A BirdLife International és a Durham University vezetésével készült új tanulmány szerint Ázsiában a madaraknak segítségre lehet szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozáshoz. A jövőben számos madárfajt érint majd kellemetlenül a klímaváltozás és ezért a madarak fontos élőhelyeinek fokozott védelmére, általában a vidék jobb irányítására lesz szükség, illetve néhány igazán szélsőséges esetben arra, hogy a madarakat a túlélésük érdekében megfelelő klímájú területekre költöztessék.
A kutatók szerint kiemelten kell kezelni a fajok megőrzésére létrehozott helyek hálózatának fokozott védelmét és hatékony irányítását. Ezeken a területeken jelenleg a kiemelt fajokat látják el és a jövőben élőhelyül szolgálhatnának azoknak a madaraknak is, amelyek az élőhelyük elhagyására kényszerülhetnek.
A Global Change Biology folyóiratban közzétett kutatás a Himalája keleti részén, illetve a Mekong folyó déli szakaszán vizsgálta 370, védett ázsiai madárfajjal kapcsolatban a számukra megfelelő klíma jövőbeli lehetséges előfordulását a fajok megőrzésére kijelölt IBA (madarak fontos élőhelyei) területen. A megállapítások bemutatják, hogy a klímaváltozás hogyan érintheti világszerte a madarak létezését és a természetvédelmi politikát. A kutatók szerint a természetvédelem jövője szempontjából meghatározó lesz a természetvédelmi területek kezelése és annak elősegítése, hogy a fajok a számukra megfelelő helyre juthassanak.
Előrejelzések szerint a kutatásba bevont 370 faj legalább 45%-át, de akár 88%-át is érintheti a megfelelő klíma csökkenése, ami egyes élőhelyeken a fajok összetételének módosulásához vezethet. A tanulmány közel 500 forgatókönyvet vizsgált meg azzal kapcsolatban, hogy az egyes madárfajok hogyan reagálhatnak a klímaváltozásra és első ízben mutatott rá arra, hogy a klímaváltozással kapcsolatos előrejelzésekben rejlő bizonytalanságok ellenére határozottan valószínűsíthető, hogy ezek a változások végbemennek a madárközösségekben. Az is valószínű ugyanakkor, hogy a védett területek jelenlegi rendszere összességében a jövőben is megfelelő klímát biztosít valamennyi madárfaj számára, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi természetvédelmi erőfeszítéseket erősíteni, továbbá módosítani is kell.
A tanulmányt vezető társszerzőként jegyző Dr. Robert Bagchi, a zürichi ETH (Svájci Szövetségi Technológiai Intézet) kutatója, aki akkor készítette az elemzését, amikor a Durham University-n dolgozott, ezt mondta: „Megdöbbentő, hogy a forgatókönyvek a közöttük lévő nagy eltérések ellenére a végkifejletben egyetértenek. Az általunk vizsgált legtöbb madárfajnak még a legkevésbé szélsőséges klímaváltozási forgatókönyv esetén is élőhelyet kell majd változtatnia, hogy megfelelő területet találjon magának.”
A kutatócsoport vizsgálatai Bhutánra, Laoszra, Kambodzsára és Vietnamra, valamint Nepál és India egyes területeire terjedtek ki. A tanulmány másik vezető társszerzője, Dr. Stephen Willis, a Durham University Shool of Biological and Biomedical Sciences munkatársa azt mondta: „Ahogy változik a klíma, esetleg segítenünk kell a madaraknak, hogy a túlélésük érdekében megfelelőbb helyekre költözzenek. Bár sok madár hozzáigazítja majd eloszlását a változásokhoz és új, megfelelő klímájú élőhelyet talál, a vidéket úgy kell alakítanunk, hogy segítsük a letelepedésüket és végső soron arra is szükség lehet, hogy elköltöztessünk madarakat. Arra számítunk, hogy a madárfajok között 24-szer többen lesznek azok, amelyek elveszítik az élőhelyüket, mint amelyek újra lelnek. „
A kutatók a Himalája keleti részén, illetve a Mekong folyó déli szakaszán, a biológiai változatosság szempontjából kiemelt helyeken vizsgálták a klímaváltozásnak a madarakra gyakorolt hatását. Aztán előrejelzést készítettek arról, hogy az IBA(fontos madár élőhelyek) hálózat vajon biztosítani tudja-e a megfelelő klímát a védett fajok számára.
Dr. Stuart Butchart, a Birdlife International tudományos vezetője, a tanulmány társszerzője szerint: „Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ezek a fontos élőhelyek a jövőben is fenn tudják majd tartani a védett madarakat, a klímaváltozás következtében azonban módosul az, hogy az egyes élőhelyek mely fajok számára lesznek megfelelőek. Ezért meg kell változtatnunk a természetvédelem irányítását. Jó hír ugyanakkor, hogy a természetes élőhelyek védelméből az emberek is profitálnak, hiszen a közösségek alkalmazkodhatnak a klímaváltozáshoz. Az egészséges ökológiai rendszerek elősegítik a klímaváltozás kártékony hatásaival szembeni ellenálló képességet és csökkentik az emberek sebezhetőségét.”
Az eredmények arra utalnak, hogy a Mekong déli szakaszán több kár keletkezett a madarak fontos élőhelyein, mint a Himalája keleti részén. Ezekben a térségekben idővel több helyen is a madárfajok jelentős forgalmára (újonnan letelepedő, illetve az adott helyen kihaló fajokra) lehet számítani. A tanulmány kiemeli, hogy több ezer szakértő és szervezet – különösen a BirdLife International-t alkotó Partnerek – dolgozott a védendő fajok meghatározásán (az IUCN vörös listája alapján), az elterjedtségük feltérképezésén és a madarak fontos élőhelyeinek azonosításán. A kutatást a MacArthur Alapítvány finanszírozta, a BirdLife International-nak, illetve a Durham University-n dolgozó Dr. Willisnek nyújtott ösztöndíjon keresztül. A munkát, amelyben részt vett – többek között – a Bird Conservation Nepal, a Bombay Natural History Society és a Conservation International is, a BirdLife International és a Durham University vezette.
Fotó: fahéjszínű sáfránymadár (Small Minivet Pericrocotus cinnamomeus)
