A nagy hőség a vadállományt is megviseli, ezért a vadásztársaságok, akárcsak télen az élelmet, most a vizet szállítják az élőhelyekre. Éves szinten több millió forintot költenek a vízpótlásra is a vadgazdálkodók.
Szigeti Béla, Bács-Kiskun megye fővadásza elmondta: "inkább dolgozunk, mint vadászunk". Társaival folyamatosan szállítják a vizet az itatókba. A Homokhátságon nagy veszélynek van kitéve az apróvad, mert ahol nincs árnyék, ott a homok 60 Celsius fokra is felmelegszik, amelyet a fácáncsibék és a kisnyulak nem tudnak elviselni. Probléma az is, hogy a vadnyulak egy kilométernél nem mennek távolabb, így ha ott nem találnak vizet, akkor elpusztulhatnak. A fővadász szerint a másodszaporulat gyengébb egyedei sem tudják túlélni a forróságot.
Az őzek, vaddisznók és szarvasok nagyobb távolságra is elmennek vízért, ennek ellenére, ahol a kisgidáknak nem tudnak vizet biztosítani, ott elpusztulhatnak.
Fejér megyében a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. folyamatosan felügyeli az itatókat és a dagonyákat. Haas Béla vadgazdálkodási osztályvezető elmondta, hogy az állatok jól alkalmazkodnak, a hűs, árnyas és nedves részeket keresik. A cég mintegy harminc itatót, valamint a hűsítés és a külső paraziták elleni védelemhez elengedhetetlen dagonyázó helyet lát el folyamatosan friss vízzel, részben automata rendszerrel, részben lajtos kocsival. A lédús takarmányok etetése még nem kezdődött el, mert takarmánydinnye majd csak augusztusban lesz.
A Kecskeméti Vadaskertben a kifutók öntözésével, a fürdetők folyamatos vízcseréjével, valamint lefagyasztott gyümölcsök etetésével segítenek a kert lakóinak – közölte Pullai Béla igazgató. A medvék gyakran megmártóznak a vízben, és a majmokhoz hasonlóan szívesen fogyasztják a jégkrémszerű gyümölcsöket is, az állatok egyébként a meleget egy kicsit jobban tűrik, mint az ember, a hőség miatt elhullás eddig még nem volt.
Veszprém megyében a vad a vizes élőhelyekre – Balaton-partra, nemzeti parki vadászterületekre – húzódik és sok kárt okoz. Az elmúlt hét végén egy, a nádban dagonyázó vaddisznó miatt például ki kellett üríteni az alsóőrsi strandot. Fischer József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának vezetője elmondta, a nagyvad mindig megtalálható volt a Balaton-parton is, azonban az elmúlt években felszaporodott, s a rendkívül száraz időjárás következtében károkozása mindennapossá vált az egykori zártkertekben, szőlőkben, gyümölcsösökben. Gyakran megjelenik a belterületeken is: főként vaddisznóval találkozhatunk, de sokhelyütt igaz ez a gímszarvasra is – fűzte hozzá. A nagyvadállomány felszaporodása természetvédelmi szempontból is probléma, hiszen a mindenevő vaddisznó veszélyezteti a földön fészkelő madarak költését, túrásával jelentős kárt tehet a vizes élőhelyek botanikai értékeiben is. Ezért az igazgatóság – több más vadászatra jogosulttal ellentétben – minden, a jogszabályok által megengedett lehetőséget kihasznál, főként a vaddisznóállomány csökkentése érdekében.
Varga László, a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kezelésükben lévő 63 ezer hektár vadászterületen lajtos kocsikkal töltik fel az itatókat, a dagonyákat. Egyrészt azért, mert a vadnak szüksége van a vízre, másrészt azért, hogy az erdőben tartsák az állományt, s a vad ne másutt keressen ivóvizet, mint például az elmúlt hétvégén a vaddisznó az alsóőrsi strandon. Varga László szerint is komoly probléma, hogy a szomjas vad lehúzódik a Balaton-partra, ahol jól érzi magát, hiszen a lédús szőlő és a turisták által otthagyott ételmaradék csábítja. A vezérigazgató becslése szerint a zrt. dagonya feltöltésre és itatásra a nyár végére mintegy tízmillió forintot fordít.
