legalacsonyabb támogatási igényű projektek kapnak lehetőséget. Az áttérés indokolt volt, hiszen a megújulók áresése miatt nem volt már szükség a kiemelt támogatásra, egyes nagy projektek már akár támogatás nélkül, piaci alapon is életképesek. A METÁR-ra való átállás durván csökkentette a megújuló alapú áram költségét a társadalom számára. De mielőtt ez megtörtént volna, hirtelen őrületesen megugrott a korábbi, sokkal magasabb és biztosabb jövedelmet jelentő KÁT-os engedélyek száma. Olyan mennyiségben születtek ilyen engedélyek, ami, hangsúlyozom, a teljes mai napelemkapacitással egyenlő. Volt itt egy kör, amelyik még az utolsó pillanatban, mielőtt visszaesett volna naperőművi villamosenergia után megszerezhető jövedelem, gyorsan óriási mennyiségű évekig, évtizedekig biztos jövedelmet jelentő engedélyt szerzett.
Érdekes lenne összeszedni, milyen kör nyert akkor a pályázatokon, és hova vándoroltak azóta az engedélyek vagy kik lettek a megvalósult projektek új tulajdonosai. Nem lennék meglepődve, ha nem a Fidesztől nagyon távol sűrűsödnének ezek.
Azért is cinikus ez, mert az állam (a közösség) szempontjából indokolatlan volt hagyni ezt a robbanásszerű ugrást közvetlen azelőtt, hogy radikálisan lecsökkent volna a napos megújuló áram után fizetendő plusz járadék. Ennek az árát pedig évtizedekig fizetni fogjuk, amíg a szerződések tartanak. Mindezt pedig az a kormány hagyta, amelyik amúgy előszeretettel magyarázza az emelkedő energiárakat a klímaváltozás elleni küzdelemmel, miközben itt – hát finoman szólva vétkes hanyagságból engedte ezt a megújuló energia társadalmi költségeit jelentősen növelő manővert. Ha ezt a kapacitást már az új METÁR rendszerben pályáztatták volna ki, a közpénztámogatást a töredékére lehetett volna csökkenteni. Pedig a megújuló forradalom lehetne ennél sokkal költséghatékonyabb, és szolgálhatná a helyi energiaközösségek, a települések, önkormányzatok, a helyi gazdaság, a helyi energiaautonómia céljait is – ahogy azt az Igazságos Zöld Átállás tanulmányunkban január elején bemutattuk.
No persze, akkor kevesebb jutna Adnan Polatnak, Tiborcz Istvánnak meg a többi oligarchának. Márpedig tudjuk, hogy a magyar államnak jelenleg egyetlen célja ezeknek a pénzáramoknak a fenntartása, a Völner-féle “hármasokért” cserébe mindenféle járadékvadászatok lehetővé tétele.
Perverz újraelosztás, vagy igazságos zöld átállás?
Milyen legyen egy igazságos és zöld, fenntartható jövő? Erre keresi a választ az „Igazságos Zöld Átállás – Egy méltányos klímaátmenet szükségessége és lehetőségei Magyarországon 2021” c. közvéleménykutatásra alapozott tanulmány. Igazságos zöld átmenet (8,6 MB pdf.)
Az egyik szerző Jávor Benedek, a Párbeszéd volt európai Parlamenti képviselője, aki 2019-ben megkapta az Év EP-képviselője díjat Környezetvédelem kategóriában. Podcastunkban Budapest brüsszeli képviseletének vezetőjével emellett többek között a zöld mobilitásról, az atommentes világról, a zöld demokráciáról, és egy új kormány zöld lehetőségeiről és teendőiről is beszélgetett Sarkadi Péter.
Nyitókép: napelem panelek a pécsi fotovoltaikus erőműben háttérben a pécsi hőerőmű Fotó: Sóki Tamás / MTI