A Zala megyei erdőkben, dagonyákban, itatókban még van elegendő természetes víz a vadállomány számára, a zártkertekbe, vaddisznós kertekbe viszont szivattyúkkal, lajtos kocsikkal szállítják a vizet.
Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati osztályvezetője kifejtette: a természetben a vad még megtalálja a szükséges vízmennyiséget, az egy héttel ezelőtti záporeső pótolta a természetes vízpótlást, feltöltötte a tócsákat. Páll Tamás, a Zalaerdő Zrt. vadászati felügyelője közölte, a vadkárok miatt gazdasági kérdés a vad létszámának csökkentése. Emlékeztetett rá, hogy július elején kezdődik a búza betakarítása, virágzik a kukorica, ezért az egyik legfontosabb feladat a vadkár megelőzése.
Jankó Gábor, a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. erdészetpolitikai osztályvezetője elmondta, folyamatosan gondoskodik a vadállomány vízellátásáról az ország legnagyobb vadgazdálkodója. Már tavasszal elkezdték a természetes vízfolyások karbantartását, a medrek kitisztítását, mivel látszott, hogy a vad számára kevés lesz a víz. Mivel az utóbbi napok komoly kánikulája jelentősen csökkentette a vízkészleteket, a társaság szakemberei elkezdték a dagonyák, erdei víznyerő helyek mesterséges feltöltését. Az állatoknak szükségük van hűsítő fürdőzésre, mert a dagonyázás a kullancs, a bögöly és a szúnyog ellen is hatékony védelmet nyújt nekik.
A Mátrában és a Bükk nyugati részén 77 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Egererdő Zrt. lajtos kocsikkal hordja a nagy melegben a vaditató helyekre a vizet – mondta Nagy Károly, a társaság vadászati ágazatvezetője. A hőség miatt kiszáradtak az erdei vízfolyások, így az önitatókat vízzel töltik fel, illetve munkagépekkel mesterséges itatóhelyeket létesítenek, a lefóliázott gödröket aztán feltöltik vízzel. A dinnyeszezon beköszöntével lédús selejt görögdinnyéket helyeznek ki az erdei állatok, elsősorban a szarvas és a vaddisznó számára.
Az állatokat is megviseli a nagy meleg
Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője szerint főleg a folyadékpótlást kell megoldani a vadon élő állatok esetében is, ilyenkor akár dupla mennyiségű vizet kell biztosítani számukra. Egyszerűbb a helyzet ott, ahol az ember közvetlenül tud gondoskodni a vadakról, például állatkertekben, vadasparkokban. A szabadban élők számára a vad- vagy erdőgazdálkodók hordanak ki vizet a területen lévő itatókba, illetve az úgynevezett dagonyákat is feltöltik. Rosszabb körülmények között az amúgy is száraz alföldi régiók állatai vannak, hiszen ott még elbújni se igen tudnak, ráadásul az öntözőcsatornákban sincs sok víz – tette hozzá.
Lomniczi Gergely elmondta: hosszabb távon a vízvisszatartást kell megoldani az erdőben, azaz a patakok, vízfolyások mentén kell kialakítani 100-200 négyzetméteres vízfelületeket. Ez azért is fontos, mert a védett hüllők és kétéltűek számára ez szolgálhat szaporodási helyül. Két évvel ezelőtt indult az a program, amelynek keretében a Pilisi Parkerdő több tízmillió forintot költött uniós forrásból ilyen vízfelületek kialakítására Visegrád térségében, és a program ősszel folytatódik Pilismaróton, a Miklós deák-völgyben – a klímaváltozás hatásaira felkészülve ennek nagyon nagy jelentősége van.
Bene Zsolt, a Budakeszi Vadaspark igazgatója arról számolt be, hogy a park állatai napközben szinte nem is mozdulnak, az árnyékban vagy a vackaikon húzódnak meg, nagyobb aktivitást csak a késő esti, kora hajnali órákban fejtenek ki: "a vadaspark medvéi például szinte ki sem bújnak a vízből, csak az orruk látszik ki".
